A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-18 / 38. szám
kUs éhány n appal ezelőtt, a pozsonyi Dukla filmszínházban szuperfilm-premier volt. A panoramatlvetítoberendezéssel ellátott moziban a hatalmas érdeklődéssel vért amerikai történelmi nagyfii met, a Kleopátrát mutatták be. A történelmi tárgyú filmek — és ezt tapasztalatból tudjuk — mindig vonzóak. A Kleopátra életét és szerelmeit bemutató film azonban nemcsak témája, de kiállítása és a gyönyörű felvételei, nagyszerű szí nézésé miatt is vonzza a közönséget. A forgatókönyviró, a rendező és a film szereplői, valamint az amerikai „20 th. Century Fox“ filmvállalat mindent megtett a maga nemében eddig egyedülálló filmalkotás sikeréért. Hosszú évekig tartó előkészítés után, több mint négy évig tartottak a film felvételei. A nagy és fáradtságos munka azonban meghozta a sikert. Nyugati filmkörökben a Kleopátra készítésével kapcsolatban tréfásan, de találóan jegyezték meg: Caesar a szívét, Antonius az életet, a filmgyár pedig több mint negyvenmillió dollárt adott — Kleopátráért. A körültekintő munka és a nagy anyagi befektetés azonban minden körülmények között kifizetődött. A film ünnepélyes New York-i bemutatója a Rivoli moziban volt. Már a premier előtt tizenötmillió dollárért adtak el elővételben belépőjegyeket és a hatalmas világsiker után, azt hiszem, az anyagi sikerről fölösleges szólni. Jozeph L. Mankiewlcz rendező, a KLEOPATRA (Elisabeth Taylor) és Caesar első találkozása, Az egyiptomi királynő szőnyegbe csavarva került vissza a királyt udvarba. KJLE bájos Elisabeth Taylor (Kleopátra), Rex Harrison (Caesar), Richard Burton (Antonius) és a további szereplők felejthetetlenül kiemelkedő alakítást nyújtanak, fis Leon Shamray nagyszerű színes felvételei külön élményt jelentenek. Kleopátra Élete Kleopátra egyiptomi királynő élete, dicsősége és tragikus halála évszázadok óta érdekli az emberiséget. Vitathatatlan, hogy a Ptolemaiosz-dinasztia utolsó sarja, az antik világ egyik legérdekesebb személyisége volt. Világhírű írók regényeket, drámákat, televíziós játékokat készítettek a világtörténelmet formáló királynő életéről. Már Plutarkhosz, görög író és filozófus, Tacitus római történetíró kartársa is feljegyezte Kleopátra életrajzát. A legtöbb író tőle, majd az ugyancsak görög Appianosz történetíró művéből merítette alkotása alapgondolatát. Műveiket természetesen kiszínezték, „storykkal“ fűszerezték. A történészeknek azonban sikerült már szinte teljes egészében igaz képet adni az egyiptomi királynő életéről. Az utolsó Ptolemaiosz De ki is volt, milyen volt Kleopátra? Az egyiptomi királynő időszámításunk előtt 89. évben született. Apja, XI. Ptolemaiosz halála után Egyiptom királynője lett, noha ereiben egy cseppnyi egyiptomi vér sem folyt. Makedón eredetű görög nő volt és országának fővárosában, Alexandriában, valamint a királyi udvarban is görögül beszéltek. A Ptolemaiosz-dlnasztia alapítója makedón-görög eredetű volt. Nagy Sándor egyik tábornoka, aki a hadvezér halála után kapta meg Egyiptomot, királlyá koronáztatta magát, megalapította a dinasztiát. Kleopátra tizennyolc éves volt, amikor apja meghalt. Az egyiptomi törvények szerint fiatalkorú öccsének, XII. Ptolemaiosz Dlonyznek lett a felesége, akivel közösen uralkodott. A fiatal király a trónért folyó belviszályok miatt keletkezett harc során a Nílusba fúlt. Kleopátra öccse halála után, ugyancsak az egyiptomi törvények szerint, másik testvéröccse, XIII. Ptolemalusz Neoresus felesége lett. De nem sokáig. Kleopátra élete veszélybe került, mert Piton eunuch, első férje nevelője, összeesküvést szőtt ellene. Kleopátra, hogy áletét mentse, Szíriába menekült. A Római Birodalomban abban az Időben Caesar és Pompeius versengtek a hatalomért. Caesar Pharszálosznál legyőzte a testvérháborút szító és vezető Pompeiust, aki veresége után Egyiptomba menekült s ott kért menedékjogot. Kleopátra jól sejtette, hogy Piton, a király tanácsadója kivégezteti Pompeiust. így is történt. Az eunuch, hogy Caesarnak, a Római Birodalom lmperátorának kedveskedjék, Pompeiust lefejeztette. Kleopátra tudta, hogy rá is hasonló sors vár, ha tétlenül figyeli az eseményeket. Amikor megtudta, hogy Caesar Alexandriába érkezik, Szíriából gyalogosan útra kelt. Minden áron Caesarral akart találkozni és őt akarta ügye támogatására megnyerni. Furfangos tervet agyait ki. Az éjszaka leple alatt hű szolgája, Appollodor egy nagy szőnyegbe csavarva be-
