A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-17 / 16. szám
1 Várhidi Eszter a művészi torna háromszoros magyar bajnoknője (1981-62-83) Éva Boséková Viera Céslavská. A csehszlovák tornászlányok. Fejezetek a cseh-magyur és a csehszlovák magyar sportkapcsolatok történetéből Q fa u rtitS a y fc ife fe/.... A korlát eltörhetett — a kapcsolatok elszakíthatatlanok A Vinohrady csarnokban roppant érdeklődés - no meg nem kisebb izgalom - kíséri a lányok minden mozdulatát. Pedig ez még nem verseny, ez csak bemutató. Oe milyen bemutatói- Ragyogó ötlet I Gratulálok a magyaroknak I Önöké az érdem, hogy ez a művészi torna polgárjogot nyer és bevonul a sportversenyek számai közéi A magyar és a csehszlovák szakemberek nem győzték egymást dicsérni, egymás eszébe juttatni, hogy mennyi új ötlettel gazdagították ezek is, azok is még a német eredetű tornaversenyzés anyagát is. A magyarok a művészi tornát ért dicséretek ellensúlyozására a gerendát kezdték magasztalni.- Ha svéd szer is volt eredetileg, az nem számítl A svédek csak támaszgyakorlatokban szánták és gondolták ki. Ti, csehszlovákok sütöttétek ki, hogy ebből lehet a legnőiesebb tornaszeri Egyensúlyozási gyakorlatokhoz ti alkalmaztátok! Két csoport, két irány De most nem szertornázás folyt, hanem az új típusú torna, a művészi torna bemutatása, nemzetközi zsűri előtt. Az új, a sokat vitatott versenyszám fölött tartott szemlét a magas elnökség. Lesz-e, legyen-e belőle „akkreditált" sport-jelenség ... Csehszlovák lányok lépnek először a porondra Bemutatták elképzelésüket. Tízévesektől egészen a mesterfokú bajnokig a legkülönbözőbb évjáratok részére kieszelt különféle mozdulatelemekből tevődtek össze a gyakorlataik. Ez azonban már nem nagyon tetszett a magyaroknak.- Nem jó ez így I Túl katonásan csináljátok I Túl mereven. A kicsik mozgásából hiányzik a játékosság, a művészi torna egyik alapvető sajátosságai Nem elég jcönynyedek. A térhatás is túl merev. A felnőttek pedig tisztára balettet csinálnak. Nem ezt célozza a művészi tornai Olykor ugyan bravúros, amit csináltok, de mindig erősen betanult jellegű, mesterkélt mozgássorozat. Nem kelti - pedig keltenie kellene - a spontánság érzetét. Most a magyarokra került a sor.- No meglátjuk, mit tudtok ti, hogy képzelitek el ti! Persze jóval kevesebben mutatták be a magyar irányzat elképzeléseit, mint az odahaza lévő és különben is mindig nagy tömegekkel dolgozó csehszlovákok a magukét. Nem is tudták bemutatni a magyarok teljes elképzelésüket, a változatok mindegyikét, már csak azért sem, mert gyerekszereplőket épp úgy nem hoztak magukkal, mint „szeniorokat" sem. („Öreg" - nincs. Csak „szenior" ...) Azonnal kitűnt a másféle cél, a másféle felfogás, az óriási különbség. A magyarok a játékosságból indultak ki. Kevesebb akrobatikával és minden feszesség, régifajta „tornász" - tartás nélkül dolgoztak. A könnyedség, a játékosság benyomását fokozta kéziszereik akkori újszerűsége, meglepő mivolta. A kendő, karika, fátyol, no meg a sárga trikóban ragyogó, foszforeszkáló zöld botokkal végzett lendületek, libbenések, lebbenések. A csehszlovákok véleménye megoszlott:- Tüneményest Nektek van igazatokI Rengeteget tanultunk tőletek... - hangzott egyfelől.- Túl sokat fetrengenek a lányaitok a földön! - szólt az ellenvélemény. Jött a replika:- Ti meg folyton a levegőbe ugráltok. Akárhogy folyt is a vita, akármilyen ellentétek merültek fel a sok dicsérgetés közepette, egy biztos: - a prágai tornász világbajnokságot megelőző művészi tornabemutató, a csehszlovákoké is, a magyaroké is - lefegyverezte a nemzetközi szakembereket. Ezt a csatát együtt nyertük meg, ha különböző csapatmozdulatokkal is... Bosáková még egyszer A bemutatót követő, 1962. évi XV. tornász világbajnokság azonban már hozott magyar-csehszlovák vetélkedést. Egyre mégis rámutatott: A két ország párhuzamosan fejlődő tornász-sportja nem szűnt meg hatni egymásra. Az 1956-os melbourne-i olimpia női számát letaroló magyarok most mint szerény résztvevők minden erejükkel arra törekedtek, hogy - legalább egy-két szeren a döntők hatos mezőnyébe bekerüljön közülük is valaki. A csehszlovákok viszont a japán és szovjet férfiakkal és a szovjet lányokkal szemben is - elsőségre, aranyéremre törekedtek. A magyar lányok - az 1956-ban szétszéledt, eltűnt nagy magyar női gárda csendes utódai - inkább tanulni akartak. Elsősorban tehát Bosákovát vették körül, akit — az újoncok kivételével — minden magyar, vezető, versenyző egyaránt jól ismert.'- Győzöl? - kérdezték a római olimpiai győztestől.- Szeretnék, dehát 31 éves vagyok ...- No és? Keleti Ági mennyi volt, mikor a melbourne-i olimpián három aranyérmet vitt haza egyénileg és egyet még csapattagként isi- Az másl Ági 21-ben született... és a 21 mindig nyeri...'Három számot én már sohasem nyerek. Örülök, ha egyet elcsípek. Hármat?I Majd a Vera! Fénykép-rekorder Három aranyat ugyan nem tudott szerezni még ezúttal, - ezt majd két év múlva, 1964-ben teszi meg a tokiói olimpián, az arany-gyűjtéseket azonban már megkezdte, lóugrásban aratott győzelmével. S az öszetettben Latinyina után elért második helyével még jobban aláhúzta a megállapítást: ő a jövő. Azóta, tudjuk, sikersorozatát. Amely még nagyobb is lehetett volna a tokiói olimpián, ha éppen egyik kedvenc szerén, a felemás korláton nem éri baleset. De hát érte. Mikor a szabadon választott gyakorlatok elvégzéséhez a tokiói felemás korláthoz lépett, a magyar szakvezető, Sárkány István megjegyezte:- Ahogy a kötelezőben láttam őt, s amit a többi szeren láttam töile, csak egyet mondhatok: Cáslavská verhetetlen. Mire Vera elkezdte — remek lendülettel — a korlátgyakorlatát, s a következő percben nagy reccsenéssel - eltört a korlát egyik fája. Vera lepottyant... Aztán folytatta, újra kezdve gyakorlatát. De már megzavarodva, gyengébben, mint az előbb. így történt, hogy a mélypont utón lassacskán felemelkedő magyar tornász-sport egyik új üdvöskéje, Makray Kati - megelőzte. Első ugyan nem lett a kis Kati, mert a szovjet Asztahova, de már a nagy, az aranyérmeket halmozó Latinyinát, az otthon önmagát felülmúló japán Aiharát, no meg a végén ezen a szeren ötödikként kikötő Cásilavskát megelőzve második helyre tornázta fel magát.- Hát érdemes volt nektek feltalálnotok a felemás korlátot? — tették fel a tréfás kérdést a magyarok Cáslavskáéknak. Mert hát többek között - a felemás-korlátot is cseh tornászok ötlötték ki, mint az ő ötletességük emlékeként és népszerű a lólengés egyik parádés gyakorlata, a „cseh-csavar" is. De ez már 1964-ben történt. A szófiai öt arany A szófiai Európa-bajnokságon minden egyes számot megnyert Cáslavská I Az egyénit, összetettet, a lóugrást, a felemáskorlátot, a gerendát és a talajt... Nem csak példátlan és páratlan eredmény volt ez, olyan, amilyent még senki sem produkált, sem Keleti Ágnes, sem Latinyina, sem más. Hanem egyben olyan módon elért eredmény, amilyenre szintén nem akadt még eddig példa. Könnyedségben - és különbségben I Volt mit tanulniok tőle - nem csak a magyaroknak I- Tudta, hogy magasan felülmúlja ellenfeleit, - de ez nem csábította könnyebb munkára! - mondta róla a magyar szakvezető.- ö képviseli a természetes, a gimnasztika! mozgást, mely nőies harmóniával párosul. Új iskola ez, — a férfias, erőteljes mozgással szemben a nőiesség érvényesül. Múltbeli kapcsolatok. Cseh diadallal kezdődtek az 1907-es prágai VB-n a szorosabb versenykapcsolatok, ahol először jelentek meg a magyarok világbajnokságon. S Czada kimagasló eredményei ellenére sem játszottak jelentéktelen szerepet. A torna versenysportban azóta hullámvögy követte a hullámhegyeket - itt is, ott is. S rendszerint az egyik ország tornasportja akkor jutott a hullámok tetejére, amikor a másiké a mélybe süllyedt. így jelzik olimpiai győzelmek és világbajnoki győzelmek a cseh korszakot (világbajnoki csapatgyőzelem és egyéni 1907-ben), meg a két háború közti csehszlovák korszakot (csapatvilágbajnokság 1922-ben, 1926-ban, 1930-ban 1938-ban, Pechacek, Supcik, Vachá, Hudec és Gajdos világbajnoki, illetve olimpiai győzelme). Ezt magyar részről csak Pelle tudta megtörni két oimpiai és három világbajnoki elsőségével. A felszabadulás után viszont magyar korszak következett, az 1948-as olimpián Pataki, az 1952-esen Köröndi és Keleti, az 1956-oson a női csapat és Keleti három egyéni győzelmével. A magyar tornasport 1956-os széteesésével egy időben tört az élre Bosáková, 1958-as első világbajnoki és 1960-ban olimpiai győzelmével, amelyet 1962-ben újabb világbajnoki győzelemmel tetézett, -- miközben már a visszavonulás gondolatát forgatta fejében, nevelve utódját, a még nála is több sikert arató Cáslavskát. GET0
