A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-11 / 37. szám
Beszélő múlt RIMASZOMBAT A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a város helyén már a legrégibb időkben emberek éltek. Samo Kollár szerint a város keletkezése a honfoglalás utáni időre esik. Rimaszombat a hagyomány szerint több egymáshoz közel fekvő község egyesüléséből keletkezett. Egy régi jegyzékben olvashatjuk, hogy a város Zsigmond királytól kapta a nevét, aki szombati napon utazott át a Rima mellett épülő helységen; ez a feltevés azonban nem hiteles, mert Rimaszombat nevét más oklevelek már egy századdal korábban említik, Zumbat, Zumbothely, Istvánfalva formában. Rimaszombat első birtokosaként a kalocsai érsekséget ismerjük. A 13. században a tatárok földig lerombolták a várost. A helység 1335-ben Róbert Károlytól nyerte városi szabadalmait és mindazokat a kiváltságokat, amelyekkel Buda városa bírt. Feltehető, hogy a huszita harcok idején a város a csehek birtokába került. Heltai Gáspár is azt állítja, hogy Giskrának Rimaszombatban kastélya volt. A török hódoltság előtt I. Ferdinánd védőlevelet adományozott a városnak, a kereskedelem és ipar fellendítése céljából. 1553-ban a törökök elfoglalták Füleket, s Rimaszombat mellett, Szabadkán várkastélyt építettek. Innen sarcolták ■- egy évszázadnál tovább - az egész vidéket, elsősorban Rimaszombatot. A török hódoltságot követő korszakot a kézműves iparágak virágzása jellemzi, ami hosszú időre meghatározta a város jellegét. 1770-ben és 1783-ban II. József császár körútja során Rimaszombatba is ellátogatott. A város 1790-ben póstaállomás volt Tornaija és Gács között. Gömör és Kishont vármegyék 1802-ben egyesültek; először Rimaszombat és Pelsőc közösen viselte a megyeszékhely címet, majd egyedül Rimaszombat lett a megye „fővárosa". 1848 decemberétől a város és környéke Schick császári tábornok portyázásainak színhelyévé vált. 1849 júliusában pedig egy ideig Rimaszombatban volt Görgey Artúr főhadiszállása. 1867 után lassan kialakult a város kultúrális arculata. A 19. század végén műkedvelő társulat, dalárda, kölcsönkönyvtár működött a városban, s két megyei hírlapot adtak ki, melyek a helybeli nyomdákban készültek. Kísérletet tettek állandó szinház megalapítására is, de sikertelenül. 1919 januárjában a 32. olaszországi cseh légió foglalta el Rimaszombatot, majd ugyanez év májusában a vörös hadsereg kezére került a város. A városban állomásozott a hires 39-es vörös dandár, melynek parancsnoka Sárói Szabó Tibor, politikai megbízottja Karikás Frigyes volt. A rimaszombat-tiszolci szakaszon hullámzó harcok folytak. A harcok során megalakult a városban a gömöri zászlóalj. A Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása után ci rimaszombati direktórium üdvözlő táviratot küldött az eperjesi munkástanácsnak. (A direktórium elnöke, Lehoczky Pál, alelnöke Koziner Imre volt.) 1921-ben a szociáldemokrata párt balszárnya delegációt küldött a fenyőházai (lubochnai) kongresszusra, melyet Réthy István elvtárs vezetett. gyarországhoz tartozó területtel a tiszolci Demjan elvtárs tartotta fenn a kapcsolatot. 1944-ben a felkelés elnyomására induló német csapatok Rimaszombaton vonultak keresztül. A város ostroma decemberben kezdődött, s az előrenyomuló Szovjet Hadsereg 1944 december 21-én szabadította fel Rimaszombatot. BEJE A református papiakban élt egykor Tompa Mihály, aki a bejegyzések szerint 1846-ban, tizenhetedik és ízt." Később mindez csupán kiterebélyesedett és tudatosult benne. Ebből élt, innen táplálkozott a művészete. (A dombok, a kőhíd, a falu, a Túróc-patak, a cigánysor figurát stb.) A patak közelében még áll az az épület, amelyben édesapjának kocsmája volt. AJNÁCSKÖ Festői tájon, a medvesalja kapujában fekvő község. A falu és a vár nevét 1344 körül Anyaskw, Anyaskew változatban találjuk az oklevelekben. 1546-ban a törökök elfoglal-A rimaszombati régi vármegyeház. Itt választották Petőfit 1845-ben tiszteletbeli táblabírává. 1921 május 15-én a párt Rimaszombatban taggyűlést tartott, amelyen a balszárny hivei megalakították a CSKP helyi szervezetét. Jelentős volt 1924-ben a nyomdászok, 1926-ban pedig a pékmunkások sztrájkja. 1929-ben, a gazdasági válság idején, a munkanélküliek több ízben tüntettek, s a tüntetéseket a csendőrök verték széjjel. Rimaszombat 1938 novemberétől Magyarországhoz tartozott. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején a Malelkészként került a faluba. Innen költözött később Kelemérre. A házat részben átalakították. Itt látogatta meg 1847 júliusában Petőfi, s a papiak egyik szobájában írta „Tompa Mihálynak" című versét. Bejében töltötte legszebb gyermeéveit Rudnay Gyula festőművész, aki a Magyar Népköztársaság Kossuthdijas művészeként halt meg néhány évvel ezelőtt. Dr. Bartha Zoltán feljegyzései szerint „itt szívta magába a tájat, a népet és minden színt ták. Feljegyezték, hogy a megrongált várat — melynek a maga történetében fontos szerepe volt — a 17. században helyreállították és megerősítették. 1703-ban tűz pusztította el, ma csak néhány falcsonk látszik a várhegyen, A község egyik nevezetessége a hajdani tűzhányó, melyen a hagyomány szerint a husziták salakdarabokból várat építettek, s a lakosok rimaszombofi járás nevezetes községei C5B35
