A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-14 / 33. szám
Íd. Kármán József fiát a losonci református gimnáziumban taníttatta, melynek ő volt az igazgatója is. A fiatal fiú itt eltöltött éveiről sajnos keveset tudunk, mivel apjával és losonci barátaival folytatott levelezése a város tragikus sorsra jutásakor, 1849-ben a tűz martaléka lett. A gimnázium elvégzése után a pesti és a bécsi egyetemen tanult. Pesti tanulmányai idején kapcsolatba került a Ráday-családdal, valamint korának irodalmi szellemével is. 1788-ban Bécsbe ment. Ott tanultak, testőrködtek és dolgoztak a forradalmi szellemi élet előharcosai. Ez a város volt akkor a magyar irodalom és szellemi élet központja. A jogi tanulmányok végzése mellett Kármán itt tette meg az első lépéseket az irodalom, az írói elhivatottság felé. Ezt bizonyítja szerelmével, Markovics grófnővel folytatott német nyelvű levelezése, melyben már feltűnnek azok a szentimentális elemek, melyek későbbi Írásaira jellemzők. A jogon, irodalmon és gyengébb nemhez fűződő érzelmeken kívül nem utolsósorban Bécsben ismerkedett meg Kármán József azzal az eszmével, hogy a jobbágyság, a nép a haza'igazi fenntartója és nem az arisztokrácia és a nemesség. A francia enciklopédisták tanításai ekkor már nyíltan éreztették hatásukat az európai közszellemben. Az 1789-ben bekövetkezett párizsi forradalom még inkább növelte a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjének hatását. Kármán József bécsi tartózkodása alatt a szellemi újítók, írók és politikusok legjobbjaival tartott szoros kapcsolatot. Együtt fejlesztette tudását a felvilágosodás bécsi éveiben Bacsányi Jánossal, Kazincy Ferenccel, Martinovics Ignác, get a nemzet előtt. „Megbocsáthatatlan hibája az nemzeti íróinknak — mondotta nagy reformerekre emlékeztető könyörtelenséggel — hogy kényeztetik nemzetünket... Ártalmas ez a szédftés. A dicséret csiklandozása ámító szirén. Amit sokszor hallunk, a szokás végre elhiteti velünk és' a habituált hazug végre önön füllentéseit is elhiszi...“ Kritikai és szépprózai munkái kivétel nélkül az URÁNfÁ-ban jelentek meg. Fő műve a Fanni hagyományai című Goethe Wertherének hatása alatt készült szentimentális regény. A regény Fanninak, egy vidéki nemeslánynak naplójából és báró L.-néhoz intézett leveleiből áll. Ebben a levelezésben bontakozik ki a regény, Fanni szerelme és tragédiája. A Fanni hagyományait 1965-ben dramatizált változatban nagy sikerrel mutatta be a budapesti Katona József Színház. Kármán műve ezzel a színpadot is meghódította. Ami stílusművészetét illeti, ez a kis regény még ma is a magyar próza egyik elsőrangú darabja. A Nemzet csinosodása című tanulmányában Széchényit megelőzve a nemzeti műveltség hiányának okait kutatja. Oly módszereket keres, melyekkel segíthetne a művelődésben való elmaradottságon. Elítéli a nevelési módszereket fogyatékosságuk és társadalmi szellemük alantas volta miatt, és új utakat keres. Sürgette a szórakozatp és egyben tanító könyvek kiadását. Ezeknek a módszereknek a bevezetésével vélte megvalósítani és emelni a nemzeti műveltséget. Fordítások helyett eredeti műveket, külsőségek, sallangok helyett az igazi nemzeti szellem ápolását tűzte ki célul. Az abszolutizmust kiszolkai, Kármán egyéniségében vitathatatlanul meg, található. A Módi című szatirikus rajzában a léha, kicsapongó, káros fényűzést élő társadalmat bélyegzi meg, rámutatva az üres, tartalmatlan élet romboló hatására. Ennek szinte ellentétes témája, a tiszta, igaz szerelem örömeit ecsetelő az Oj házas levelei című írása. A Kincsásó című elbeszélésében írói tehetségének új oldalát mutatja be, kigúnyolva a kapzsiság egy sajátos formáját. A fejveszteség című drámatöredékében Hunyadi János korát eleveníti fel. Ennek értékét főleg a magyar történeti téma, valamint az alkalmazott stílus archaizáló vonásai határozzák meg. Az Eldorádó című írásában az or? szág gyarmati helyzetére utal. Kármán akkor írta műveit és tett reform ja? vasiatokat, amikor II. József és Lipót császár rövid uralkodása után a reakciós főnemesség erős támaszt kapott az ugyancsak reakciós és kissé gyengeelméjű Ferenc császárban. Ennek az uralkodónak nem volt elég érzéke ahhoz, hogy korának eszméit, a francia forradalom ta-: nulsága alapján, mint két elődje megértse. Aggódva óvta a maga trónját és készségesen szállította a feudalista ellenforradalomnak a terro? risztikus kormányzáshoz szükséges katonai karhatalmat. Az uralkodó hatalmának, a főnemesség kiváltságos jogainak féltése következtében kölcsönösen segítették egymást a forradalmi szellemi élet megnyilvánulásainak elfojtásában. így került sor a Martinovics Ignác politikai író által 1794-ben alakított Szabadság és Egyenlőség társaságának a felszámolására. A letartóztatottak a XVIII. század magyar szellemiségé-A Nemzet csinosodása és Fanni hagyományai Hajnóczi József, Nagyvári János, Battyányi Alajos és Berzeviczy Gergely nevét is szükséges megemlítenünk, hogy teljessé tegyük a tizennyolcadik század magyar forradalmi szellemiségét. Ezeknek a nagyságoknak a társaságában és tanításaik folytatására vált Kármán József a magyar felvilágosodás képviselőjévé, a nemzeti művelődés egyik előharcosává. A jogi tanulmányok elvégzése után, mivel Bécsben nem kapott állást, visszatért Pestre, ahol ügyvédeskedni kezdett. Rövidesen felújította kapcsolatait Pest szellemi életének képviselőivel, a város műveltebb köreivel, melyeknek találkozó helye a Beleznai szalon volt. Tagja lett a szabadkőműves páholynak is. Aktív társadalmi tevékenységet fejlett ki, és arra törekedett, hogy a különböző tájszőlások egyesítése és a nemzeti művelődés hazai megalapozása érdekében Pestet irodalmi központtá tegye. Ezekben az években született meg egy Irodalmi, társadalmi folyóirat, az URÁNIA terve. Ráday Pál munkatársaként Kármán József készítette el az első magyar színtársulat működési szabályzatát, mely a színjátszás céljára és feladataira vonatkozó reformkori nézeteket foglalja össze. Elgondolásainak megvalósítása érdekében társaságot alapított, az úgynevezett URÁNIA kört. Ehhez a körhöz sajnos csak kevesen csatlakoztak és a később megjelent URÁNIA folyóirat köré sem toborzódott jelentős írói tábor. Az akkor még csak 24 éves Kármán József 1794-ben megindította az URÁNIÁ-t, melyet negyedévenként Jelentettek meg. A folyóiratban, melyet túlnyomóan Kármán írásai tarkítottak, főleg a nőkhöz fordultak. Az Írók, valamint az olvasók hidegen fogadták s ezért a harmadik szám után megszűnt. A magyar prózai formák keresése terén a leghelyesebb utat Kármán találta meg az irodalom számára. Amíg Kazinczy arra törekedett, hogy a hétköznapi beszédtől eltérő, választékosabb és gazdagabb nyelven írjon, minek érdekében eltűrte és kereste az idegen kifejezéseket, Kármán a magyar nyelv szelleméhez ragaszkodva alkotta meg egyszerű, kifejező, sőt jellemző prózai írásait. Az általa szerkesztett folyóiratban több ízben hangsúlyozta a nemzeti nyelv Használatának, ápolásának fontosságát, Komenskf pedagógiai elveit vallva hirdette, hogy a művelődés, a tudományos ismeretek elsajátítása, valamint széles körökben való terjesztése egyedül csak a nemzeti nyelv tolmácsolása révén lehetséges. Ezzel egyidelűleg sürgette a művelődési lehetőségek megteremtését a társadalom minél szélesebb rétege számára. Élesen bírálta azt az Irodalmi irányzatot, mely nemzeti illúziókban sütkérezett, követelve a nyíltságot és őszintesé-A „Fanni hagyományai“ címlapja gálokkal szemben bátran hirdette az írói hivatást. Annak ellenére, hogy Kármán törekvését, bí? rálatait és javaslatait az Irodalom, pedagógia, tehát a kultúra területére szűkítette, írásai mind azt bizonyítják, hogy határozott politikai nézeteket vallott anélkül, hogy a politikai harcokba beleavatkozott volna. Okfejtései, javaslatai, a felvilágosodás eszméinek jégyében születtek, melyek megvalósításával Kármán a társadalomnak nemcsak kulturális fellendülését, de a művelődési eszközök reális felhasználásával a nemzet, az egész társadalom gazdasági és politikai fellendülését vélte elérni. Ez pedig megegyezik a felvilágosodás és a reformkor politikai programjával is. Ennek a programnak a hirdetéséhez nemcsak íróra, de politikusra is szükség volt. Ez a két adottság, az írói és a politinek legjelentősebb alakjai voltak. Martinovics korának egyik nagy tudósa. Az ember és a polgárság című mű szerzője, Hajnóczy, az Igaz hazafi szerzője, aki a polgárság forradalmának európai mértékkel mérve is kiváló teoretikusa volt, Nagyváti és Battyáni, akikről csak kevesen tudják, hogy munkáikban már a mai értelemben vett szocializmus első megnyilatkozáséit találjuk, Berzeviczy Gergely az első magyar tudó? mányos felkészültségű közgazdász, Sigray, Szentmarjay, Kazinczy, Verseghy, Bacsányi, Öz, Szolárcsik, Szentjőbi Szabó és még több más író a felvilágosodás, a forradalmi szellem jeles képviselője. Ezek az események, a magyar jakobinusokkal való kapcsolata és az esetleges letartóztatástól való félelem Kármánt arra kényszerítették, hogy 1795 áprilisában hazautazzon Losoncra. Ebből a városból, a szülői házból figyelte az események fejlődését, és amikor 1795. május 20-án Budán a királyi palota alatti téren, az azóta úgynevezett Vérmezőn a királyi tábla ítélete értelmében a XVIII. század magyar szellemisé? gének legjelentősebb alakjaival végzett a császári és királyi hóhér palosa, Losoncon már ácsolták Kármán József számára a koporsót. Talán az 1795. június 3-án 26 éves korában még máig sem megnyugtató módon tisztázott körül? menyek között bekövetkezett halála mentette meg attól a sorstól, amely osztályrésze lett felvilágosodott társainak. Kármán Józsefet'életében szoros kapcsolatok fűzték Losonchoz. Pesti és bécsi tanulmányait gyakran megszakítva hazalátogatott szeretett városába pihenni. Barátai élték itt egyszerű életüket, kikkel levelezett. Szabad idejében sokat foglalkozott a diákság irodalmi nevelésével. AZ idősebb mesteremberek, polgárok is szívesen hallgatták a fiatal Bécset—Pestet járt író, jogász késő éjszakákba nyúló előadásait Váratlan, korai halálát, mély részvéttel gyászolta ai város és a környék lakossága. Amikor utolsö útjára kísérték a losonci református temetőbe, és baráti könnyeket hullattak sírjára, akkora' már Ide is megérkezett a híre a vérmezői nagy tragédiának. Hulltak a könnyek, a nép elvesztett nagy fiait siratta. Akit a nép egyszer szívébe zár, azt sohaseni felejti el. Nem felejtették el a losonciak Kármán Józsefet sem. Sírhantja fölé közadománybőf márványoszlopot emeltek, 1896. május 15-én pedig, halála után 101 évvel a nemzet milleniuml ünnepélye alkalmából a gimnázium előtti sétányon, ahol ma a szovjet hősök emlékműve áll, ünnepélyes keretek között leleplezték KárrnáS József emlékoszlopát, szülőházát pedig emléktáblával jelölték meg. 15
