A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-10-09 / 41. szám

B várost legendák övezik. 3alra a láthatáron a Kls- Nagy-Ararát fenséges "csúcsai kéklenek, Itt te­rülnek el Örményország legtermé­kenyebb földjei. Jobbra a négyfe­jű Araganc, szőlőktől és gyümölcs­kertektől övezve. Aztán mindez szinte varázsvessző érintésére hir­telen eltűnik, s Itt találjuk magun­kat Ecsmiadzlnban. A városban kisebb halmon hatal­mas tufa-monokristályként emel­kedik szent Ripszima 650Jben épült híres temploma. Vele szemben a borpincészet. A székesegyház 12 százada éli fenn, a borpincészet mindössze húsz éves. Ne csodál­kozzunk: ebben a véletlenben tör­vényszerűség érvényesül. Ecsmiad­­zin hírnevét az ősi múlt ©miékei alapították meg. Már ekkor híres volt építészetéről és borfajtáiról. Ecsmiadzln gyümölcstermesztési és szőlészeti központ. Nevét egy csodálatos Italtól kapta. Persze a mai Ecsmiadzln nem­csak a templomok, a szőlők és tu­risták városa, jelentős helyet fog­lalnak el itt iparvállalatok ‘és tu­dományos Intézetek Is. Az iparvál­lalatok közül figyelmet érdemel a plasztikanyaggyár. Épületei a vá­ros peremén húzódnak. Rohamosan bővül. Ma negyven vállalatot lát el termékeivel, egy év múlva már száz vállalat lesz ráutalva. A város Is nő, egyetlen nagy épít­kezés képét mutatja. Ecsmiadzln­ban épült fel az örmény köztársa­ság legnagyobb művelődési palotá­ja. Rengeteg helyisége és ezer né­zőt befogadó nézőtere van. Ecsmiadzlnban nemcsak több­­emeletes és toronyházak épülnek. A lakóházaknak több mint a fele könnyű anyagból épült színes villa lesz a gyümölcsösök és szőlők kel­lős közepén. A nagy és kis mére­tek, a beton, az üveg és a zöld nö­vényzet, a virágok összhangja kü­lönös színt ad a városnak. Ecsmiadzlnban minden negyedik ember tanul, s ma több orvos mű­ködik itt, mint 1920-ban egész Ör­ményországban. Itt székel a Mező­gazdaságtudományi Kutató Inté­zet és az örmény Tudományos Aka­démia genetikai osztálya, melynek vezetője a neves tudós: Gurgen Ba­­badzsanyan. Ecsmladzin Jövője: beépítik a mintegy három hektárnyi város­­központot. Nemsokára megkezdik egy hatemeletes közigazgatási épü­let és egy kétszáz szobás szálloda építését. Rövidesen befejezik az új postaépületet. Lesz a városban úttörő- és sportpalota, háromeme­letes áruház, zeneiskola, széles­vásznú filmszínház, sok négy- és nyolcemeletes lakóház. — Ecsmiad­zln szanatórium város lesz állít­ja Govarko Manukjan, a városi ta­nács VB-elnöke. Ecsmiadzln igen fontos szerepet játszott az örmény nép történelmé­ben, sorsában. A városra vonatko­zó első feljegyzések az V. század­ban élt Lázár Parpecl és Agathan­­gelosz örmény történetíróktól szár­maznak. Tanűságtételük szerint Vagarsapat (a mai Ecsmiadzln ősi neve) Időszámításunk előtt már több száz évvel virágzó kereskedő­­város volt. A II. században Vagars örmény uralkodó megszépítette és Vagarsapatnak nevezte el a várost, mely később az Arsaklda-dlnasztia téli rezindenciája lett. Am nem csupán ezért volt híres a város több mint 17 évszázadon ét. III.. TIridatesz uralkodása ide­jén, 305-ben vették fel az örmé­nyek a kereszténységet, ekkor emel­ték azt a négyzetalakú, kupolás templomot, amely építészeti for­A mai Ecsmladzin eavik középülete Az építészek terveiben már születik a város !övőie (A. Elekian felvételei! Egy ősi város ifjúkora A Hét számára írta: E. Meljik - Nubarov (APN, Moszkva) máinak tökéletességével a mai na­pig bámulatba ejti látogatóit. A ke­leti egyház legősibb ma is meglevő műemlékének tekinthető. A kolos­tor Nerszesz pátrlarcha idejében, 524 körül épült. Vagarsapathoz fűződik Meszrop Mastoc neve, aki 402 körül megal­kotta az örmény ábécét. Az ural­kodó irodavezetője, majd később egyszerű szerzetes volt az itteni ko­lostorban. Meszrop Vagarsapatban nyitotta meg az első örmény iskolát, Innen széledtek szét az egész országban tanítványai, hogy világosságot vi­gyenek a nép közé. Itt fordította 412-ben Sábák és Meszrop örmény nyelvre a bibliát. Az V. században sok szír és görög iratot, Ariszto­telész bölcseleti műveit, sok világi és egyházi írót fordítottak örmény nyelvre. Ecsmladzin 1441-től a nem egyesült örmény egyház főpapjá­nak, a katholikosznak székhelye. A középkorban leáldozott a vá­ros dicsősége, más kulturális és gazdasági központok törtek élre. Gevond Alisán örmény történész írja, hogy századunk elején mint­egy 500 agyag-ház volt az 1828-ban orosz uralom alá került Ecsmiad­­ziban, s lakosainak száma alig ha­ladta meg a háromezret. A szovjet­­hatalom győzelméig, tehát 1920-ig a város méginkább hanyatlásnak indult. Jelenleg'30 ezer lakosa van. Ecsmiadzln jövőjét pedig ismerjük. •ÁVHA 3. IV1966 tlOMTA ceci' Bélyegsarok Moi számunkban 2 új szovjet űrhajó mo­­tívumú bélyeget mutatunk be, amelynek ki­vitele még szebb, mint az eddigieké. Nem kétséges, hogy a gyűjtök örömmel fogad­ják majd, annál is inkább, mert az egyik bélyegen az űrhajós kutyákat is láthatjuk. A többi újdonság közül a kővetkezőket em­lítjük meg: Ausztriában emlékbélyeg jelent meg a nemzetközi munkaegészségügyi konferen­cia alkalmából. Formozában Argentina nemzeti ünnepe alkalmából adtak ki bé­lyegei. K. r.a az aficázsiai írótaiálkozó tisz­teletére bocsátott ki 2 értékből álló soro­zatot. A dél-amerikai Kolumbia államban tör­ténelmi témájú, ötértékű sorozat jelent meg. Mexikó három értékből álló sorozatot adott ki a spanyol-amerikai postakongresszus tiszteletére. A Német Demokratikus Köztár­saság a kenu világbajnokság alkalmából kétértékű sorozatot jelentett meg. Poliné­ziában négyértékü, a dél-oceániai sport­­versenyeket ábrázoló sorozat jelent meg. Az évek óta tartó nagy árfelhajtás le­csendesedett. A kereslet erősen csökkent az clasz bélyeg iránt, de a Német Szövetségi Köztársaság bélyegeinek ára sem emelke­dett. Jelenleg Vatikán és Lichtenstein bé­lyegei a legkeresettebbek.

Next

/
Thumbnails
Contents