A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-11 / 37. szám

A Csehszlovákiai Magyar Taní­­nítók Központi Énekkará­nak meghívására augusztus második felében kelet-német dal és táncegyüttes szerepelt egész estét betöltő műsorral Pozsonyban és Komáromban. És kinek van kedve kánikulá-A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultiiregyesilletének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. FSszerkesztfi Major Ágoston Postaflák C 338, telefon 533 04 Terjeszti a Posta Hirlapszolgála­­ta, előfizetéseket elfogad minden postahivatal ás levélkézbesltö. Szerkesztőség: Bratislava, Jeten­ského 9. KBlföldre szőlő előfizetéseket el­­laéx: PNS — Dstredná expedlcla tlaCe. Bratislava, Bottwaldovo nám. 48-VI1. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla­lat, Bratislava, Stőrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,SO Kés, fél évre 39,- Kés, egész év­re 78,— Kés. Kéziratokat nem őrsünk meg és nem küldünk vlsz­­sza. K-22'61878 Kelet DAL-és ban beülni a Kultúra és Pihe­nés Parkjának nagytermébe, vagy a komáromi hajógyár szakszervezeti házába? Hiszen „csupán“ a riesai acél- és hen­germű üzem „Joliot Curie“ ne­vét viselő műkedvelő együtte­séből van szó, amely ugyan há­romszor részesült magas állami kitüntetésben, de tagjai „csak“ műkedvelők, nem hivatásos mű­vészek: munkások, technikusok, hivatalnokok és pedagógusok, s jóllehet, százan vannak, külö­nösebb meglepetésre nem szá­míthatok. így vigasztaltam ma­gam, s nagy volt az örömöm, amikor a záró szám után meg­állapítottam, érdemes volt vé­gignézni a műsort! És most el­mondom sorban, ami tetszett, amiért nem sajnáltam két es­tét... A kosztümről. Először az ízlé­ses kosztümök, ruhák megvá­lasztásáról szeretnék szólni. Mert nem véletlen, hogy egy együttes milyen öltözékben, más szóval, milyen színössze­állítású öltözékben lép színpad­ra. A kelet-német vendégek pél­dául választékos és jő benyo­mást keltő kosztümükkel azon­nal elnyerték a nézők szimpá­tiáját, még mielőtt szerepeltek volna. A kosztümtervező nevét nem tünteti fel a műsorfüzet, pedig komoly elismerést érde­mel a munkája. Az énekkar. Tudom, tizenöt éves múlt áll mögöttük, s noha sokan távoztak azóta tagjai kö­zül, a törzsgárda mindig ma­radt, a szólamok nagyszerűen összeszoktak, megértik egy­mást, egyik sem akar érvénye­sülni a másik rovására, finom érzékkel erősítenek, vagy hal­­kítanak, aszerint, ahogyan ki­váló karnagyuk, Kari Haffner, kívánja. Régen láttam műked­velő és professzionális együtte­seknél a karnagyot ennyire ösz­­szeforrni énekkarával. Végig az volt az érzésem, hogy ez az em­ber annyit képes kihozni a kó­rusból, amennyit éppenséggel akar, hogy minden énekesét is­meri, és nemcsak neve, de hangja szerint is. S ami még meglepő volt, hogy az énekkar tagjai kedélyesen, szinte játsz­va énekelnek és annyira tet­szik nekik egy-egy szám, hogy nemcsak dalolják, de át is élik az egyes szerzeményeket. Pe­dig nem akármilyen kórusmű­vekről van szól Beethoven Kó­rusfantázia, Weber Felhívás ke­­ringőre, részletek Weber Bűvös vadász c. operájából, Orlando német TÁNCEGYÜTTES di Lasso, Scandallus, Mendels­­sohn-Bartholdy, Kodály, Schu­bert, Brahms, Gershwin és má­sok kórusművei, Bartók Négy szlovák népdala, francia sanzo­nok, német népdalok és a Ró­zsakettős Natschinski Messe­­schlager Gisele c. operettjéből. Nem véletlen, hogy minden énekkari számukat megismétel­tette a közönség, amelyet tá­volról sem lehet elfogultsággal vádolni. Egyszerűen tetszésé­nek adott kifejezést és az él­ményt köszönte meg, amelyben őt ez a kitűnően összeforrott énekkar részesítette. A szólis­ták — Ingrid Haffner, Gisela Harz, Frank Seidel és Wolf­gang Fontaine — valósággal remekeltek, kellemes és ár­nyalt hangjukkal elbűvölték a közönséget. A riesai kórus már­­már tökéletes összhangja lel­kesítő példa és tanulság fia­tal pedagógus énekkarunk szá­mára. A kezdeti és minden aka­dályt leküzdő lelkesedés nem csökkenhet, a vendégek kitűnő szereplésén felbuzdulva szívós tanulással, önfegyelemmel ők is valóra válthatják a hozzájuk fűzött reményeket! A tánckar. Művészeti vezető Ines Städter. Nem akar elbűvöl­ni, nézzétek, micsoda lángelme vagyok, fantasztikus dolgokat sem akar művelni. Szórakoz­tatás a szándéka, szórakoztat­ni kívánja a táncoló fiatalokat, így természetesen a közönséget is. Ebből a nagyon egyszerű és nagyon józan elgondolásból kö­vetkezik minden, ami szép az egyes táncszámokban. A mese, vagy a tartalom: a fiatalok örömteli élete, a közös munka szeretete és tisztelete, tréfa és vidámság, mint a Keleti-tengeri halásztáncokban, vagy a Hesse­­ni táncszvitben, vagy a Világ­találkozó a lipcsei vásáron c. tánckompozícióban. Ines Städ­ter tisztában van azzal, mi a ba­lett, s műkedvelői szintet nem meghaladó számmal szerepel­teti is a tánckar néhány tagját, de eszébe sem jut népi motí­vumokat összekeverni a balet­tel. Népi táncok szerepelnek műsorában. Koreográfiájában a kis, keménykalapos lányok szemérmesen hajtják fejüket! táncoló partnerük vállára és átélik az egymásratalálás bol­dog pillanatát. A mese soha nem bonyolult, minden kompll­­kájtságtól mentes, az ilyen ko­reográfus megoldására szoktuk azt mondani, hogy keveset mar­kol, de sokat fog! A nézőben semmi kétely nem támadt afe­lől, hogy ezt vagy azt a tánc­számot esetleg .másképp is elő­adhatták volna. Csak sajnálni lehet, hogy a Magyar Dal- és Táncegyüttes vezetői, koreográ­fusai nem látták a riesai tánc­kar műsorát. Megtanulhatták volna, hogyan lehet egyszerű, de tökéletesen bemutatott kom­pozíciókkal remekelni! Végül még a műsor összeál­lításáról annyit, hogy volt ab­ban minden, opera- és operett­részlet, népdal, sanzon, szóló­szám és kettős, cselekményes tánc és táncparódia stb. Ezzel magyarázható, hogy a közönsé­get nem úntatta a több mint három órás műsor. Talán a fia­talos lendület is közrejátszott ebben, hiszen az ének és tánc­kar tagjainak átlag életkora kb. huszonnyolc évi Milyen könnyű nekik és milyen nehéz nekünk megértetni fiatalsá­­■gunkkal, hogy az öntevékeny é^ nekkarban való szereplés a leg­szebb szórakozások egyike. Lám, mi s mit juttat eszembe a kelet-németek vendégszereplé­se! Mert produkciójuk felejthe­tetlen élményt jelentett szá­momra. És már szorongva vá­rom a mieink — magyar peda­gógusaink — október elejei viszontszereplését Kelet-Német­­országban. Remélem, nem bá­nom meg, hogy elkísérem őket és sikeres szerepléseikről majd híven beszámolok! MACS JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents