A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-07 / 32. szám
A budapesti Universtadéról lemaradtam, az Európa bajnokságon remélem, jó eredményt érek el — jelentette kt Éva Lehocká Hogy melyik a sportágak királynője? Az atlétika a legszebb, a legegészségesebb sportág. Izgalmas versenyek, pompás küzdelmek: vágta, a középtáv, ügyességi számok, doböszámok. Kivált olyankor érdekfeszítő a küzdelem, amikor minden versenyszámbap kitűnő atléták állnak rajthoz — például az Eurőpa-bajnokságon. Hogy mikor lesz az atléták Euröpa-bajnoksága? Augusztus 30-án kezdődik. A színhely: budapesti Népstadion. Eu. rópa legjobbjai állnak majd rajthoz, világrekorderek, Európacsúcstartök. Az atlétikai idény leg-ATLÉTIKAI e.b. A sportágak királynője nagyobb versenyének ígérkezik. Érdekességben közvetlenül a labdarúgő-víláglbajnokság után következik. Európa legjobbjai neveztek be, közöttük több versenyszámban a világ legjobbjai is egyben. A csehszlovák versenyzők legerősebb „ütőkártyája“ Ludvik Danék, a diszkoszvetés vílágcsücstartója. — Danék képes lehet a 68 méter elérésére is — jelentette ki Jan Vrábel edző, majd hangsúlyozta, hogy védence az Eurőpa-bajnokságon is nagyot dobhat. Danákén kívül OdloZiltól várnak jő eredményt, továbbá Tomááektól, Trousiltől, a női vágtázóktől. A női vágtaszámok nagy esélyesei persze Európa, sőt az egész világ leggyorsabb lányai: Irena Kirszenstein és Eva Klobukowska a lengyelek kitűnőségei. Kirszenstein a női távolugrás első számú esélyese is, de valószínűleg nagy harcot kell vívnia az ismét formába lendült Tatjana Scselkanovával és a tokiói olimpiai játékok nagy meglepetést szerző versenyzőjével, Mary Rand-del A szovjet nők közül továbbra is Tamara Press esélyes győzelemre, mégpedig a súlylökésben és a diszkoszban is, bár a magyar Kleiberné Kontsek Jolán már kétszer is legyőzte a diszkoszban. A magyar atléták közül elsősorban Zsivótzky Gyula az aranyérem szinte biztos esélyese. A kalapácsvetés vílágcsücstartója már az idén 70 méteren felül dobogat és csak nemrég jelezte 71,94 centiméteres eredményével, hogy az idén Is nagy eredményeket várhatnak tőle. A súlylökésben Varjú Vilmos átlaga 19 méter körül van, a gerely vetésben Kulcsár Gergelynek lehetnek győzelmi esélyei. Az atlétika igazi nagyhatalma a Szovjetunió. Távolugrásban Igor Ter-Ovaneszjan, gátfutásban Míhajlov, a 400 méteren Anyiszimov, a női számokban Tamara Press, Scselkanova, gáton Irina Press szerezhet aranyérmet. A románoknak van egy szinte biztos aranyuk. Balázs Jolán a női magasugrás verhetetlen bajnoka. Rajta kívül még egy női atlétában bizakodnak: Michaela Penesben, a tokiói olimpiai játékok garelyvető aranyérmesében. Több versenyszámban győzelmi esélyekkel indulnak az NDK és NSZK atlétái és a lengyelek. A belga Gaston Roelants nem döntött még, melyik számban indul, márpedig amelyikben elindul, abban alighanem fel is áll a győzelmi emelvény legmagasabb lépcsőfokára. -os-Zsivótzky Gyula, a kalapácsvetés világcsúcstartója BUDAPEST-1966 A nős „lovag“ Hát, már ilyen is van? — kérdezheti az olvasó. Van bizony! Méghozzá idestova húsz éve lesz már, hogy a londoni olimpia hősnőjét, Fanny Blankers—Koent kiváló teljesítményeinek elismeréseként Hollandia első női lovagjává „ütötték“. Ki volt ez a nagyszerű nő? Mivel érdemelte ki ezt a bizony nem mindennapi kitüntetést, s azt, hogy az utóbbi két évtized legnagyobb sportolói közé sorolták. Szerintünk elsősorban azzal, hogy bebizonyította: a nő a sportban is egyenjogú a férfivel. Fanny Blankers—Koen tizenhét éves koráig a tornának és az úszásnak hódolt. Akkor azonban áttért az atlétikára, s egy év múlva már Hollandia bajnoka lett a 830 méteres síkfutásban. Az 1936-os berlini olimpián mégis e. magasugrásban állt rajthoz. Sikerrel szerepelt, hiszen ötödikként végzett. Két évvel később a milánói Európa-bajnokságon a 100 és 200 méteres síkfutásban egyaránt bronzérmes lett, s ugyanakkor a 100 yardos távon 11 mp-es idővel beállította a világcsúcsot 1939-ben férjhez ment Jean Blankers holland atlétához, a berlini olimpia résztvevőjéhez, aki egyben edzője is lett. Három esztendő múlva megszülte első gyermekét. Az aktív versenyzéssel azonban nem hagyott fel. Visszatért az atlétikai pályára ... 1943-ban új Európa-csúcsot állított fel a magasugrásban, a távolugrásban pedig 625 cm-es teljesítményével új világcsúcsot ért ei. Egy évvel később viszont a 100 ««rdns távon állított fel új világcsúcsot, 10,8 mp-es idővel. Szinte páratlan sikersorozat volt ez a második világháború idején. A béke első évében megszülte második gyermekét. És egy évvel később már Hollandia ötszörös atlétikai bajnoka lett. Ráadásul pedig Oslóban megnyerte a 80 méteres gátfutást, s ezzel Európa legjobbjának bizonyult. Ki hitte volna akkor, hogy mindez csak amolyan „előjáték“ volt a csúcshoz vezető úton? Mert Fanny pályafutásának csúcspontját az 1948-as londoni olimpián való, szinte fantasztikusnak tűnő szereplése jelentette, amikor négy aranyérmet szerzett. Oj világcsúcscsal győzött a 80 m-es gátfutásban, megnyerte a 130 és 200 m-es síkfutást és tagja volt az elsőként befutó 4X103 m-es holland váltónak Akkor már harmincéves volt... Az aktív versenyzést ezután sem hagyta még abba. A brüsszeli Európa-bajnokságon három futószámban nyerte el az aranyérmet, a 220 yardos távon pedig beállította a világcsúcsot Nem sokkal a helsinki olimpia előtt új világcsúcsot futott a 200 méteren, 23,7 mp-es idővel. Jogos bizakodással ment el tehát a finn fővárosba, s hitte, hogy legalább még egy olimpiai aranyérmet szerez. Megérkezése után azonban olyan szerencsétlenül sérült meg, hogy le kellett mondania a versenyzésről... Később még egy világcsúcsot állított fel a 100 m-es síkfutásban, és még harminchét éves korában is országos bajnok lett: a.súlylökésben. Húszéves, ragyogó sportpályafutásának összeredménye: négy olimpiai aranyérem, négy Európa-bajnoki um., ryolc világ, két olimpiai, négy Európa- és 19 országos-csúcs, valamint 58 országos bajnoki cím. S ehhez már nem is kell több kommentár. —ho— s RT3T°
