A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-21 / 34. szám
Munkavédelmi előadást tartattak Losoncon, a Pofana Üzemi Klubjában, melyet érdekes programmal budapesti tővárosi szlnészek tettek színesebbé. A szórakoztató előadás felkarolta mindazokat a számunkra Is közérdekű problémákat, amelyekkel nap mint nap találkoznak az üzemek, termelőszövetkezetek és egyéb állami szervezetek, szakszervezetek. Tulajdonképpen mi Is az a sztaniol-csomagolás?: Nem egyéb, mint a munkahelyeken lezajlott esetek, övintézkedésekre vonatkozó rendeletek, szabályok, színpadi humorral színezett, szórakoztató előadása. Beszélgetésünk során Kolozsvári Ernő, a szlnészcsoport propaganda vezetője elmondotta, Is I Humoros szabályok Sztaniofcsoknagolás hogy a csoport évente körülbelül 200 előadást tart országszerte, nagy sikerrel. Az agitáció legmodernebb módszereinek köszönhető, hogy országszerte több százezer dolgozó feltétlen reflexévé válik a munkafegyelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartása, még akkor Is, ha az üzemi figyelmeztető tábla már olyannyira megszokottá vált, hogy a dolgozók tel sem figyelnek rá. Kolozsvári elvtárs megemlíti, hogy a művészcsoport szívesen tesz eleget a szomszédos baráti államok meghívásainak Is. Problémáink közös megoldása mlndannylunk számára fontos. A művészet vezetője, Romhányi Rudolf elvtárs elmondja, miképpen Igyekeznek a közönséget Is bekapcsolni a műsorba, hogy a munkavédelmi szabályokat még jobban megjegyezzék. Kérdés-felelet szerű formában folyik az előadás, amit azonnal kiértékelnek. Az egész estet betöltő programban körülbelül 60 kérdés szerepel, amely a legfontosabb munkavédelmi problémákat, szabályokat eleveníti fel. „Szabályok tanulása humorral“. Ez a felvilágosító munka nemcsak színpadon, hanem filmen és egyéb művészeti téren Is folyik. Szerettem volna még a Pofana Üzem kultftrházának vezetőjével, László Tiborral elbeszélgetni, a rendezvényről. Ez sajnos nem sikerült, mivel László elvtárs m újságírókat nemigen szívleli, amit ki is nyilvánított. Ennek ellenére szeretném a képét közölni, de sajnos, nem fér be az oldalra. Nagyon kellemesen elbeszélgettem Vutnári Ernő és Szuhal Balázs művészekkel, akik elmondották, hogy bár nagyon fárasztó a munkájuk, mivel mindennap máshol szerepelnek, mégis szívesen mennek ki az emberek közé, az üzemekbe, munkahelyekre. Es sokszor ő maga is jóízűen mosolyog az embereken, amikor felismerik önmagokat és nevetnek a humoros jeleneteken. Feltételezem, hogy ezek az emberek utána Is elgondolkoznak a munkájuk biztonságén, és sokszor eszükbe jut a színpadi vicces jelenet. Hasonló rendezvények tartása nemcsak a magyarországi színészeknek lenne a feladata, hanem a jövőben, színpadjaink műsorába nálunk is beiktathatnánk nemcsak hivatalos színészeket, hanem műkedvelő csoportjainkat is. x D- IA könnyűzene seregszemléje 1066. július 24-én került sor a terebesi járási táncdalfeszttoálra. A találkozó nagy sikerét leglobban a hallgatóközönség tetszésnyilvánítása bizonyította, Különböző stílusú zenekarok szerepeltek, mégis magas színvonalú volt a műsor, összesen tíz zenekar vetélkedett, melyből győztesként a borst „Melódia 66", Kovács László vezette együttes vitte el a pálmát. A második helyezést a temperamentumos, terebesi blg-beat együttes szerezte meg. A harmadik hely a királyhelmecieknek jutott. A szólisták párviadala Is kielégített minden Igényt. Előadásmódjukat fiatalos lendület jellemezte. Perhács — Cabocky L. Számos EFSZ-ben nem használják fel a kulturális alapot. Szép számban akad azonban olyan közös gazdaság Is, ahol az EFSZ-tagok üdültetésre, kirándulásra vagy valamilyen formában művelődésre fordítják ezt a pénzösszeget. Az utóbbiak közé tartozik az tpolynagyfalu-szécséhket egyesített szövetkezet Is, mely a környékbeli kulturális rendezvényekre ingyenes belépést biztosít a tagoknak. A közelmúltban autóbuszt Is vásárolt a közös gazdaság, mellyel háromnapos magyarországi kiránduláson vettek részt a szövetkezetesek. Megcsodálták a Balaton szépségeit, megismerkedtek Budapesttel és felejthetetlen élményekkel gazdagodva tértek haza. A sürgős nyári munkák elvégzése után újabb kirándulásra kerül sor. Major Lajos, Szécsénke Tisztelt szerkesztő elvtársiak I Bár már hetek múltak el a gombaszögt dalos találkozó óta, bennem mégis olyan elevenen él az ott látott gyönyörű élmény, hogy muszáj tollat fognom és megírni mindazoknak, akik még nem voltak a természeti szépséggel megáldott helyen (amit én örömök völgyének neveznék), hogy a jövő évben semmi esetre ne mulasszák el résztvennl a CSEMAÜOK e nagyszerű országos találkozóján. Kovács Apolónla nem érti, hogy minek tapsolt órákon keresztül a húszezer ember? Szerintem azt a táj varázsa Idézte elő, mert 0 semmi újat nem tűzött a műsorára, de Itt egymásnak ts örültek az emberek. Mindegyik megkérdezte a másikat, hogy hová való. Ha megmondta: hát az meg merre van? volt az ismerkedő válasz, pláne ha ml Ismertettük Szódót, ami bizony oly ktcslny falucska, hogy bizony nem szerepel a világ térképén, de azért felkerekedtünk negyvenketten és elmentünk megismerni gyönyörű hazánkat. A helyt CSEMADOK és a Vöröskereszt szervezet összetette kis pénzecskéjét, és az akaratát, majd besegítettek a kulturálódni vágyó egyének, béreltünk egy buszt, és két napig nagyon jól éreztük magunkat. Kitűnő csoportvezetőre leltünk, Adamcsek Lajos elvtárs személyében, aki Igyekezett mindenki kedvére cselekedni. Így tértünk be odafelé menet Alsósztregovára, ahol világhírű költőnk: Madách Imre „Az ember tragédiája" írója múzeumát, valamint síremlékét láthattuk. Majd a szombat esti gazdag műsor és az ástmulatott élszaka után megláthattuk a mesébe illő napfelkeltét, amilyet talán seholsem láthat az embert szem, csak ott. Aztán felkerekedtünk és megnéztük a híres hetiért kastélyt. Sok élménnyel gazdagodva felmentünk Krasznahorka büszke várára. Most, hogy mindezt láttuk, azt mondhatjuk, nagyon szegényen hal meg az ember, aki teheti és mindezt meg nem nézi, hogy éllek és híztak a ml uraink, míg ml nyomorban sínylődtünk. Nem kell nekünk külföldre utazni látnivalóért, amíg természeti szépségben gazdag, gyönyörű hazánkat meg nem ismertük. Kedves olvasók, nehogy azt higgyék, hogy egy 25—30 éves asszony áradozik így a gombaszögi kirándulásról, én már jóval túl vayok életem delén, de boldog vagyok, hogy ezt ts megláthattam. Llska Ferencné, Szódó • T • \ 1
