A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-11 / 37. szám
rimoszombati járás nevezetes községei Pogányvárnak nevezték el. A község határa az ősemlősök gazdag lakóhelye volt. Országszerte ismert volt a falu gyógyfürdője, ezt azonban a múlt században megszüntették, nyomait mór alig látni. Petőfi megemlíti úti jegyzeteiben, hogy amikor Gömörben járt, megpihent az ajnócskői fürdőnél. CSÍZ FÜRDŐ A pápai tizedszedők Chis néven említik. - 1860-ban egy csízi gazda kutat ásott a kertjében. Mikor munkáját befejezte, csalódottan tapasztalta, hogy a víz sós, ihatatlan. Rövid idő elteltével a csízi asszonyok erre a kútra jártak főzéshez való vízért. A hivatalnak, mely az állami monopóliumot képező só olvasztását végezte, feltűnt, hogy a csíziek nem jelentkeznek sóért. Vegyelemzést végeztettek, s a szakemberek megállapították, hogy a víz - más ásványi anyagokon kívül - főleg jódot és brómot tartalmaz. Többtagú részvénytársaság alakult, hogy a gyógyforrás hasznát kiaknázza. Csakhamar özönleni kezdtek Csíz felé a gyógyulást kereső betegek. A fürdő a környékbeliek nyári szórakozóhelye lett. A jód-brómos víz a csont-, izületi, mirigy és bőrtuberkulózisra van gyógyító hatással. Kezelik vele az érelmeszesedést, a perifériás érrendszer megbetegedéseit, a felső légzőutak hurutjait is, valamint különféle bőrbetegségeket, női betegségeket és azok következményeit. Csíz ma Darkov után a legjelentősebb jód-brómos fürdő hazánkban^ DERESK A község temploma eredetileg gótikus stílusban épült, de 1643-ban átépítették, majd 1749-ben meghoszszabbították. Régen csaknem minden házban fazekat, cserépedényt készítettek. Az évek múlásával egyre többen tették félre fakésüket. A férfiak ma a közeli szirki bányába járnak dolgozni, s vannak, akik favágással foglalkoznak a szomszédos erdőkben. Csak néhány idősebb mester maradt hű a korongjához. A fazekasok mezítláb pörgetik a korongot, és bámulatos ügyességgel alakítják ki az agyagból az edényt. Virágcserepet, tejesfazekat, kis és nagy korsót, cserépaljakat készítenek. A megformált edényt ki kell Csíz-fürdő falu. Az „m" betű később ,,n"-né változott, így lett a Hamvából Hanva. A falu határaiban, az országút közelében látható az a forrás, melyet a nép ma is „Basa kútja“-nak nevez. A legenda szerint a putnoki basa (Tompa egri basát emleget erről szóló versében) mindennap két lovast küldött Hanvána, hogy a forrás „csodatévő* vizéből egy tömlönyit vigyenek neki az ebédhez. Egy napon éppen akkor érkeztek a lovasok a kúthoz, amikor egy szép hanvai lány merte bele korsóját a vízbe. Az egyik török a tömlő mellé a lányt is nyergébe emelte, s elvágtatott vele Putnok felé. Valahol megálltak pihenni, s a lány megszökött a törököktől. A hír hatására másnap minden hanvai széplány nadrágot öltött, mert attól tartottak, hogy a garázda pogányák megismétlik tettüket. Hosszú ideig nadrágban jártak ettől kezdve a hanvai nők. szárítani, majd az égetőbe kerül. A korsókat előbb befestik saját készítményű festékkel. Fehér, barna és piros az alapszín, a virágokat újjal kenik az edényre. Égetés után fénymázzal vonják be a korsókat. FELSÖPOKQRÁGY Itt élt lelkészként a 19, században Hüvössy Lajos régész, a rimaszombati múzeum egyik alapítója. Ebben a falucskába^ született 1813-ban Kmetty György, 18481-49- es honvédtábornok. Mint főhadnagy Olaszországban volt, de az itthoni mozgalom hírére hazajött és a 23. zászlóaljba lépett. Hősiessége és hadászati tudománya emelte tábornoki rangra. A szabadságharc leverése után külföldre menekült. Londonban telepedett le, ahol az ottani lapokba cikkeket írt. Idegen nyelven megjelent munkáit magyarra is lefordították. A falu temploma 1797-ben épült, Árpád kori építmény helyén. HANVA A református papiak falán tábla hirdeti: itt lakott 1852-től 1860-ig (haláláig) Tompa Mihály. A költő 35 éves korában került Hanvára, előtte Bejében és «eleméren lakott. Itt Hanváh többször meglátogatta Arany János, valamint Ludovit Kubány szlovák író. Tompa Hanván írta ,,A gólyához" című híres versét, melyért a Baoh-karszak zsandárai a kassai börtönbe záratták. Súlyos szívbajban halt meg. Tompa csontjai a templom közelében pihennek. A földben lévő kripta fölött vaskerítéssel körülvett kiskert terül el. Hátsó felében cementlapok fedik a kripta lejáratát. Három koporsó van lent, Tompáé, a feleségéé és korán elhalt kisfiúké. A kertecske elején áll a költő sírköve. A lépcsőfeljáratrál balra áll Tompa mellszobra, Makovits Jenő rimaszombati származású művész alkotása. A régi falut a törökök felégették, s annak hamvaiból épült fel az új Pósa Lajos mellszobra Radnóton a magyar iskola ikertjében GORTVAKISFALUD Ebben a faluban született 1820- ban Adorján Boldizsár Író, a későbbi kedvelt novellista. Jogi tanulmányai elvégzése után Budapesten telepedett le mint ügyvéd. Novelláit és verseit sűrűn közölte az Atheneum, Regélő, Pesti Divatlap, Életképek stb. A reménytkeltő fiatal Írót szoros barátság fűzte a kor kiváló költőihez, s Petőfi verset is írt hozzá. Meghalt Gcrtvakisfaludon, 1867-ben. Átadás előtt (vagy után?) a bátkai kilencéves magyar iskola rimaszombati járás nevezetes községei 6
