A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-09 / 41. szám
UTAK. Az európai országok nak több mint U6UU km hosszú, a legmagasabb követelményeknek megfelelő autósztráda-há lózatuk van, s ebbe még nincs beleszámítva például a Jugösz Líviát keresztülszelő, nálunk is közismerten jó minőségű, há romsávos távolsági műút. A legtöbb műútja az NSZK-nak van — 4B0U km, a hitleri időkből fönninaradtakun kívül gyünyii rü újak is, mint például a Ham hurg — Bréma, a Würzburg— Nürnberg közti útszakaszok és mások. Olaszországnak 167U km műútvonala van, például a Mi lánót Nápollyal összekötő Au toslrada del Sol (Nap-autó sztráda). A kis Dánia már 651) km hosszú távolsági műiitháló záttal dicsekedhet, s a velünk szomszédos Ausztria a maga 340 km-es hálózatával szintén az élvonalbeli országok közé tartozik. A szocialista táborból csupán az NDK éri el egyes nyugat-európai országuk színvonalát. HIDAK. Csehszlovákia területén 37 ezer híd található; ezek kétharmada a gépkocsiforgalmat szolgálja. A fából készült hidak élettartama, körülbelül tizenegy év, az acélhidaké nyolcvan, a kő- és vasbetonhidaké százhúsz év. A vasúti hálózatba tartozó hidaknak mintegy kétharmada 1910 előtt épült. Ezért 1975-ig legalább 2409 vasúti hidat kell újjáépí teni. Több mint 000 hidat a vas utak villamosítása következte ben kell átépíteni. Prágának 100 különböző nagyságú hídja van. JAPAN TEMPÓ A japán köz gazdászok kidolgozták Japán gazdasági fejlődésének irány vonalát 1985-ig. Addigra az or szág lakossága állítólag eléri a 130 milliót, az egy emberre át számított bruttó nemzeti jövedelem pedig a 2—2,5 ezer dől lárt. Csökken a falusi lakosság száma (ez Japán összlakosságának csupán egytizedéf teszi majd ki), Tokió ellenben több mint 31 millió, Osaka több mint 10 millió lakosú várossá fejlődik. Míg a lakosság száma 30 u/o kai növekszik, a munkaképes lakosságból csak 20 %-kal lesz több. Közben a munkahetet 40 órára rövidítik le. Japánban 1905 ben állítólag 25 millió gép kocsi fog közlekedni. A napi élelmiszerfejadag meghaladja majd a 3000 kalóriát. MESSZI VAK-E MÉG A MESSZI? Hát Pozsonytól bizony messze esik Gerencsér, de még sokkal messzebb van a régi zsupptetős Gerencsértől. .. Idáig kéklik a Tríbecs, mintha csak gyönyörködne a nyílrabars! palóc félsziget falvaiban, népében ... Ki tudná megmondani, hogyan és mikor is vert tanyát ez a különös nép a Zobor tövén, akár a székelység a Hargitta alatt? Mert a zoboralji palóc éleseszű, csavaros gondolkodású, akár a háromszéki góbé. Az öregebb gerencséríek mindmáig büszkén emlegetik, hogy náluk járt Mátyás király is! * * * — Ha már fényképezőgéppel jöttek, hat csak nézzék meg és fényképezzék le a kultúrházunkat! Ezekkel a szavakkal fogadott bennünket Nagy Imre, a Csemadok gerencsér! elnöke. — Három éve vagyok a helyi csoport elnöke és azóta folyton-folyvást kérjük az illetékeseket. De a válasz mindig ugyanaz: „Majd ha elkészül az új iskola, a régit átalakítjuk kultúrháznak!“ — Hát ez lenne a mi kultürházunk! — mutat azután egy ütött-kopott ócska épületre, amilyennek aligha találnánk pártját Gerencséren .. . Ráadásul az épület másik oldalán kováosműhely van ... Ha a kultúrházban nincsen muzsika, legalább kalapálás legyen! A falakról potyog a vakolat, rozzant az ajtó, hunyorognak az apró, piszkos ablakok ...- Megyünk tovább és nézzük ezt a különös falut: az udvarokban autó és llbafalka, r az úton traktor és ökrös szekér... A főutcán csaknem minden udvar átjáró utca is egyúttal, de nem nagyon látjuk a sok-sok piros rózsát, amiről olyan híres, volt a gerencsér! utca. Igaz ugyan, hogy a zsuppfedelű házakat sem látjuk! Minden házon cseréptető van már 1932 őta, amikor leégett az egész falu. A főutcáról jobbra és balra új utcák, új családi házak és villák. Kissé távolabb a szőlők és a falu alatt pedig kenyeret termő föld. Ilka vagy ahogyan a öregebbek mondják, Ilon néni otthon van és kissé bizalmatlanul néz ránk. Nehéz őt szóra bírni, pedig ő sokat tud erről a zoboral- Ji faluról. Évtizedekig ő csinálta itt a gyönyörű párnákat, ko szorúkat, pruszltkokat. Évtizedekig ő öltöztetett itt fel minden menyasszonyod Most körülbelül 2500 lakosa van Gerencsérnek és olyan sok az azonos nevű, hogy mindegyikhez még egy „nemesi“ előnevet is kellett ragasztani, hogy tudják, kiről is van sző. De ezek a nevek nem sértenek senkit. A Macskik, Pacskik, Szúnyogok, Rincák, Copakok jól megférnek egymással. A népviseletre voltunk kíváncsiak, de bizony nem sokat láthatunk belőle, mert már itt Is „városiasán“ járnak a fiatalok ... Úgy kell megkérnünk pár menyecskét, hogy vegyék fel a gondosan lerakott szoknyákat, kötényeket, blúzokat, pruszllkokat. Lassan azután elő Is kerül minden a szerényből. Előkerül nek az asszonyok Is ... De csodák-csodája, mindegyik fiatalodott vagy tíz évet... Ha tudnák, mennyire megfiatalítja és megszépíti őket a népviselet, akkor legalább ünnepnapokon viselnék .. . — Nagyon kínyes dolog ám az Hlyen ruhái — magyarázza Annus mama. — KI bírna anynyit vasalni meg mosni máma? De mért nem szólnak a lánykáknak, akik táncolnak? ,.. Azoknak van ám szíp ruhájuk ... Föl is veszik azok, ha megtudják, hogy fínykípezni fogják fket! — Nocsak szaladj, Marika és szól a barátnőidnek! * « • A gerencsérl leányok dicséretére legyen mondva, hogy nem várakoztattak meg nagyon bennünket. Nem tudom, hogy civilben milyenek lehetnek, de így népviseletben nagyon szépek voltak. Csillogott a szemük, mosolyogtak és pirosak voltak ' a sietéstől... — Na, nem tudom,, meddig bírnak hallgatni, ha ml nekiállnánk a csivitelésnek! — jegyzi meg Marika, s a társnői jóízűen kacagnak. Nem is csoda, hogy tízesével jártak valamikor a legények a gerencsérl leányokhoz, ha ilyen szépek voltak, mint ezek.. . Zsuzsika, Marika, Ilonka, Annuska, és Arany ... Szép a ruhájuk, szépek ők maguk és ha valaki még a beszédjüket is meghallgatja, könnyen örökre rabja lesz ennek a szép palóc nyelvnek! N. LÁSZLÓ ENDRE A „kultúrház“ belseje (Ttóh Pál felv.)
