A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-26 / 26. szám

Bologna — Rimini Velencéből kiindulva vasúton utaztam Bolognába. Itt szeretnék említést tenni az olasz vasútokról. Az Olasz Államvasutak nagyobb része ma már villamosított, de még néhány mellékvonal magánkézben van, főleg Olaszország déli része­in, ahol még gőzösök fámák. Hogy mit Jelent a villamos von­tatás a tisztaság szempontjából azt Itt északon vettem csak észre. Nálunk hozzászoktam, hogy „tu­rista" öltözetben kell utaznia az embernek, mert bizony ellenkező esetben tönkremennek a ruhát. De mikor észrevettem, hogy Olaszor­szágban a „bennszülöttek“ fehér ruhában is utaznak, azután már én is hasonultam a helyi szokásokhoz és „utcát" öltözetben utaztam to­vább. Másodsorban az lepi meg a ml utasainkat, hogy a vonatok pon­tosan Járnak. A szerelvények szin­tén első- és másodosztályú kocsik­ból állnak. Olaszországban külön­böző rendszerű gyorsvonatok van­nak. Az igazi nemzetközt luxus­vonatokat „Trent dt Lusso-nak" ne­vezik, vannak azonban Rapid (gyors), Dlrettt (sebes), és Dl­­rettislmt elnevezésű vonatok. A tá­volsági luxusvonatok, amelyeken csak első osztály van, 3—4 kocsi­ból állnak, 100 km en felüli órán­kénti sebeséggel száguldanak, ét­termi részleggel. Helyjegyet csak az ilyen rendszerű vonatokra kell váltani. Érdekes megfigyelésem volt még a pályaudvarokon, ügyes táblák tá­jékoztatják az utasokat a szerel­vények összeállításáról, vagyis, hogy hány kocsiból áll a szerel­vény és melyek az első, tlletve a másodosztályú kocsik. Feltüntetik azt is, hogy melyik városba indul közvetlen kocst. Megszívlelendő öt­lett A vonatokon, az étkezőkocsikon kívül, igen Jó büfészolgálat is van. A fagylalton kívül — menet köz­ben kocsiról kocsira Járva — forró presszókávét, hűtött sört, bort, gyü­mölcslevet, ásványvizet vagy gyü­mölcsöt kínál a büfés az utasok­nak. Sőt, ebédidőben a velem szemben ülő utas az ülőhelyén, ölében fo­gyasztotta el a felszolgált ebédet, mtvel az étkezőkocsi már megtelt, és nem volt hajlandó várni. A fel­szolgáló pincér „üléshez szállítot­ta" a meleg ételt, amely egy fél csirkéből állt, krumplival és sa­látával, gusztusos, részekre osztott préselt műanyag tálcán, sajtokkal, péksüteménnyel és gyümölccsel, valamint az elmaradhatatlan kis­üveg borral együtt. A tálcán mű­anyag evőeszköz, papírszalvéták, sőt fogplszkálóik Is voltaki Az ára Bologna — a két ferde torony — 1200 líra (2 dollár). Olasz úti­társamnak jó étvágya volt, mert mindent elfogyasztott, igaz a bor­ból engem is megkínált. A félmilliós Bologna elsősorban egyeteméről híres, amelyet 1088- ban alapítottak. Ez Európa legré­gibb egyeteme. (A prágai 1337- ben, a bécsi és a krakkói 1364-ben, a pécsi 1367-ben, a lipcsei 1409- ben, a pozsonyi Academta Istropo­­lltana pedig 1467-ben létesült.) Bolognának két ferde tornya van: a Torre degll Astnelll (1109— 1119), amely mintegy 100 m ma­gas és elhajlása a függőlegestől kettő és egy negyed méter, míg a szomszédos Torre Garlsenda csak mintegy 50 m magas, de az elhaj­lása több mint 3 méter. Nevüket két vetélkedő családról kapták. Dante a „Pokol" c. müvében a Tor­re Gartsendát a földrehajló Ante­­usz óriáshoz hasonlítja és azt írja róla, hogy ,Jla felhő úszkál fölötte, azt hinnék, ránk zuhan." Maga a város sötétbarna — vö­röses tónusú, a belváros épületei Bologna — városháza a Neptunkáttal unfair árkádosak, védenek a nap, de az eső ellen is. A város árkádos ház­sorainak hossza állítólag 35 km. Jómagam Is örültem ennek az ár­kádmegoldásnak, mert ottjártam­­kor éppen esett az eső és így „szá­razon" tekinthettem meg a város nevezetességett. Nem kívánom itt felemlíteni a sok híres középüle­tet, múzeumot, képtárt, csak any­­nylt, hogy e városban van Rafael híres Szent Cecília képe, hogy az Ismert művészek közül legalább egyet említsek. Érdemes megnézni az ún. „Bo­lognai magyar freskók“-at. Ezeket Gtoachhtno Ptzzolt (1655—1713) festette az 1557-ben alapított Ma­gyar-Illír Kollégiumban. A fres­kón Szt. István, Szent Imre, Szent László, Bakócz Tamás és Draskovich György alakjai mellett egy 17. szá­zadbeli magyar kollégista arcképe ts látható. A városnak, mely Jelentős ipar­ral és öntudatos munkásosztállyal rendelkezik, vezetősége ts erősen baloldali. A várost tanácsban szo­cialista és kommunista a képvise­lők többsége. Bolognától gyorsvonattal másfél órányira van Rtmtnl, az adriai Rt­­vtéra központja és egyben egész Olaszország legnagyobb fürdőhe­lye. 1500 szálló és kb. 15 km-es homokos tengerpart várja minden évben tavasztól őszig a vendége­ket. A tenger vize itt Júliusban 30 fokos, míg a levegő „csak" 25 fokost Rtmlnlnek ma 85 ezer lakosa van, de „öregebb", város, mint ma­ga Róma. Itt találkozott annakide­jén a két római út, a Vta Aemtlla és a Via Flamlnta. A Ponté dt Ti­­bérlő, ez a 2000 éves kőhíd meg­maradt s a mai műutat is átvezeti a Marechhla folyócskán. Másik igen régi műemléke a városnak Augustus diadalíve, amelyet l. e. 27-ben építettek. Rtmtnt előtt lépte át Caesar a Rublcont, itt volt „elvetve a koc­ka" (alea lacta est — a híres Cae­­sar-mondás). Innen Indult el an­nakidején Caesar galllal légióival Rómába az egyeduralom megszer­zésére. S tnnen indultam én ts — zsebemben, ha nem Is a híres koc­kával, de 70 kemény turista-dol­lárral — Itália látnivalóinak meg­hódítására. Tatay Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents