A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-26 / 26. szám

ÄSSÖK; *?§. • hsTM-Milyen megszólítás ez, bogy „angyalkái“? fondjuk, hogy van a zsebem­ben egy kis miniatűr mag­netofon, egy elmés és hal­latlanul érzékeny szerkezet, ami­lyet tulajdonképpen csak elkép­zelni lehet. Előbb megvárom, amíg a lakszakállasl községházán elcsitulnak a kedélyek (heves vi­ta közepébe csöppentem, valami­lyen pokrócok elvesztek, azok miatt folyik a szöcsata), azután bekapcsolom ezt a képzeletbeli magnót: — Hová rohant el az elnök elv­társ? — Nem lehet tudni, talán a po­krócokat ment keresni... — Visszajön még? — Ki tudja ... — Tessék mondani, ml igaz ab­ból, hogy Lakszakállason megala­kult a nők klubja? — Alighanem Igaz. Ml is olvas­tuk az újságban. — Hogyan, maguk is csak új­ságból értesültek róla? — Igen, mégpedig ha Jól emlék­szem, az Oj Ifjúság közölte a hírt. — Hm. Tehát nem valami közis­mert és népszerű létesítmény ... — Gondolhatja: ha ml, nők is csak az újságból ismerjük meg ... — Mégis: hol működik, ki a ve­zetője? — Tessék talán az iskolában ér­deklődni! — Hogy hívnak? — Benedek Gizella. — Te írtál az ÚJ Ifjúságba a klubról? — Igen. — Mondhatnál róla nekünk Is valamit? — Hát... az iskolaév elején ala­kult a kilencedikes lányok és Ao­­drássy Gyuláné tanító néni kez-Zs. Nagy Lajos Laki lányok klubja deményezésére. Körülbelül tizen­nyolc tagja van ... — Milyen gyakran tartotok klub délutánt? — Kéthetenként. Télen gyakrab­ban. — Mikor lesz a következő? — Ma délután. Tessék eljönni közénk! — Köszönöm a meghívást. — Azt kérdi, mi a célunk ezzel a klubbal? Lehetőséget teremteni olyan kérdések megvitatására, amelyek nem tartoznak a tanterv­be, amikre a tanítási órákon nincs idő, vagy egyszerűen kényelmet­len lenne, hiszen serdülő lányok problémáiról van szó. Itt, egymás között viszont nyíltan megvitat­hatjuk az úgynevezett kényes kér­déseket Is. — Csak ilyen komoly problémák­ról van sző az összejöveteleken? — Mindenről, ami érdekel egy leendő nőt. S bátran állíthatom, az én lányaimat az égvilágon minden érdekli... csak győzze az ember válasszal. — Tehát tanító elvtársnő is szí­vesen Jár közéjük? — Természetesen. — Vonaton utazol, egyszer csak melléd ül egy csinos fiú és Így szól: „Angyalka, milyen szép sze­me van! Árulja már el, hova uta­zik? ...“ Mit válaszolsz neki? — Semmit. — Egyáltalán semmit? — Egyáltalán. Minek válaszolni olyan megszólításra, hogy „an­gyalka“? Elengedem a fülem mel­lett ... Tehát: Ml Illik, md nem. Most, hogy vissza tekerem a magnószala­got, ilyen kérdéseket hallok: „II- lik-e szllonruhában sétálni az ut­cán?“ „Kinek kell átadni helyün­ket a közlekedési eszközökön?“ Azután: „Lehet e fiú és leány kö­zött őszinte barátság?“ „Mit gon­dolsz a nők és férfiak egyenjogú­ságáról?“ „Hivatásnak tekinted-e az anyaságot, a gyermeknevelést? fis: „Szabad-e futballozni a fiúkkal együtt?“ Ésatöbbi... A kényesebb kérdések feszegető-6

Next

/
Thumbnails
Contents