A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-11 / 37. szám
k'/cAuecc PoUova Hnősfá Az anyagot gyűjtötte é^^dolgozta: VERES ^ÁNOS, KOZINER IMRE, DÄ|U0ff TÁM,ÁSNé, DANIS TAMÁS, BÓDI BERTAL|f$£s ^ÁCJ^IAN Szak^lfl3*H(lsZUNG jfe%>RA, és dr. CSANDA IDOR, a nyitr^i Pepagógiai lakultás tanárai MOTTÓ: A jövőt a jelen valósága alakítja, és ez a jelen térben és időben csak a múlt és a jövő vissza- és előrefutó vonalán igazolhatja saját realitását. Aki a múlt összekötő vonalát elmetszi, sose érhet el a jövőbe. FABRY ZOLTÁN A RIMASZOMBATI JÁRÁS it <Lr t é n e t e a egy képzeletbelli filmen leperget - I mék előttünk a rimaszombati járás imúltjót, nagyon sok mozgalmas jelenet szemtanúi lennénk. Először a kőkor embere jelenne meg a vásznon, aki Tornafíjia határálban urnatemetőt hagyott hátra, utána a bronzkoriak következnének, kiknek ékszereit és használati tárgyait a járási székhely múzeumában láttuk. Majd később sorban felvonulnának a szlávok és a mokány lovaikon nyargaló honfoglalók, élükön Gümür vezérrel, a lakosokat kardélre hányó tatárok, a pajzsos törökök, - akiknek emlékét Nagybalogon a Törökvölgy dűlő őrzi, — s a husziták, kiknek itteni tartózkodásáról hegyek neve, földváraik maradványai és templomok regélnek. S meglátnánk a vetítővásznon Mátyás fekete seregének harcosait is, és a Rákóczi mozgalom kurucait - magyarokat és szlovákokat egy csatasorban — valamint 1848-49 hőseit. Megláthatnánk a földesurakat is, kiknek birtokán jobbágyok ezrei verejtékeztek, s velük szemben azokat az elszánt gondolkodókat, akik már évszázadokkail ezelőtt felismerték és hirdették a társadalmi változás szükségességét. S ezek csupán főbb jelenetei lennének a filmnek, az epizódok, premier-plán képek felsorolása nagyon sokáig tartana. A kulturális emlékek ápolásával immár az egész kultúrviIág foglalkozik. Rajtunk a sor, hogy szőkébb pátriánkban mi is feltérképezzük emlékeinket. A nagy emberek példaadó élete, a történelem tanulságai nem csupán egyetlen nép tulajdonát képezik, hanem az egész emberiség kincstárát gazdagítják. Az emlékek életben tartásával jövendő nemzedékeknek tartozunk. A régi könyvekben olvasható leírásoknak sok esetben eltűnt a kézzelfogható, látható nyoma. Ezen már nem segíthetünk. Sürgős feladatunk, hogy a meglévő értékeket megőrizzük s a 'kallódó hagyományt feltámasszuk, tudatunkba véssük. A leírások elvezetnek bennünket a régi emlékekhez, beszélő házakhoz. Aki útnak indul, hogy a múlt emlékeit megkeresse, útközben mai életünk látható jeleit is észreveszi. Azokat a változásokat, melyek felszabadulásunk óta mentek végbe. így színes képet kap a járás régi és új arculatáról. Rimaszombatban, az Osgyán felé futó országút mentén vígan gomolyog a füst az új cukorgyár hatalmas kéményéből, körülötte az üzem tetői csillognak. Ellenkező irányban, a város délkeleti széle egyre messzebbre terjed, impozáns, új lakótelepek, magas épületek fogadják a városba tartó utast. Tornaiján nemrég nyílt meg az új ruhagyár, mely a környék női munkásainak százait foglalkoztatja. A régi téglagyár sem olyan már, amilyen volt, új részlegekkel gazdagodott s gépesítették benne a munkafolyamatokat. A feledi új művelődési otthon terme és helyiségei lenyűgözik a nézőt ez az épület valóban a kultúra temploma. A csízi fürdőt a felszabadulás óta új, korszerű pavilonokkal bővítették ki, felszerelését kiegészítették, a kezelés ma már minden igényt kielégít. A járás mezőgazdasági jellegű déli és keleti részén a falvak megváltozott, új képe tárul elénk. A dombok közé bújt vagy síkságon elnyúló településeket modern istállók, hizlaldák, villamos dohány, szárítók, gazdasági épületek övezik, s még a legeldugottabb kis helységben is megleljük a kultúrházat, melyben sok helyen csinos könyvtár, mozi, televízió áll a lakosok rendelkezésére. A művelődést szolgáló eszközök és rendezvények ma már úgy hálózzák be a vidékeket, mint a sűrű autóbuszjáratok, melyek a falusi emberek kényelmes utazását biztosítják. Néhol, kastélyok kertjében, lombos fák szegélyezte térségeken szabadtéri színpadok kínálnak kellemes nyári szórakozást. A legtöbb helyen az iskolák is derűs épületben nyertek elhelyezést. A Rima vadregényes medrét az elmúlt évek során sok helyen megváltoztatta az emberi kéz, az egykor szeszélyes folyó megszelídülve siklik a szabályozott partok között. A szövetkezet közös földjén mindenfelé traktorok, gépek mozognak, melyeknek a gépállomás tágas telepe az otthona. Jánosiban, az árpádkori templom közelében szép üzletet emeltek, Nagybalogcm, a volt Coburg kastélyban betegeket ápoÜnak, Várgedén, az ősi várdomb tövében gépi erővel fejtik a 'követ. S minden faluban sorakoznak az új családi házaik, piros tetejüket TV-amtenma ékesíti. De ki győzné felsorolni mindazt, ami szőkébb hazánkban azóta keletkezett, hogy a munkásosztály kezébe vette az ország irányítását! A járás északibb tájaim is lépten-nyomon megérint bennünket a változás szele. Elég, ha a tiszöloi gyárakat, vagy a Hlkéri vegyiművet megtekintjük. Végig, fönn a Rima völgyében, ahol partizánok vére öntözte az erdők földjét, s csaknem minden f aljúban hősi emlékműire bukkanunk, ugyancsak gyökeret vert az új élet, A festői tájakon szövetkezeti gulyák kolompolnak, zúgó teherautók téglát iszáJlítanak. S ez már az az élet, ami-* rői a múltban annyian álmodtak. V. L
