A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-26 / 26. szám
Cassius Clay, az erénycsősz Sonji mosolyogva fogadta a válóper eredményét — Nekem te nem vagy a legszebb, a legjobb! — rikoltoxta a csinos néger aszszonyka. — Közönségéé bokszoló vagy, öntőit fráter, majomparádé! Tudd meg! A szorító koronázatlan királya csaknem elájult a meglepetéstől. Neki Ilyet mondani! Muhammed Alinak, a nehézsúly világbajnokának! Méghozzá a feleségei Valósággal megnémult a nagy darab, csaknem kétméteres óriás. Nem tudott szóhoz Jutni, pedig ugyancsak bőbeszédű máskor. Olyannnyira, hogy elnevezték „Mister Nagyszájuak“. A temperamentumos SOnJi Clay Jelenlétében azonban még Mister Nagyszáj sem Jnt szóhoz. Sokáig tartott, míg klnyögte: — Hát akkor tudd meg, elválunk! Alighanem azt hitte, hogy Sonjl megijed. A szorltóban talán sohasem érte olyan meglepetés, mint a szópárbajban. Általánosan elterjedt nézet, hogy gyümölcs után nem szabad vizet Inni. E tilalom nyitját hiába keressük a régi Írásokban. Eredetének Időpontja is bizonytalan. Annyi bizonyos, hogy Európa minden népe respektálja. Általában olyan gyümölcsök után kerülik a vlzlvást, amelyeket egyébként Is dús nedvtartalmúaknak tartanak. (Dinnye, barack, szilva, cseresznye, egres.) Ha a tilalom keletkezésének okát kutatjuk, meg kell tudnunk, hogy mitől ered a vlzlvástó! való félelem. Elenyészően csekély azok száma, akik félelmüket Indokolni tudják. Legtöbben szülői tanácsra, gyermekkori szokásra hivatkoznak, akik pedig megkísérlik, hogy magyarázatot adjanak, rendszerint maguk gyártotta, helytelen indokokat sorolnak fel. Felmerülhet az a nézet, hogy az 1866—73-as évek Eurőpa-szerte pusztító járványai, majd a világháborúk okozta fertőző betegségek, Járványok miatt tiltották az orvosok a gyümölcs után való vlzlvást. Ez a tilalom terjedt el és maradt meg a nép lelkében mindmáig. Ez az elmélet azonban nem helytálló. Mert hogy egy orvosi rendelkezés nemzetiségre és műveltségre való tekintet nélkül a társadalom ennyire széles rétegeit meghódítsa, arra nincs példa az orvostudomány történetében. (Gondoljunk csak az alkohol és a nlkotlnfogyasztás tilalmára.) Az emberek sok minden mást, az egészségre nézve akár legfontosabb parancsot — Rendben van. Ónom már a vallásos hóbortjaid. Vedd tudomásul, nem vagyok hajlandó muzulmánkodnl és halálosan únlak a szorltóddal együtt. Te legszebb, legjobb, te verhetetlen... A nehézsúly világbajnoka megindította a válópert A férfihiúság véghetetlen, a fenti párbeszéddel Cassius Clay nem érvelhetett. Előhúzott más adut: — Szemérmetlen ruhákat hord, rövid szoknyákat, bikinit, az utcán úgy járkál, hogy a karja meztelenül nyúlik ki a ruhából... Olvasóink közül sokan bizonyára nem ismerik az előzményeket. Még mielőtt a bájos Sonji örök hűséget rebegett az akkoriban még imádott Cassiusának és a nagy Muhammed is szerelemittasan hódolt az ő kis Sonjijának, a csinos asszonyka fotómodell volt foglalkozásának minden előnyével és hátrányával. Az udvarló Cassius azonban más szemmel nézte az ügyek állását, mint a fér] Cassius. Felcsapott erkölcscsősznek. Már pedig a nagy lehetőségek hazájában az ilyen érvek mindig nyomósak és a derék világbajnokot elválasztották „szemérmetlen“ feleségétől. Hát azért a bájos asszonyka is kapott egy kis „vigaszdijat“. Tíz évig minden esztendőben 15 000 dollárt kap a rövid szoknyát kedvelő ledér asszonyság. A válóper költsége csekély 23 000 dollár. Cassius fizeti. S hogy lássa a világ, mennyire gavallér, fizet még 20 000 dollárt fájdalomdijnak. Ami azt illeti, Sonji Cassius nem is járt túlságosan rosszul. Azt sem hagyjuk ki a számításból, hogy megmenekült hóbortos férjétől. Az erkölcs-csőszi „foglalkozás“ néha költséges mulatság. Igaz, a derék Clay kibírja az érvágást, hiszen a szorltóban valóban a világ legjobbja. Azt az egyet nem tagadhatjuk meg ettől a nagyszájú fiatalembertől, hogy a szorító kötelei között ő a király. Pompás alkata, Is könnyedén megszegik, de a gyümölcs utáni vlzlvás tilalmát szent tiszteletben tartják. A tilalmat nemcsak az orvosok parancsa, hanem a nép bölcsessége teremtette meg. Nyilván megrázó tapasztalatok váltották ki. Az orvostudomány haladásával, a bakteriológia fejlődésével kitűnt, hogy a rosszulléteket elsősorban nem a gyümölcs és a víz kémiai vagy biológiai összeegyeztethetetlensége, a szervezetre kifejtett mérgező hatása, hanem a szervezet kórokozó baktériumokkal való fertőzése ldzte elő. A tömeges megbetegedéseknek, járványoknak, sok-sok ezren estek áldozatul. A Járványok szörnyű pusztításáért a gyümölcs utáni vlzlvást tették felelőssé. Jellemző, hegy gyümölcs után bort Inni — megengedhető dolog. Azok a megbetegedések, amelyek valóban a gyümölcs utáni víztvással hozhatók kapcsolatba, két csoportba oszthatók: a) Hirtelen keletkező roetzullét. A reakció oly gyorsan követi a vlzlvást, hogy lehetetlenség a cellulóza duzzadását,, a gyomorsav felhígulását, gyomor-bélhurutot okolni miatta. Blrchner Benner szerint a sokk-hatást az idézi elő, hogy a gyümölcs és a víz túlfeszíti a gyomrot, és ez a gyomortájék Ideghálózatát előbb Ingerli, majd meg is bénítja. Főként gyermekeknél Jár veszéllyel a gyomor túlterhelése. Valóban megkönnyebbülést Jelent, ha a gyomor hányással kiürül. kemény ökle biztosítja még egy ideig a szorító trónját ás ehhez a királyságához már megvarratta a vérvörös palástot. Most legutóbb az angol Henry Cooperrel szemben védte meg világbajnoki cfmát, márpedig az angol ökl vívó sem a „simogatósak“ fajtájából való — os . Amikor még boldog volt a Clay-házaspár Mister „Nagyszálm a szorltóban b) Ebbe a csoportba azok a megbetegedések tartoznak, amelyek kóros tünetei nem Jelentkeznek olyan hevesen. A nyers gyümölcs a szénhidrátok mellett bőségesen tartalmaz cellulózét, mely a gyomorban bizonyos fokú emésztésen megy ét. Ha sok folyadék kerül a szervezetbe, a gyomor Is hamarább ürül, úgyhogy a cellulózével együtt a szénhidrátok Is változatlanul, vagy alig megváltozva kerülnek a mély bélrészekbe, ahol bakteriális erjedés következik be. E megbetegedések is többé-kevósbé hozzájárultak a tilalom létrejöttéhez. Minthogy a gyümölcs 80 %-a víz, egyesek nem látják indokoltnak, hogy a gyümölcsfogyasztás után vizet igyanak. A gyümölcsevés után jelentkező szomjúság a gyomortúlíerhelést Jelenti. A szomjúságérzetet nem is a sok gyümölcs fogyasztása, még kevésbé annak víztartalma, hanem a gyümölcssavaknak a nyelv lzr lelőbimbóira kifejtett hatása váltja ki. Az elmondottakból kitűnik, hogy a baktériumok megismerésével a gyümölcs utáni vízfogyasztás tilalma elvesztette félelmetes varázsát. Az emberek kb. 3 %-a betegszik csak meg — valamely belső ok folytán — ha gyümölcs után vizet iszik. Az elmondottakkal korántsem akarunk a gyümölcs utáni vizvivásnak híveket toborozni. Min denesetre azt tanácsoljuk, ha a szülök úgy látják, hogy gyermekük szenvedi ennek kárát, úgy értelmét veszti a tilalom. Ajánlani senkinek sem ajánljuk, legkevésbé gyermekeknek, akik nem tudják a helyes mértéket betartani sem a vlztvásban, sem a gyümölcsevésben. Különösen azokra a gyerekekre kell vigyázni, akik bélhurutra hajlamosak. Mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy fogyasztás előtt alaposan mossa meg a gyümölcsöt. — Dr. C, F. — FÓ AZ EGÉSZSÉG Szabad-e gyümölcs után vizet inni? 20
