A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-18 / 38. szám
KONSTANTIN BAUER a kelet-szlovákiai galériában A szeptemberi mészárlás a börtönök előtt (Tusrajz a francia forradalom sorozatból) Kivándorlók, olaj (1921) A Kelet-szlovákiai Galériában rendezett kiállítás egy kevéssé ismert, korán elhúnyt festőművészre Irányítja a figyelmet. Konstantin Bauer 1893-ban született Zólyomllpcsén. 15 éves korában került Kassára, Itt végezte el a technikai főiskola gépészmérnöki szakát, s ugyancsak a városban dolgozott — rövid megszakítással — 1928-ban bekövetkezett haláláig. Nem készült festőművésznek, Krón és Halász — Hradll rajziskoláját csak rö-vid Ideig látogatta. A szó szoros értelmében autodidakta volt, sajátos, egyéni kifejezésmódját önmaga alakította ki. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nem érték Idegen hatások. Ismerte a cseh és francia modernistákat, a hamburgi és müncheni szecessziós Irányzat képviselőit, s tagadhatatlanul befolyást gyakorolt rá Kővári — Kaőmartk, kassal festőművész munkássága is. Bauer a kezdeti próbálkozások után eljut az expreszszionizmushoz, mely mondanivalóját a legjobban érvényre juttatja. Az első világháború, majd az ezt kővető társadalmi és politikai események a szociális problémák felé irányítják a művész figyelmét. Számos képe tanúskodik erről: Séta a börtönudvaron, Népkonyha előtt, Börtönben, Agitátor, Kivándorlóik, stb. Kár, hogy ezek nagy része elkallódott, s fényképről Is csak keveset Ismerünk közülük. A kiállításon helyet kapott e témekörből a Kivándorlók, Bauer egyik legkifejezőbb, s alkotásmódjára Is igen jellemző Képe. A háború után sokan keresték boldogulásukat messzi idegenben, s hogy reményeik menynyire híábavalóak voltak, bizonyítja ez a mű is. A főleg asszonyokból és gyermekekből álló csoport tagjai elcsigázottak, meggyötörtek. Arcukról lemondás tükröződik, hitetlenség sorsuk jobbrafordulásában. A képen minden a reménytelenség hangulatát árasztja, a gyerekek öreges arckifejezése, az öltözékek erősen kihangsúlyozott szegénysége (ormótlan lábbelik) s a sivár téli táj. Bauer sok alkotása bizonyítja azt, hogy a művészt milyen szoros kapcsolat fűzte Kassához. Megörökítette a város egy-egy jellegzetes utcáját, nevezetes épületeit, de jól ismerte az embereket is, akik között élt. Talán a közeli halál tudata okozta, hogy olyan mély együttérzéssel ábrázolta az öregséget, a szenvedést. Az öregasszony bottal, az öregség, a Könyöklő öregasszony a művész nagy emberismeretéről is vallanak. Meg kell jegyeznünk, hogy palettájáról nem hiányzott az irónia sem, az „Aggszüzek felvonulásain valamennyi alak egy-egy jólslkerült karikatúra. Az óhaj- és pasz teli festmény aken kívül értékesek Bauer rajzai is, főiként tusrajzai. Különösen figyelemreméltó a 16 darabból álló „Francia forradalom“ ciklus. Negyvenöt év telt el Konstantin Bauer első — Jozef Jámborral közös — kiállítása óta. Bár azóta többször szerepeltek művei különféle kiállításokon, a felszabadulás, óta először nyílik alkalom arra, hogy átfogó képet nyerjünk sokoldalú munkásságáról. A Kelet-szlovákiai Galéria nemcsak a művésszel, de a művészetszerető közönséggel szemben is régi adósságot rótt le. Fundőrek Magda Hetényi örömök és gondok A hetényi CS1SZ szervezet élére tavasszal új elnök került: Csintalan András. A kulturális munka azóta még inkább fellendült, Részt vettek a gombaszögi találkozón, ahonnan gazdag tapasztalatokkal tértek haza. „Mindig vidáman' címmel esztrádmüsort mutattak be. Munkakedvben nincs tehál hiány, pedig Igen mostoha feltételek közöt dolgoznak: Hetényen nincs kultúr ház. Gál Sándor, Hetény Az eperjesi színház Nyugat-Szlovákiában A Jónás Záborsky színház együttese nyáron a nyugat-szlovákiai városokban vendégszerepeit. Hviezdoslav: A csősz felesége című darabját és Abrahám Pál híres operettjét, a Bál a Savoyban-t játszották. Mindkét darab igen nagy sikert aratott. Mártonvölgyi László Két tudósítás a Latorca partjáról A CSEMADOK terebesl járási bizottsága, a szirénfalvai és a nagyszelmenci CSEMADOK szervezettel karöltve, a közelmúltban rendezte meg az immár hagyományossá vált körzeti dal- és táncünnepélyt. Az eseményen nagy számban vett részt Ung-vidék szórakozni vágyó és kultúrát kedvelő közönsége. A körzeti dal- és táncünnepély fénypontját az Ifjú Szívek fellépése jelentette, de nem kisebb sikerrel szerepeltek a terebesl járás Csemadokegyütteset sem. A népmulatsággal végződő körzeti dal- és táncünnepély minden résztvevő számára emlékezetes marad. Pásztor István, Nagykapos KASZONYl ISTVÁN Terebesröl ugyancsak a Latorca partján lezajlott dal- és táncünnepélyről számolt be. Tudósításához szép felvételeket is mellékelt, amelyekből kettőt bemutatunk olvasóinknak. 1. A Csemadok deregnyől helyi szervezetének táncegyüttese a húsvéti tánc-ot adja elő. 2. Az inreglek „Leánykarikázó"-ja.
