A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-31 / 31. szám
ga: kettőötven-három dollár. Az autós mozi valamivel olcsóbb. Ez egy óriási kerthelyiség, egyik végében a mozivászon és a büfé, s aztán pontosan kijelölt parkolóhelyek a kocsiknak. Beáll a kocsi egy helyre, az ablakon bevesz az ember egy hangszórót és a kocsiból nézi végig a filmet. Felejthetetlen élmény marad számomra a művészetek múzeumában tett látogatásom. Gyönyörű képek régi európai mesterektől és amerikai festőktől, szőnyegek, gobelinek, bútorok, akárcsak egy európai múzeumban, Illetve mégsem ... Minden kiállított tárgy mellett emléktábla, az ajándékozó nevével. így is megörökítheti magát az ember az ütőkor számára, nem beszélve arról, hogy az ajándékozott műtárgy után Jócskán leszámítanak az „önzetlen“ mecénás adójából. De nem Is az európai kiállítás az érdekes számomra, hanem a modern művészet tárlata. Egy csomó szépen kifényesített ócska autóalkatrész egymásra hányva, csomó összegubancolódott rozsdás drót a falra akasztva, fekete lapon vonalzóval kihúzva egy fehér, egy sárga, majd Ismét egy fehér vonal. Én értetlenül álltam ezek előtt a műalkotások előtt. A tömegek kulturális Igényelt a televízió elégíti ki. Los Angelesben 8 vagy 9 tv-adóállomás működik. Főleg filmeket adnak, kedvelik a foly<*• tatásos filmeket, van olyan Is, amelyik már két éve megy, mindennap, szombat vasárnap kivételével. Mindenki tudja, hogy a legérdekesebb résznél abbamarad a film, a gyilkos felemeli a pisztolyt, de az áldozat néhány másodperc haladékot kap, amíg egy csinos fiatal nő elénekll, hogy a Tide elől a piszok nem tud elbújni, sőt be Is mutatja a képernyőn, s miután a ragyogó fehér holmit elővette a mosógépből, eldördül a lövés, s meghal, akinek meg kell halnia. Ez a sok hirdetés elég kelleihetlen, viszont nem kell előfizetési dlj?t fizetni. Remek dolgot észleltem: ha vígjátékot közvetítenek a televízióban, a film nevetéssel, hahotázással, esetleg falreogető kaoajjal van aláfestve — a gyengébbek kedvéért. A dorontown (belváros) a városháza tornyából nézve Filmsztárok lábanyoma - és a négerkérdés Amint tudjuk, vallásszabadság van. Ez azt Jelenti, hogy az állami Iskolákban nincs hitoktatás, mert hiszem az egyik vallást sem lehet a másik rovására előnyben részesíteni. S annyiféle felekezet van, hogy ha minden állami Iskolában minden felekezetnek lenne egy tanítója, hová jutnának. Általában az emberek vallásosak, étkezés előtt Imádkoznak, a templomban százdolléros csekkeket adományoznak, de ennek a Jótékonyságnak van egy kis mellékize: év végén a templom hivatalos kimutatást készít, ki mennyit adott, s az Illető polgár ezt az öszszeget levonhatja az adójából. Los Angelest keresztül-kasul Jártam, Hollywoodban megnéztem a kínai színház előtt a filmsztárok aszfaltba nyomott kéz- és lábjegyét, voltam az állomásépületben, amelynek óriási márványcsarnoka kong az ürességtől, s csak 20 vonatot Indít naponta a 3 vasúttársaság, voltam a Patriotic Hallban az 1906-os magyarok összejövetelén, örákhosszat sétáltam a Csendesóceán partján, ahol én voltam az egyetlen sétáló, mert az amerikai úgylátszik csak az autó ablakából gyönyörködik a természetben, kerestem egy sírt a Santa Monlca-i temetőben, amely olyan, mint egy óriási nagy zöld rét, mert nincs slrdomb, nincs glccses síremlék, a pázsit alatt pihennek egymás mellett, akiknek mér letelt az élet rövidre szabott ideje, csak egy kis névtábla van a gyep közé ékelve, Jártam az áruházakban, láttam az Irtózatos árúbőséget, de nem Jártam Wattsban, a négernegyedben. Vendéglátóim nem mertek odavinni. Ott mindig történhet valami, mondták, s valóban március 16-án 2 halálos áldozata volt egy összetűzésnek. Amerika legnagyobb problémája a négerkérdés, amit hat hét alatt aligha lehet megérteni. Az állami és városi szerveknél nagyon sok a néger alkalmazott, bárhová bemehetnek, látszólag nincs faji megkülönböztetés, de ha egy négernek sikerül házat vennie egy fehérek által lakott utcában, onnan a fehérek elköltöznek, inkább elkótyavetyélik házukat és más környékre mennek. Az én benyomásom az volt, hogy a fehérek félnek a négerektől, félnek hogy az apák bűneiért nekik kell fizetni... A HONKONGI GRÓFNŐ Sophia „A boldogság egyensúly ... Abszolút boldogság nem létezik. Az ember nem lehet mindig boldog.“ Természetesen Sophia Loren nem honkongi, mégcsak nem Is grófnő. Sophia Loren elsősorban színésznő, mégpedig olyan színésznő, hogy hongkongi grófnő ts leheti Tény, hogy Charite Chapltn, minden Idők legnagyobb filmművésze „A honkongi grófnő“ c. filmjének főszerepével Sophia Lorent bízta meg. Aki látta Sophia Loren filmjeit egy cseppet sem csodálkozik Chaplin döntésén és akt látta Chapltn ftlmlelt, az viszont nem kételkedik abban, hogy Loren reményei beteljesülhetnek. Sophia Loren pillanatnyilag talán az egyetlen univerzális tehetségű ftlmszlnésznö. Mind fizikát adottságát, mind képességei elősegítik sokoldalúságát. Napjainkban 0 az egyetlen színésznő, akt nemcsak sex-bombát, de 80 éves öregasszonyt ts alakított „Arabeszk“ c. filmjében, amelyet nálunk nem vetítettek. Játszott tragikus szerepet (Egy asszony meg a lánya), és ízlg-vérlg komikus figurát Is (Szókimondó asszonyság). A „Tegnap, ma, holnap" c. de Slca filmben viszont három teljesen különböző szerepet játszott el: egy sokgyermekes családanyát, egy igézőén szép sztrtptlztáncosnöt és és egy milliomos hölgyet. Mindhármat kifogástalanul. Chapltn ebben a filmben fedezte fel Loren Sophtának azt a humorát, ami neki megfelel. „A honkongi grófnő“-t, amelyet Chapltn klmonhatatlanul vidám románcnak jelöl meg — ktváncstan várjuk. Egyelőre annyit tudunk, hogy a film már lényegében elkészült, Chaplin mind Lorennel mtnd Marlon Brandoval a film férfi főszereplőjével elégedett. Sophia Sctctloneo Rómában született 1934- ben. Később felvette a Lazarro, majd a Loren nevet. Oscar díjas. Ifjúságát nagybátyjánál töltötte Nápoly környékén. A nyugatnémet Stern riporterének adott nyilatkozatában elmondotta, milyen sovány és csúnya volt ktskorában. Nehéz körülmények között nevelkedett, négyen aludtak egy ágyban. Itt élte át a háborút ts. 1949-bén Sophia szépségversenyt nyert. A zsűri tagja volt Carlo Ponti filmproducer Is, akt minden btzonnyal nagyban hozzásegítette Lorent, hogy eljusson az első komoly ftlmszereplg. Carlo Ponti ma már férje a szép sztárnak. Az első komoly ftlmszerep az „Aida“ címszerepe. Ezek után fokozatosan jut el odáig, hogy az ötvenes évekig már világsztár, ma pedig a legnagyobb nő sztár. Az Oscar-dljat az „Egy asszony meg a lánya“ c. filmben nyújtott felejthetetlen alakításáért kapta. Vavreczky Géza
