A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-14 / 33. szám
teket a prágai múzeumban helyezték el. még Alsú- és Felsőbábl-puszta. Valamikor régen még Lázi-puszta Is {kiálló helységként szerepelt. A községről szóló első feljegyzések a XIV. század elejéről származnak. 1327-ben I. Károly 'király Szócsényl Tamás vajdának adományozta a helységet. Utána egymást váltják a község földesural. A községhez tartozik Petőpuszta, mely a középkorban, még önálló helység volt. 1469-ben Petőfalvl Pető Pál birtokában volt, majd 1582-ben Petőfalu néven fordul elő a török kincstári könyvekben. Ahmed bin Musztafa volt birtokosa. 1925 Júliusában Szécsénykovácsl községben a helybeli kisparasztok és a nincstelenek megtámadták az állami földosztó hivatal alkalmazottalt, és egész napon át az Iskolában tartották őket bezárva, Így tiltakoztak az akkori földreform Igazságtalansága ellen. A Belássák őseinek birtoka volt. A község nagy értéke az 1772-ben gróf Zichy Ferenc és gróf Zichy Károly által épített, copf stílusban készült kastély. Ez Idő tájt épült a templom Is. 1923. Július 29-én Zsályán földmunkás konferencia volt. Ezen a földmunkások egyhangúlag elhatározták, hogy általános sztrájkot indítanak a Jobb munkafeltételek érdekében. A község közelében fekszik, s annak tartozéka Sósárfürdő. Kár, bogy a fürdő kiépítésére és gondosabb karbantartására ma már nem sokat áldoznak. Ide tartozik Peszerény Is, ahol a volt uradalmi kastélyban ma kórház működik. A füleld vár A pápai tlzedjegyzékekben már 1332-ben megtalálható, mint o\van helység, mely egyházzal is rendelkezett. 1423-ban Valiké néven szerepel az okmányokban. A község a XVI. század közepén a törökök kezére került, s csak 1598-ban találjuk gróf Forgách Zslgmond birtokában. 1730-ban az egész község leégett, majd kolera pusztította a falut. A község régen közvetlenül az Ipoly partján, a Faluhelye dűlőn feküdt. Ez a helység a török hódoltság ideje alatt elpusztult. A régi hagyomány szerint Vllke városi kiváltságokat Is élvezett. Tört énei mi adat nincs erre, de az egyik dűlőjét Városrét-dülőnek nevezik. 0] negyed' az Irtványon Rárósmulyad Az Ipoly partján ma elterülő község a középkorban Rárós és Mulyad helységből keletkezett. 1562-ben török megszállás alatt állott. A mai Rárős-puszta helyén feküdt hajdan Rárős község, míg a Három-puszta helyén régen vas- és ezüst-olvasztó hámorok álltak. A község határéban vastartalmú ásványvíz-forrás van. Itt az első köztársaság Ideje alatt szépen berendezett győgyfürdő Is állott, amely azonban a második világháború után teljesen elpusztult. Jő Izü gyógyvizét azonban a falu lakossága még ma Is Issza. A község nevezetessége különlegesen szép temploma. Medgyasszay István építészmérnök egyik kiváló tervezése. A templomban nagy értéket képvisel Nagy Sándor festőművész szeceszszlós festménye. török fennhatóság alá tartozott. Híres, régi posztógyára van, amelv ma Pofana néven működik. 1849. Július 20-án Görgey visszavonuló I. hadteste Itt foglalt állást. 1849. augusztus 7-én Grabbe orosz tábornok főhadiszállása volt a község, ahonnan támadást Indított Losonc ellen, s azt felgyújtotta. A községhez tartozik ma Is Szalatna puszta. Ennek a helyén már 1299-ben Szalatna község állott. Miksi 0] település. 1709—1711 között ugyanis az egász falu pestisben pusztult el. Az első helység nyomai 1548-lg vezethetők vissza, amikor a Losonczy-család birtoka volt. 1740- től már a gróf Forgéch-csaléd birtokában találjuk. 1873-ban kolera tizedelte meg a lakosságot, majd egy évvel később a falu fele leégett. A község lakossága 1945 után szövetkezetbe tömörült, amely Jelenleg az állami birtok tartozéka. Óvót A Járás egyik félreeső kisközsége, mely csak két éve kapott műutat és autóbuszjáratot. 1548-ban Olvár név alatt találjuk az adőöszszelrásokban. Balassa János és Imre tulajdona ivóit a község, majd a dlvényi uradalomhoz csatolták. Később a Zichy és a Forgách grófok birtokába került. 1858-ban a község teljesen leégett. Temploma 1878-Kármán József síremléke a losonci református temetőben ban épült. A község mellett fekvő Űvárhegyen népvándorláskori sáncokat találtak. A község szövetkezete most a dombos vidéket szőlővel telepíti be. A Losonctól 6 km-re fekvő, községről már a XV. századból vannak adatok. 1548-ban Daróczy János és István a község birtokosat. A XVI. században a falu elpusztult és 1503-ban mint pusztát Berényl András kapta adományképpen. Utána Madách Péter volt az üj fűldesúr. Utána egy sereg újabb tulajdonos következett. Ma a Járás egyik legszebb kultürházával dicsekedhet a község. Nogydaróc Az 1332. évi pápai tlzedjegyzékben találkozunk először a nevével. A hagyomány szerint a XVI. században Csák Máté, majd később a Darőczy-család tulajdona volt. Határában még ma Is működő kőbánya van. A községhez tartozik a Dóra- és Fülöpszá'llás-puszta Is, melyet az első köztársaság Idején idetelepltett cseh légionáriusok között osztottak szét. 1919-ben Itt húzódott a híres demarkációs vonal az akkori magyar Vörös Hadsereg és a cseh légionárius csapatok között. 1484-ben találkozunk először a község nevével mint az Eszlárl Jonhos család birtokával. A XIX. század harmincas éveiben a templom és 2 ház kivételével a falu leégett. Utána még kétszer pusztított tűzvész a faluban. Lakosai sokat szenvedtek az átvonuló cári hadaktól; 1849. augusztus 7-én Grabbe orosz tábornok 30 000-es seregével megszállta a községet és Innen indult Losonc elfoglaláséra és feldúlására. Zsély Perse 1439-ben Perseháza néven találjuk az oklevelekben. 1082. szeptember 16-ám Thököly Imre — Fülek várának elfoglalása után — Ide szállította gróf Koháry Istvánt, a vár elfogott parancsnokát, akit aztán Regéczre vitetett. 1715-ben az ország nemesi községei névsoréban találkozunk nevével. A község mellett fekvő Faluhely-dűlő a középkorban mint különálló helység Fülek tartozékaként szerepelt, és ez a település a XVII. században pusztult el. A mindössze 280 lakosú kisközség Jelentős múlttal rendelkezik. Perse határában 143 avar sírt találtak. A régészeti lele-Szécsénykovács A Járás egyik legrégibb települése. Már a XII. században fennállott. A községhez tartozó Lázi-pusztán született Veres Pálné. Ide tartozik Bolgárom A község 1454-lg Fülek várához tartozott. Később Bebek Ferenc volt a földesura, majd a Balassák birtokába került, de Balassa Imre Pincz Ragyolc Két régi község, Egyházas—Ragyolc és Képolnás— Ragyolc adataiból Ismerjük meg a mai község múltját. Az előbbinek Ragyolczy Zslgmond, az utóbbinak Ragyolczy Benedek volt a földesura. Abroncsos , Csőr0-, Monosza-puszták, te lepek Is Idetartoznak. A mai Völgyét puszta helyén állott hajdan Kápolnás—Ragyolcz község. Az Egyházoldal dűlőben a középkorban templom állott, romjai ma Is láthatók. Rapp Ezt az Ipoly menti községet 1327- ben a Kacslcs nemzetségben Salgal Miklós és Illés csere útján kapta Gömör megyei birtokáért. Batta Bálint egykori földesür feljegyzései szerint 1595-ben a törökök támadták meg a falut és azt nemcsak felgyújtották és kirabolták, hanem 18 nőt, 8 öreg férfit és 21 gyereket is elraboltak. Biatta Bálintnak sikerült megmenekülnie. Végrendeletében megemlíti, hogy a török támadáskor minden Irata elveszett. Az első köztársaság Idején munkásmozgalmi gyűlések színhelye volt a község. Panyidaróc Vilke Terbeléd Beszélő
