A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-04 / 36. szám

Pattogó ritmusú, ördöngős melódia, mely a bratislavai televízió nyilvános hangversenyén lázba hozta a hallgatóságot. Toperczer Károly „Az ördög bújt beléd" című táncdalót Marková Éva énekesnő mutatta be és énekli ma is nagy sikerrel. Az ő előadásában került a szerzemény Supraphon hanglemezre is, Marková Éva 1960-ban kezdett nyilvánosan énekelni. Temperamentumos előadóművészetével és muzikalitásával rövidesen megnyerte a közönség szimpátiáját. Az 1963-64-es idényben már a brati«laval Tatra-revü „Csókolj meg múzsám" című összeállításában kapott állandó szerepet. Itt vitte sikerre a közismert „Veronika" című táncdalt is. Gyakran szerepel a rádió műsorában és hanglemezeken is. A híres olasz szám, a „Non ha leta" szlovák szövegű változata is az ő előadásában lett nálunk közismert. Tavaly a jugoszláv tengerparton, Budván szerepelt, most pedig a Cascada-kvintett szólóénekesnője.

Toperczer Károly zeneszerző neve jól ismert nálunk. A rádió adásaiban gyakran halljuk táncszámait, a Kristal-foxot, a Bravúr-polkát, legújabban pedig a Bon giorno című finomhangolású táncdalát. Toperczer Károly 20 éve komponál. Debrecenben született, 1910-ben. A zongoraszakot a kassai zeneiskolán végezte, majd mint zenész Prágában és Budapesten működött. A felszabadulás utáni években Szlovákiában, főleg Bratislavában tartózkodott. Az idei nyáron Balatonzamárdin szerepelt tánczenekarávol. - S -AZ ÖRDÖG BÚJT BELÉD

Cert má fa v moci

Zene: TOPERCZER KAROLY

Szlovák szöveg: ZORKA POPOVA Magyar szöveg: KAOSITZ OTTÓ

WSS E>

Tebe snócf radosf pösobí, kecT ja smútök mám, a máj piac fa potesí, ved1 si diából sémi

Refr.

Cert má fű v moci, cert bdie ti v srdci, cert vie, ze dusu őiemu más- Hlas tvoj ma zváibil, pohlad omámil, no - ziaf, - ty lásku nepoznás.

Sióvá vábivé ty sepikal si mi len, láska zradná bola to, uz viem.

Cert má fa v moci, cert bdie ti v srdci, cert vie, co v dusi más, co v nej ukryvas I

u-krjf - vai l

Mondtam már neked ezerszer, hogy hallgatni kár.

Türelmemnek ez egyszer vége szakadt már:

Refr.

Ne szólj egy szót sem, te drága kincsem, tudom, az ördög bújt beléd I

Ne szólj egy szót sem, bocsánat nincsen, a jóból nékem már elégi

Nem kell vallomás és nem kell semmi más, nékem jó, ha néked is így jól Ne szólj egy szót sem, te drága kincsem,

tudom, az ördög bújt, szivem, ma beléd I

Bratislava rendkívül kedvező természeti adottságokkal rendelkezik. A fekvése által nyújtott lehetőségek azonban még távolról sincsenek kihasználva. A két fontos természeti tényező, a Duna és a Kárpátok hegylánca figyelembevétele nélkül lehetetlen kialakítani az optimális városszerkezetet és városképet. Az adott keret szinte megkövetelt, hogy a Kárpátok lejtőjének támaszkodó város tengelyét a Duna képezze. jelenleg azonban nincs Pozsonynak szerves kapcsolata a folyammal, a Dunát csak kis szakaszon érinti. Az elmúlt húsz esztendőben hatalmas arányú építkezések folytak a városban. Ez alatt az aránylag rövid idő alatt a város lakóinak száma megkétszereződött, beépített területe is a hétszeresére nőtt. Mivel azonban a város központjától keletre és északkeletre fekvő sík területek beépítése látszott a legelőnyösebbnek, az új negyedek ezeken a helyeken jöttek létre. A város beépített területének súlypontja annyira eltolódott, hogy a történelmi rész, amely a mai napig, — és előreláthatólag a jövőben is — a kulturális és társadalmi központot képezi, úgyszólván a város peremére került.

A városrendezési terv azáltal, hogy a további lakótelepek építésére a nyugati részeket jelölte ki, az említett aránytalanságokon igyekszik javítani. Már megkezdődött a • károly falusi építkezés, és előkészületben van a még nyugatabbra fekvő dúbravkaí rész beépítése is. E két nagyarányú építkezés befejezése után Pozsony történelmi magva ismét a város központja lesz.

Pozsony azonban csak akkor fejlődik majd valóban dunai várossá, ha kiépül a déli része, a folyó túlsó partja is. Ligetfalu ma még vidékies jellegű település, amely nem illeszkedik be szervesen a város szerkezetébe. Hogy e terület építészeti fejlődése ennyire elmaradt, az elsősorban gazdasági tényezők következménye. Nagyobb arányú építkezés itt az árvízveszély, a talajvíz magas szintje, valamint a közművesítés hiánya miatt csak nagyméretű előmunkálatok után Indulhat meg.

Pozsony városrendezési terve azonban számol a ligetfalusi part beépítésével, amit bizonyít az a nemzetközi építészeti pályázat ts, amelyet az e területen felépítendő,