A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-14 / 33. szám
Beszélő m últ tartöztatását. Azoknak pedig, akiket később kiengedtek a börtönből, naponta jelentkezniük kellett a rendőrségen. A város vezetősége, tekintettel a nagy munkanélküliségre, 1939 januárjában azzal a kéréssel fordult a pénzügyminisztériumhoz, hogy engedélyezzék egy dohánygyár létesítését Losoncon. Ebben az évben 1274 munkanélküli volt a városban. Ezek mind családfenntartók voltak. Szabó Gyula festőművész nehéz anyagi helyzetére hivatkozva támogatást kért a város vezetőségétől. A város polgármestere 25 pengőt kínált fel a művésznek. Szabó Gyula ezt a megalázó alamizsnát írásban utasította vissza. Az ezt követő esztendőkben fokozódott a fasiszta terror Losoncon Is. A hivatalok vezetői, félve egy esetleges demonstrációtól, április végén letartóztatták az Illegális kommunista párt tagjait: Denkmajert, Zinnert, Meitnert, Keletit, Kohnt. A letartóztatás után Kohnt a tüzérlaktanyában meggyilkolták. A tragikus események egymást követték. 1941. június 28-án, amikor a horthysta Magyarország háborút Indított a Szovjetunió ellen, a losonciak nem sok reménnyel néztek a jövőbe. Jöttek a behívók, nap nap után Indultak a katonai szerelvények a frontra. De az ellenállás akkor sem tört meg. Az Illegális kommunista párt működött. Rövidesen megje lentek az első röpcédulák. 1944. március 19-én a német hadsereg megszállta Losoncot. A Belügyminisztérium betiltja a losonci szociáldemokrata párt működését. A röpcédulák azonban egyre jobban terjednek. Halál a német megszállókral Munkások, fegyverbei Sztójai és bandája elárulta az országot! Ojabb 26 kommunistát tartóztattak le és hurcoltak különböző koncentrációs táborokba. De a történelem kerekét a legbrutállsabb eszközökkel sem tudták megállítani. Feltartóztathatatlanul közeledett a szovjet Vörös Hadsereg. A Horthyt követő Szálasi és társai uralma alatt megremeg a főid. Fejvesztetten menekülnek. Mindent vinnének, amit mozdítani lehet. Az apátfalusi posztógyár dolgozói azonban elrejtették és megmentették a gépeket. S a Vörös Hadsereg ágyúinak dörgése már a béke közeledtét hirdette. 1945. január 14-én megtisztították Losoncot a fasiszta német megszállóktól. Az 1945 után épült új kórház A losonci járás községei Épül a város Fülek Fülek az általános művelődésnek már a középkorban Is bástyája volt. ősi plébániája Pázmány Péter szerint már 1320 körül fennállott, a Szent Ferencről elnevezett zárdája a XV. században létesült és sok viszontagságon ment keresztül. Ebben az épületben nyert elhelyezést a Fülekl Múzeum. A róm. kát. templomot 1725-ben a Thököly fogságából kiszabadult utolsó fülekl fesztivál, mely a magyar hagyományok ápolásának, a szocialista magyar kultúra fejlődésének ékes bizonyítéka a losonci járásban. Palóc népi együttese évek óta sikeresen működik. A községben látható kúriák egyikét a báró Mattenkled család építette. A községhez tartozó puszták: Árnyék, Bodorvölgy, Véresvölgy és A Nyék nemzetség ösl birtoka. Dézsmáját 1158 óta Márton érsek. Jóvoltából az esztergomi káptalan élvézte. II. Endre a helységet 1232- ben zólyomi uradalmához csatolta. Vármegyei közgyűlések színhelye a község, majd a XVI. században, valamint a XVII. század elején Is több Ízben Itt tartja közgyűléseit Hont vármegye. A községhez tartozik Kerekdombpuszta és Lekllncmajor. Ipolynyék a losonci Járás déli vidékének egyik legnagyobb községe, mely a felszabadulás óta rohamos fejlődésen megy keresztül. EFSZ-e a Járás legnagyobb szövetkezetei közé tartozik. Söreg A község már a legrégibb Időkben Is szerepel. A pápai tized jegyzékek Surek néven említik. Később más és más alakban írják a nevét, így 1427-ben Sowregh és Sevrugh néven. Építészeti szempontból Jelentős értéket képvisel az az építkezési stílus, mellyel Sőregen még ma Is találkozhatunk, a ma gyáros, boltíves és tonnáoos épületekkel. Kismulyad Az Ipoly mellett fekvő kisközségről csak a XVIII. századtól vannak adatok. 1715-ben öt magyar háztartással vették fel az összeírásba. 1770-ben Mocsáry Sámuel és György és Trajtler János (voltak a kisközség ural. Katolikus kápolnáját 1894-ben építették. A kisközséget előtte Mulyadkának hívták. Losoncapótfalva Közvetlen Losonc szomszédságában fekszik. Ma már teljesen öszszeépült Losonc városával. 1548- ban Balassa Zslgmond tulajdonaként említik. A XVI. században a ▼ Űj lakótelep Nagycsalomja 1244-ben Szügyi de Zlnd Obick fia, Miklós a helység, Illetve a határ egy részének földesura. A XIII. század végén Chalanya alakban szerepelteti nevét egy oklevél. 1926 márciusában a CSKP Ipolysági Járási titkársága Nagycsalomjén népgyűlést rendezett. Majd Júliustól szeptemberig a kékkői járási hivatal fokozott kommunista tevékenységet állapított meg a községben. Az 1923 augusztusában kitört általános földmunkás-sztrájk egyik fészke Nagycsalomja volt. Ipolynyék Az 1938-os fülek! sztrájk résztvevői, középen Zupka elvtárs várkapitány, Koháry István építetté. Nevezetes volt a múltban a zárda könyvtára. Fülek lakossága a szabadságharc Idején az osztrák és a cári csapatoktól sokat szenvedett. A határbell dűlőnevek közül a Bégtemető, az őrhegy és az Akasztófaalja érdemelnek említést. A Bégtemetö-dülöben a fülekl vár ostrománál elesett török bég nyugszik. Az őrhegy a hagyomány szerint a fülekl vár fennállása idején őrhelyül szolgált. Fülek a felszabadulás óta jelentős átalakuláson ment keresztül. Korszerűsítették az elavult zománc- és fémárugyárat, valamint a faipari vállalatot, új gyáregységek létesültek és ez a folyamat most Is tovább tart. Hasonlóan a múlthoz, az általános művelődés fontos bástyája ma Is. Korszerű Iskoláival, magyar középiskolájával a szellemi élet fontos központja Nőgrád- és Gömör vármegye határán. Kulturális fejlődésére Jellemző a már hagyományossá vált Fülek! Dal- és TáncMargit. A felszabadulás óta ez a múltban Igen elmaradott falu nagy fejlődésen ment keresztül, kiépült egészen a sldl vasútmegállóig. A község lakosainak nagy része a fülekl gyárakban és a sldl Állami Gazdaságban dolgozik. Kiscsa lomja A Hun nemzetség ősi birtoka volt. 1303-ban Miklós fia Miklós a község föld'esura, aki egyébként a Klscsalomjal-család őse. Ekkor még Chalanya alakban szerepelt a helység neve. Később a pápai tlzedszedők 1332—37. évi Jegyzékében „Salomus“ és „Salomla" szerepel. A XV. században a községe királynék birtoka: Előbb Ciliéi Borbála özvegy királynéé, majd 1439 után, amikor Albert király a birtokot elvette az övegytől, Erzsébet királynéé. A XVIII. században a Zmeskall-család tulajdonában volt a község.
