A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-08-21 / 34. szám

A rúzsát már a legrégibb keleti népek Is Ismerték. Még ma Is fo­­lylk a vita India és Perzsia között, hogy hol volt a rúzsa szülőhazája. A rúzsárúl már a legrégibb írások Is megemlékeznek, Így a hindu Védi szent könyvek. Legenda szúl Dzsehanglr nagymogul gyönyörfl­­szép kertjéről, s benne a csodás tőrül, tele rúzsavízzel, s a szép hercegnőről, aki egy reggeli sétá­ja alkalmával látta, hogy a tő víz­tükrének felületén mint csili agocs­­kák fényiének az aprő olajcseppek. Megparancsolta rabszolgájának, hogy gyűjtse össze azokat egy kis üvegecskébe, s Így Jött létre az első rőzsaola], melyet a nagymon­­gul tiszteletére „atri-Jehangrl“-nak neveztek el. Bulgáriába a rúzsát Perzslébúl hozták be, még a XVII. század ele­jén. Eleinte dísznövényként tartot­ták, de hamarosan mér főleg rózsa­­olaj nyerésére használták fel. A ró­zsa termelésére különösen kedve­zők az éghajlati viszonyok az úgy­nevezett Rózsavölgyben, mely két hegylánc, északon a magas Bal­kán-hegység, délen pedig az ala­csonyabb Szredna-Gera hegység között terül el. A helyen a tél egészen enyhe, a tavasz napfényes, de hűs és sok az esőzés, a talaj könnyű, homokos és lehetővé teszi a rózsa gyökereinek kedvező aerá­­cJóJát. Körülbelül három évszázad alatt kitenyésztették azt a fajtát, amely „Kazanllkl olajtermő rózsa“ elnevezés alatt Ismeretes. Ma már csak latin neve „rosa damagcena“ emlékeztet távoli hazájára — Per­zsiára. Említésre méltó, érdekes tény az Is, hogy egyedül a Rózsa­völgy különleges viszonyai kedve­zőek a fajta fejlődésére. Minden kísérlet, amely a rózsafajta meg­honosítására történt Bulgária más vidékein vagy külföldön, vagy a minőség romlásához, vagypedlg- a rúzsaola] mennyiségének csökke­néséhez vezetett. Dekoratív rokonaitól eltérőleg, a kazanllkl olajtermő, rózsa évente csak egyszer — május közepétől Június közepéig virágzik. E rövid Időszakban kell sokezer tonna ró­zsaszirmot leszedni 'és feldolgozni. Ez Igen megfeszített munkát igé­nyel a rózsaszüretelés Idején. Kü­lönösen nagy nehézségeket okoz a rózsaszirmpk megőrzése a desz­­tillálás megindulásáig. Szedés után ugyanis Igen gyorsan csökken a rózsalevelek olajtartalma és hely­telen tárolás esettén huszonnégy óra alatt 50— 60 százalékot Is el­érhet az olajtartalom-veszteség. Egy másik jellegzetes sajátsága az, hogy a rózsabimbók csak reg­gel nyílnak szét, az első napsuga­rak megjelenésétől, reggel 8—9 óráig. Később a virág veszít éter­­olaj tartalmából, másnap pedig már elvirágzlk és csaknem tel­jesen elveszíti illatát. Ezért aztán a rózsáskertekben minden reggel szedés van. így napközben már csak ltt-ott látni egyes virágokat, melyeket véletlenül felejtettek Ott, vagy később nyíltak ki. Végül pe­dig, s ez lényeges előfeltétele a bolgár rózsaola] magas értékének, a rózsavirágban az olajmennyiség Igen csekély, alig éri el a 0,03 szá­zalékot. Egy gramm rózsaolaj nye­réséhez kb. 1500 rózsalevél szük­séges. A rózsaolajat az éterolajaknál általában szokásos módon nyerik, de azért ennek vannak bizonyos különleges sajátságai is. A rózsa­szirmokat csukott kazánban helye­zik el, vizet öntenek rájuk, azután forrásig hevítik, míg a vlzpárék magukkal vonják az olaj páráit Is. Kihűlés után a folyékony desztlllá­­tumot egy külön e célra szolgáló edénybe öntik, ahol a könnyebb rúzsaolaj-cseppecskék kiválnak a ku3 anyagát, beleértve még azo­kat Is, melyek a deszttllálás után a rózsavízben maradnak. Ez az oka annak, hogy a nagyobb mennyisé­gű és olcsóbb termelés ellenére a rózsa konkrét és absolue nem képes teljes értékűen helyette­síteni a rózsaolajat Mindezek után Jogosan felmerül a kérdés, hogy az alacsony ho­zam és a magas ár ellenére, miért termelnek mégis bolgár rózsaola­jat, s melyek azok a sajátságai, amelyek az lllatszergyártás nél­külözhetetlen alapanyagává te­szik? Az első ilyen sajátság — az Illat. Kisebb mennyiségben alkal­mazva a rózsaolaj különleges ár­nyalatot kölcsönöz a parfűmkom­­pozlclónak. Nagyobb, kb. 5—10 szá­zalékot kitevő mennyiségben ve­gyítve, Illata uralkodóvá válik a parfümkompozlclóban. Ez két alap­vető sajátsághoz Járul még, a ró­zsaolaj állandó kitűnő minősége, melyet Bulgáriában állami rendel­kezések biztosítanak, valamint a szakemberek magas színvonalú szaktudása Is. Az állandó, válto­zatlan minőségnek igen nagy Je­lentősége van az lllatszergyártés­­ban. A termelők a piacon már Is­mert és bevált parfümjeik állandó minőségének megőrzése céljából, szigorúan ellenőrzik az egyes komponensek minőségét is. E te­kintetben a bolgár rózsaolaj ki­állja a próbát. Magas ára folytán azonban kizárólag csak a legérté­kesebb, nemes parfümök készíté­séhez használják. Bulgária számos országba ex­portál rózsaolajat és garanciaok­mányát a termék hiteles, eredeti származásának bizonyítására a vi­lág minden Ismert lllatszergyártó cége bizalommal fogadja. Az Il­latszerek, melyeket a bolgár rózsa­olaj felhasználásával állítanak elő, illatukkal a friss, tavaszi virágok­ra emékeztetnek. A bolgár rózsaolaj A Hét számára írta: Dr. ILLIA OGNJANOV nehezebb rózsavízből. Mivel azon­ban a rózsavízben Így Is marad bizonyos mennyiségű feloldódott olaj, ismét több tzbenl desztlllácló­­nak vetik alá. Az ilyen módon ma­radt „utolsó rózsavíz“ még tar­talmazza a virág számos aromatl­­kus anyagát, de ezek már nem lé­nyeges összetevői a rózsaolajnak. Közönséges hőmérsékleten a bolgár rózsaolaj félkemény masz­­szát képez, mely egy kemény kris­tályos és egy folyékony részből áll. Ez utóbbi a rózsaolaj kb. 80— 85 százalékát képezi. 25 Celsius fok hőmérsékleten felül átlátszó zöldessárga olajjellegű folyadékká válik, melynek rendkívüli erős, édeskés, kellemes és különleges illata van. Minden kísérlet, amely a „szintetikus rózsaolaj“ létreho­zására Irányult, kudarcot vallott, csak olyan terméket kápesek elő­állítani, amely bár hasonló, de nem azonos a bolgár rőzsaolajjal. A rózsaolajon kívül még két aromatlkus anyagot nyernek, ezek a rózsa-konkrét és a rózsa-abso­­lue. Az elsőt a rózsaszirmoknak megfelelő oldóanyagba áztatásnál vonják ki. Az oldóanyag elpárol­gása után megmarad az ún. ró­zsa-konkrét, mely narancsszínű, viasz-szerű, erős illatú massza. Az absolue nyerése céljából a kon­krétet forró állapotban tiszta szeszben oldják, s az oldat kihűlé­se után a viasz kikristályosodik. A további folyamatok során egy narancsvörös színű mozgékony fo­lyadékot nyernek, mely tartalmaz­za a rózsavlrég minden aromatl­lm ét 5

Next

/
Thumbnails
Contents