A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-31 / 31. szám
Fiatalember, nein félti a szeme világát? Ideje alatt a teljes fizetést. Sokak szerint ezzel az ügy lezárult, hiszen amióta világ a, világ, a fizikai munkánál elkerülhetetlenek az apróbb balesetek. Veszedelmes ez a kényelmes álláspont. A baleset elkerülhető lett volna, ha az állványokat — mint ahogy azt jegyzőkönyvileg kérték — lebetonozzák. Ez két ember néhány órai munkája, az anyagi befektetés pedig említésre sem méltó. A baleset áprilisban történt, most ped',? már a nyár derekán is túljutottunk. Wilk tudomása szerint az állványokkal az Írásbeli kérelem ellenére sem csináltak rendet. Talán megvárják az első halálos áldozatot. Ezzel rátapintottunk az első pontra mint a balesetek okára: hanyagság, kényelem, felelőtlenség, közöny. Mit másnak a kisujja, vagy akár a nyaka, ha nem nekem kell fizetnem a fájdalomdljat, ha nem engem vonnak felelősségre. Hapedlg mégis Így történne, akkor a károsult esküdt ellenségem, aki saját ügyetlensége miatt az én zsebemből húzza ki a pénzt. El kell természetesen marasztalnunk azt a dolgozót Is, aki a rendelkezésére álló védőeszközök használatát mellőzi, aki nem elég körültekintő. Kevés bevágni a munkabiztonsági rendeleteket, levizsgázni belőlük és aláírással igazolni az idevonatkozó Ismeretek elsajátítását. Ez még nem tartja távol a bajt. Az aláírás az egészságvédelnH és munkabiztonsági felügyelőknek sem lehet elegendő. Nem menti őket a felelősségtől, Időről Időre ellenőrizniük kell a rendeletek betartását és ha kell, büntetés kiszabását Is be lehet vezetni. A büntetésről eszembe jut a jutalmazás Is. Ausztriában ugyanis °“,a“ A halál soho nincs szabadságon Amivel a tudományos technikai forradalom adós maradt A halál soha nincs szabadságon, egész éven át arat. Halandók vagyunk, de olyankor, mikor egészséges, munkabíró férfiak, nők, ostoba és elkerülhető baleset áldozatai lesznek, fellázad a vér, a lelkiismeret, az értelem. Ehhez a lázadáshoz nem is szükséges, hogy a garamszentkeresztl tömeges szerencsétlenség színes, részletes leírását Olvassuk, elég, ha néhány száraz számadatot veszünk szemügyre. Ezek az adatok arról beszélnek, hogy ebben az évben a nálunk előforduló halálos kimenetelű munkabalesetek száma meghaladja a százat, összehasonlítást, adnak az ezer munkaóra alatt nálunk, Svájcban és az USA-ban előforduló balesetekről. Fölösleges a statisztikai adatokat Idézni, inkább nézzünk körül, hogy nálunk, ahol legfőbb értéknek az embert tartjuk, milyen bűnöket, hibákat követünk el éppen az ember ellen, hogyan történnek a szerencsétlenségek és mit tehetünk ezek elkerülésére. A probléma bonyolultabb, a kérdés megválaszolása .sokkal nehezebb, mint az első pillanatra tűnik, hiszen a dolognak nem csupán emberi, szociális, hanem gazdasági, anyagi oldala Is van. Igaz, hogy az egyik természetszerűleg függvénye a másiknak, mégis két oldalról kell megközelítenünk. Munkabiztonsági törvényeink jogi oldala nem támadható meg, de értelmezése és betartása bizonyos határokon belül mégis eltérhet egymástól, hiszen embereken múlik, különböző körülmények befolyásolják. Míg az utóbbi években sokat hallottunk, olvastunk a kultűrforradalomról, addig az életünkben nem kevésbé Jelentős tudományostechnikai forradalomról kevesebb szó esett, az is Inkább szaklapokban, szakkörökben, pedig ennek az országos viszonylatban súlyos kérdésnek (a munkabalesetek az ez által keletkezett abszencia, a milliókra rúgó népgazdasági kár) megoldásét csupán ettől várhatjuk. Nézzünk körül a portánkon Olyan apró balesetről, mint ami Norbert Wllkkel, a Pozemné Stavby egyik fiatal rakárl munkásával fordultr elő, a szenvedő félen kívül jóformán senki sem vesz tudomást. Kábelek közben a raktár területén lévő állványok közül, melyekről a kábeleket kell lecsavarni, az egyik rázuhant. A súlyos szerkezet halálos balesetet Is előidézhetett volna, ha időben nem ugrik félre. így csak a rajta lévő vastag bőrkesztyűn keresztül a kisujja egyik porcát nyeste le. Az orvosoknak ezt Is sikerült összevarrni. Megkapta a 450 korona féjdalomdljat és munkaképtelensége egyes üzemekben, ha az egész hónap folyamán nem fordul elő baleset, minden alkalmazott száz schilllnget kap a fizetéséhez. Nem akarom kétségbevonni, hogy ebben része lehet a humánus Indítéknak is, az azonban holt biztos, hogy a módszer egyben ki Is fizetődik. Érdekes, hogy az anyagi érdekeltség még a saját testi épségünk őrzésében Is szerepet játszhat. A már említett okok után végül arról sem hallgathatok, hogy közvetve mi írók és újságírók sem érezhetjük magunkat egészen büntelennek. Az ötvenes évek nagy hurrá-optimizmusának, mesterségesen dagasztott lelkesedésének idején hőssé avattuk azt a traktoristát, aki egy huzamban 24 vagy akár 36 órát dolgozott. A kívánt célt csak ésszerű eszközökkel lehet elérni és sohasem az emberi teljesítőképességgel való rablógazdálkodással. Az embereket a józan megfontoltsággal párosult kitartásra kell nevelnünk. Nem romlott-e a munkabalesetek terén a helyzet azért Is, mert alábecsültük ezt a problémát? Ahogy az igazgatóhelyettes szobájából látni A Slovnaft Igazgatóhelyettese KudlíCka Emil üzemi főmérnök. Szobájának virágos erkélyéről az egész üzemet valóságban is és képletesen is át lehet tekinteni. Itt fut össze minden szál, Itt tudnak mindenről, ami érdemleges az üzemben történik. Jaroslav DoleZal mérnök, a munkabiztonsági osztály vezetője biztató kimutatást tesz elém. A balesetek Idén erősen csökkenő irányzatot mutatnak. Míg januárban számuk 32-re rúgott, azaz mindennapra több mint egy sérülés Jutott, ez az arány havonta javul és júniusban már csak 13 baleset fordult elő, azaz minden másodnapon nem egészen egy. Ebben az évben egy haláleset és hat súlyos sérülés történt. Egy szakképzettséggel rendelkező dolgozó géphibát akart rendbehozni, de helytelen próbálkozása közben olyan tömény kénhidrogángáz ömlését segítette elő, amelyből egy belélegzés azonnali halált okozott. Munkatársnője, aki akkoriban került oda, s akit a berendezéssel ismertetett meg, éppen hozzárohant, hogy megmentse, de ő is eszméletlenül esett össze. Szerencsére őt még sikerült életre kelteni és a mérgezést nyom nélkül vészelte át. Kíméletből más munkahelyre akarták beosztani, de kérte, hogy foglalhassa el Ismét azt a posztot, ahol a szerencsétlenség történt. Érdemes néhány szót szólni megmentésének körülményeiről. Az eszméletlen asszonyt azonnal kórházba akarták szállíttatni s a kocsijával éppen a közelben tartózkodó soffőrhöz fordultak. Ez azonban nem engedelmeske’dott (embertelensége miatt fel Is jelentették), hanem mesterséges légzést alkalmazott, szájából az asszony szájába lehelte, nyomta a levegőt, megtett mindent, amit egy Ilyen kétségbeesett helyzetben tenni lehet, és sikerült Is az elaléltat úgyszólván a klinikai halálból visszahozni az életbe. — Érdekes, — mondja Kudllőka főmérnök —, hogy miképpen reagálnak az emberek a balesetekre. Legtöbbször az első ösztönös megmozdulásuk a habozás nélküli segélynyújtás, tekintet nélkül arra, hogy saját magukat Is életveszélybe sodorják. Ennek következtében már nem egyszer fordult elő, hogy egy ember helyett négy—öt halt meg. Dolgozóinknak előadásokat tartunk, minden módon el akarjuk érni, hogy beléjük idegződjön: első legyen a gondolkodás, a helyzet felismerése, hogy mit kell tenni. Ha az a bizonvos gépkocsivezető hallgat a többiekre, kocsira rakja az eszméletlen asszonyt, hogy beszállítsa a kórházba, az úton biztosan beáll a biológiai halál, amely-Egy hibás mozdulat — zuhanás a mélybe 6 A tüzudás udvariassági gesztusa ín könnyen emberéletbe kerülhet
