A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-14 / 33. szám
Az alsósztregovai Madách-emlékmű A losonci Modóch-kör 1923 ban, Madách Imre születésének századik évfordulóján a losonci magyarság országos ünnepség rendezésével áldozott a nagy költő emlékének. Ez indította a Losoncon élő Simándy Pál, Győry Dezső és Darkó István irőkat, Medveczky Gyula és több más haladó szellemű ifjú bevonásával a Madách-kör megalapítására. 'A kör célja — az alapítók szándéka szerint — olyan új szemlélet kialakítása volt, amelyben a népi gondolat, a korszerűen értelmezett evangéliumi eszme (lásd: Simándy Pál: „Az elsikkadt hegyibeszéd“ c. művét) és a szociális program egyetlen átfogó szintézisben szolgálja társadalmi és erkölcsi megújulást. Ebben a körben formálódott ki Győry Dezső^új világnézete, amely az „Üj arcú magyarok“ c. kötetének verseiben kapott művészi kifejezést. A Tűz művelődési egyesület a losonci haladó és demokrata gondolkodású magyarság művej iődési szerveként jött létre 1937. március 14- én és a Magyar Fiatalok Szövetsége irányításával fejtette ki tevékenységét 1938 november elején bekövetkezett kényszerű megszűnéséig* (A húszas évek elején létesült losonci Szabadegyetem és a később alakult Madách-kör megí szűnése óta Losonc nélkülözte egy átfogó, á ;*aladó gondolat jegyében működő egyesület létesítését. A Tűz ezt a hiányt küszöbölte ki, f és mintegy másféléves fennállása során a nép' írontpolitika szellemében következetesen haladó kulturális munkát fejtett ki. Szoros együttműködésben a Csehszlovákia-szerte működő testvéregyesületekkel — a prágai Táncsics-körrel, a pozsonyi Műhellyel, a lévai Szikrával, á rozsnyői Haladással, a kassai Stúdióval —* a haladó hagyományokat tovább fejlesztve, hatalmas munkaprogram megvalósítását vállalta. A losonci sajtó Az első magyar nyelven szerkesztett újság á régi Magyarország területén, Pozsonyban jelent meg, 1780 január elején. „Magyar Hírmondó“ volt a címe, Ráth Mátyás szerkesztette. Hatvanöt évnek kellett eltelnie, hogy Losoncon ismét megjelenjék az első újság. De azóta már 49 különféle újságot nyomtak városunkban. Losonc város első újságja 1845-ben jelent meg „Pelikán“ néven. A magyar szabadságharc előtti időben Magyarországon aránylag kevés újság és tolyóirat jelent meg. Éppen ezért városunk első lapját, a „Pelikán“-t becses hely illeti meg az újságírás történetében. A „Pelikán“ 1845-től 1847-ig jelent meg. Utána hosszabb szünet következett, s városunkban csak 1871-ben adták ki a következő hetilapot „Nógrád" címmel. Kalniczky Gyula losonci ügyvéd szerkesztette a lapot, melyben a szerkesztő leírja Petőfi Sándor 1845-ben tett látogatásának történetét és a „Varró-leánnyal“ történt kalandját. A lap közölte Petőfi: A varróleány című versét is, amely a Nógrádban jelent meg először nyomtatásban. A „Nógrád“ után még 8 különféle folyóiratot adtak ki a városunkban. A szociáldemokrata „Népjog“-ot dr. Gyíkos Mihály szerkesztette. Az első munkásnevet viselő újságunk 1912-ben jelent meg „Nógrádi Munkás“ címmel. Ezt a szociáldemokrata lapot Űlvedy József szerkesztette. A „Népakarat“-ot 1919-től 1921-ig dr. Hercz Sándor jelentette meg. A lap az új Csehszlovák Köztársaság megalakulása után mint magyar nyelvű munkáslap töltötte be szerepét. Az új munkáslapnak Ossza Odilló volt a felelős szerkesztője. Az újság, amely a szociáldemokrácia balszárnyának orgánuma volt, fejlécén 1920-tól kétnyelvű feliratot viselt: Népakarat — Vőfa fudu. Az első kommunista újsággal 1919-ben találkoztunk Losoncon. Ekkor jelent meg a „Losonci Vörös Újság“ — az akkori Tanácsköztársaság idejében. Dr. Halmi Leó szerkesztette a lapot. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után több magyar nyelvű hetilapja is volt városunknak, emellett kiadtak több szaklapot és folyóiratokat is. Az első folyóirat Népnevelés címen jelent meg, 1888-ban. Losoncon jelent meg az „Indulás“ is. Az 1933-ban kiadott Indulás szerkesztői Sándor László és Singer Szekeres György voltak. A régi „Indulás“ szocialista folyóirat volt, s ennek a lapnak mintegy késői folytatása lett az 1958-ban újra megjelent Indulás is. A Mi Lopunk Az első Csehszlovák Köztársaság megalakulása után akadt Losoncnak egy olyan folyóirata Is, amely országos jelentőségre tett szert. Scherer Lajos gimnáziumi tanár 1921-ben bocsátotta útjára az „A Mi Lapunk“ című Ifjúsági és cserkészlapot. Munkatársai közé tartozott több baloldali gondolkodású, radikális fiatal, akik később a „Sarló“ néven ismert ifjúsági mozgalom tagjai és irányítói lettek. Ezek tették a lapot jelentős társadalmi-irodalmi folyóirattá. A Mi Lapunk-ban közölték írásaikat az akkori szlovákiai magyar irodalom legjobb képviselői (Balogh Edgár, Darkó István, Győry Dezső, Szalatnai Rezső stb.). Itt jelentek meg pl. Győry Dezső Losoncon írt versei. A magyar írók közül József Attila, Móricz Zsigmond, Kodolányi János írásait közölték. Ebben a lapban jelent meg Móricz Zsigmond „Gyalogolni jó“ című kis írása, amelynek címéből aztán szállóige lett. Hírek SCHERER LAJOS gimnáziumi tanár, amellett, hogy kiadta és szerkesztette a „Mi lapunk“-at, Losonc város társadalmi életében jelentős szerepet töltött be. A Járási Magyar Közművelődési Testület titkára, a Szlovákiai Magyar Tanítóegyesület alapító és vezetőségi tagja volt, továbbá a Szlovenszkói Magyar Irodalmi és Művészeti Társaság alapító tagja és az SZMKE választmányi tagja. Losoncon a húszas években szervezte Jászai Mari, majd Móricz Zsigmond, az erdélyi magyar írók stb. losonci előadásait és személyes jellépéseit. Annak idején a szlovákiai magyar középiskolák részére 7 tankönyvet írt. „Fáy András nevelési elmélete“ című műve pályadíjat nyert. KOMLÖS ALADÁR ÍRÖ ÉS KÖLTŐ, jelenleg á Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének tudományos munkatársa 1892. december 10-én született Alsósztregován. A budapesti egyetemen tanári oklevelet szerzett. Losoncon több vers'eskötete jelent meg és Pestre kerülve „Az új magyar líra" c. művével egyszerre nevet és elismerést szerzett magának. Verseken kívül regényeket ts írt. Legjelentősebb munkaterülete azonban az irodalomtörténeti kutatás lett. Egész sor önálló tanulmánykötete jelent meg, amelyekben főleg az utolsó száz év irodalmával foglalkozik. Közülük, mint úttörő és hézagpótló összefoglalások emelkednek ki: A magyar költészet Petőfitől Ady-ig, illetőleg A magyar irodalomtörténet kritikai története. Sok verset fordított. Jelenleg az Irodalomtörténeti Társaság elnökeként — magas kora ellenére is — élénk közéleti tevékenységet fejt ki. SIMÁNDY PÁL ÍRÖ emigránsként élt 1920— 31-ig Losoncon, és sokirányú tevékenységével egyik jelentős tényezője lett a szlovenszkói magyar szellemi újraébredésnek. 1921—22 telén — Komlós Aladárral együtt — megszervezi az első szlovenszkói szabadegyetemet a modern tudomány és művészet népszerűsítésére, s megteszi az első kísérletet a különböző világnézetű írók egyesítésére. A Madách-évforduló esztendejében megalapítja a híressé lett Madáchkört, 1924-ben átveszi a „Kultúra“ nevű losonci könyvkiadó és könyvterjesztő vállalat vezetését és azt a haladó szellemű irodalom jelentésének országos szervévé teszi. 1929-ben bekapcsolódik a helybeli Imca kulturális munkájába: kölcsönkönyvtárat létesít, előadóesteket rendez országos nevű írók (Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Karinthy Frigyes, Kóbor Tamás) és művészek szerepeltetésével. Ifjúmunkás csoportot szervez, amelynek egykori tagjai ma jelentős pozíciót töltenek be á szocialista országok közéletében. Ugyancsak a korszerű haladás érdekeit kívánta szolgálni a Korunkban és a Kassai Naplóban megjelent cikkeivel, tanulmányaival. Losoncon adta ki 1932-ben legjelentősebb és Romain Rolland által is lelkesen fogadott önálló művét: „Az elsikkadt hegyibeszéd“-et. A felszabadulás után á népművelés országos újjászervezésére kapott Magyarországon megbízást. Az utóbbi években az iskolareformmal kapcsolatos eredeti szellemű tanulmányai keltettek figyelmet. Jelenleg Budapesten él és egy nagyobb Madách-tanulmányon dolgozik. •. -• DARVAS JÁNOS. író és költő, a losonci gimnáziumban végezte tanulméányait és itt Is érettségizett. 1910-ben Losoncon jelent meg (Begyáts László és Komlós Aladárral együtt) első verseskötete „Bontakozó szárnyak“ címen, Losoncról elkerülve Prágában folytatta tanulmányait, majd az FMH belpolitikai szerkesztője lett. Több verseskötete mellett prózai munkái is jelentek meg könyv alakjában. Élénk zsurnalisztikái tevékenységet fejtett ki. Verseskötetei közül kitűntek;. Szerelmes szonettek, A csönd felé, Elsüllyedt világ. ® ? Dr. MARÉK-MARÉK ANTAL. író és irodalomtörténész, az első világháború után került Losoncra és részt vett „A Mi Lapunk“, az első haladó szellemű diáklap alapításában és szerkesztésében. Itt jelent meg első novellás kötete: Emberek az Óceánon (1927) és első regénye, a „Vihar a galambház felett“ (1928)'. • • • DARKÓ ISTVÁN Losoncon tanult, és itt is érettségizett. Már gimnazista korában élénk kulturális tevékenységet fejtett ki. Alapító tagja és szerkesztője volt a Magyar írás és A Mi Lapunk című ifjúsági folyóiratoknak. Szoros barátság fűzte Győry Dezsőhöz, Komlós Aladárhoz és Szalatnai Rezsőhöz. A szlovákiai magyar prózaírás egyik legkiválóbb képviselője. Első önálló novelláskötete 1925-ben Losoncon jelent meg „Két ember, egy árnyék“ címen. 1934-ben mint a Szlovenszkói Magyar Közművelődési Egyesület titkára, Kassára került. Itt jelent meg „A szép ötvöslegény“ című regénye, * * * MOCSÁRY LAJOS, a Fülek melletti Kurtány pusztán született 1826-ban. író, publicista, kiemelkedő politikus és országgyűlési képviselő. Az a ritka magyar politikus, aki síkra szállott' és keményen harcolt a nemzetiségek jogaiért, a nemzetiségi kultúrák egyenjogúsításáért. 1888-ban a Román Nemzeti Párt támogatásával a karánsebesi nemzetiségi kerületből került be a képvíselőházba. Kiemelkednek a nemzetiségek érdekében írott munkát I 14
