A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-16 / 42. szám
\z anyagot gyűjtötte és feldolgozta: (RAJCSIK LAS7.LÓNÉ, KANALA JÓZSEFNÉ, LABANCZ íSTVÁN, MOHR GEDEON, BODROGI TIBOR, GERGELY 3ALINT, GRENDA J,ÁNOS ÉS NYERGES ZOLTÁN. Szakbírálók: KISZLING ELEONÓRA és dr. CSANDA SÁNDOR, a Nyilai Pedagógiai Fakultás tanárai. A ROZSNYÓI JÁRÁS története idézte. A város kötelezte magát, hogy bírság címén 2ßOG forintot lefizet és a piaci torony mellett a jezsuiták számára templomot épít A parancs diktálta templom a legsilányabb darázskőbol épült, a tetőgerendözat kötései roszszak voltak, a fedélzet beszakadt. A földesúr megfenyítette széfogadatian hűbéreseit „melyért higyjék el, bogy törvény és büntetés nélkül nem hagyunk benneteket“. A jezsuitákat a városba telepítette. Az ellénreformáció jellemzője, hogy 1883-ban Kara Abrahim aga mint Ali egri basa főkaimmakája, Egor várából fenyegette meg a „rozsnyói pápista papot; hogy óvakodjék a szegénységet pusztítani és hitéből téríteni“. A földesúr, az esztergomi érsek azonban kényszerítette a várost a templom felépítésére. A templom barokk homlokzatán már kiütközik a klasszicizáló hajlam. Ennek a homlokzatnak példáján alakítják ki később a ferencrendi és az evangélikus templom moblokzatát is. 1678-ban és 1680-ban Thököly Imre megsarcolta a várost, majd 1882-ben Madách Imre ezredesét küldte a városba a vallásszabadság helyreállítására. A jezsuiták ekkor Lengyelországba menekültek, de már 1687-ben visszatértek. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában a város önként vett részt. A városi tanács 17Q3 július 20-án határozatot hozott „a mostani méltóságos fejedelem, felsővadászi Rákóczi Ferenc urunk únagysága fönnálló hadaira“ pénzt gyűjteni. 1710-ben újból pestis tizedelt „anno 1710. Isten látogatásának ostora pestises nyavalyák _ által szegény városunkban beszállván in mensé Majo, júniusban, Júliusban, usqie médium, August) holtának meg közönségesen lakosaink közül Nro. 2025 személyek.“ 1778-ban a város a „szabadalmas püspöki bányaváros“ címét kapta. 1849 júniusában Vogel és Benedek osztrák tábornokok 12 000 katonával vonultak be Rozsnyóra, természetesen minden élelmet elpusztítottak. Az 1887-i kiegyezés után újból fellendült a bányászat, megalakult a RJmamurány Részvénytársaság. Az évszázadok harcos korszakai, a gyakori tűzvészek nem sok műemléket hagytak Rozsnyón. A váltakozó polgári ízlés is megváltoztatta a megmaradt épületeket. Van azonban egy értékes ház a Safárik ntca 53. szám alatt. Az egyemeletes ház főérdekessége a földszinti ablakok fölötti félkőrlvekben elhelyezett domborművek. Két-két ablak fölött barokk díszítések. Négy ablak fölött a bőrgyártás egyes mozzanatai: a bőr hajtogatása, a bőr cserzése, a bőr vágása és egy allegorikus kép: két szárnyas puttó a cserzővödör mellett. Az épület 1782-től bőrgyár volt. Így a téma a ház rendeltetésének megelevenitéséül szolgált. A régi városrészben járva azonban még sok helyen látjuk a késő barokk Ízlés maradványait. Mélyfedelfi duplaereszes tetőorom-buzogányos apró házak állanak a Tarck-téren, a Pallagon, a Ballapart alatt, a Váraljai és Jólészi utcában, néma emlékeztetőkként a régi Időkre. Az idegen, meglátogatva a bányászmúzeumot, megcsodálja Paczka Ferenc „Attila halála“ című festményét, mely a XIX. századi magyar történeti festészet értékes alkotása. Hagyomány szerint Attila nászéjszakáján halt meg, orrvérzés következtében, ezt ábrázolja a művész 8 négyzetméteren, realizmussal, színesen. A pogány pompájú környezet tompa, nemesveretű csillogásából hatásosan tűnik ki a két alak: a prémek között felsőtesttel, szétvetett karokkal, vérfoltos arccal fekszik a halott király és a kerevet mellett álló, fátyolba burkolózó, férje halálától megdermedt szép királyasszony. A festmény valamikor a városháza dísztermében állott és a párás, dohányfüstös levegő erősen megviselte. 1925-ben Tichy Kálmán Rozsnyói festőművész restaurálta, majd a becses festmény a legmegfelelőbb helyre, a múzeumba került. Érdekes, hogy két nagy nevű festő származik Rozsnyó környékéről, de alkotásaikat nem találjuk meg a városban. Rudnay Gyula 1878-ban Peisácőn született, ahol apja a „Rongyos-kocsma“ „ kérője volt. Rudnay Gyula 1948-ban „Fro arte“ majd a Kossuth-dljat, az 1953-ban rendezett kiállítása alkalmával pedig a kiváló művész“ kitüntetést kapta művészi munkásságának elismeréséül. Leghíresebb alkotásai: Menhelyen, Krumplihámozó, Cigányleány, Menekülők stb. Madarász Viktor festő 1830-ban Csetneken született. Kedves hagyomány maradt fenn róla. 1848-ban a sorozóbizottság nem akarta a honvédek közé felvenni a vézna, alig 18 éves fiát, aki, hogy rátermettségét bebizonyítsa, fogai között nemzeti bojttal díszített cseréppipát szorongatott. A fiú sikertelenségén elkeseredve sírva fakadt és ez a ragaszkodás annyira meghatotta a sorozóbtzottságot, hogy Madarász Viktort mégis besorozták. Egész művészi alkotásának vezérfonala a szabadságszeretet. Képei a szabadságért küzdőket mutatják be; Dózsa Gürgy, Zrínyi Miklós, Thököly álma, Dózsa népe, Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc, Petőfi stb. Rozsnyó legjellegzetesebb építménye, a szabályos négyszögű főtér közepén emelkedő őrtorony sok változást látott a pergő évszázadok folyamán Felépítési módjában halványan tükrözi a Szepesség jellegzetes reneszánsz harangtornyainak hatását s a legfelső emelet közepén körbe futó árkádos folyósáról a mindenkori toronyőrök látták az egész várost. Az őrtorony mozdulatlanul állt, de körülötte megváltozott minden. A Varga-domb búzatáblái helyén egy új városnegyed épült Nem stflnsirányzatok egyedi remekei, de teljes kényelemmel ellátott bérházak, melyek 3000 embernek adnak meghitt ottbont Az áj városnegyed szálén büszkélkedik a modern bányaiskola. Az új városópitészeti terv szerint 1972-ig a Kassai utca és az antobusxállomás közötti rész teljesen megváltozik. A mostani földszintes házak helyére felépül a szakszervezetek háza, a szolgáltatások háza, a bank és egy új szálloda, stb. A rozsnyói városháza ugyan nem mfiértékszámba menő épület, de az ntóbbl években megnagyobbodott díszterme. Márványpadlót kap a házassági terem és rövid időn belül belső architektúrája művészi szintre emelkedik. EST
