A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-05 / 23. szám

Alfredo Stefano Fut bal Icipő ben él tem Egy háttal az angliai labdarúgó-világbajnokság megkezdése előtt ün­nepli negyvenedik szUletáenap]át AUredo dl Stelano, az utóbbi húsz esz­tendő legnagyobb európai labdarúgója. Sokan míg ma Is azt hiszik róla, hogy spanyol vagy olasz, pedig argentin, hiszen Buenos Airesben született, 1926. Július 1-én. Alfredo dl Stefano már kisgyermek korában eljegyezte magát a labda­rúgással. Az első pár futballclpót ötéves korában kapta ajándékként ap­jától. Tizenkét éves volt, amikor szüleivel egy kis vidéki faluba költözött, a ezután az ottani kölyökcsapatban Játszott éveken át. Tizennyolc éves korában „fedezte tel“ Penjelle, a River Plate főedzője, s négy évvel később már tagja volt annak az argentin válogatottnak, amely megnyerte a dél-amerikai bajnokságot. 1949-ben több Játékostár­sával együtt Kolumbiába „disszidált11, ahol csaknem négy évig a Millio­­narios csapatában Játszott. A Real Madrid 19S3-ban szerződtette. Tiz évig „szolgált“ ebben a vi­lághírű együttesben, melynek színeit a BEK tiz évfolyamában képviselte. Magára öltötte a spanyol válogatott mezét is. 1957-ben ás 1959-ben a Franca Football Aranylabdájával tüntették ki. Most erről a „nagy“ tíz esztendőről mesél a mester, a „Futballcipőben éltem“ című kisregényében. „ Lehorgonyozom" az óvilágban .A Mllllonarlosböl a Realba történő átlépésem a csapat további kitűnő labdarúgókkal való megerősítése Ide­jén történt. Ezt csupán azért emlí­tem meg, hogy megcáfoljam azt a számomra egyébként hízelgő legen­dát, mely szerint ez az egyesület csak nekem köszönheti a következő esztendőkben elért hazai és külföldi sikereit. Minden futballcsapatban tizenegy Játékos van. Ha közülük csupán egy — legyen az akár a senki más­sal össze nem 'hasonlítható Pálé la — tündökölne fényes csillagként, a többiek pedig Ismeretlenek marad­nának, máris nem beszélhetnénk az egész csapat, a kollektíva sikereiről. A kiváló egyéniségekre a modern labdarúgásnak nagyobb szüksége van, mint előzőleg bármikor. De ugyanak­kor kitűnő sporteredmények csakis a csapat valamennyi tagjának össz- Játéka révén születhetnek. Amikor én a Reálhoz mentem, né­hány veterán Játékoson már kiütköz­tek az „öregedés“ Jelel. Bernabeu, a klub tulajdonosa, néhány sokat Ígérő Játékost vásárolt, köztük Marqultost, Mateost és Oentot, akivel tíz esz­tendeig Játszottunk a csapatban egy­más mellett. Európában végre teljesült az a vá­gyam Is, melyre oly régen vártam: úgynevezett Intellektuális futballt Játszhattam. Mit értek ezalatt? Mindjárt megma­gyarázom. Nos, hogy leegyszerűsít­sem és érthetőbbé tegyem, ez a fo­galom, olyan Játékot Jelent, mely me­rőben ellentétes a „fuss és lőj“ Já­tékstílussal. Olyan Jéték ez, mely­ben minden egyes gólt vagy kapura lövést néhány manőver és kombiná­ció készít elő. A Real mérföldes fejlődésének kez­dete szorosan összefügg a Bajnokcsa­A France Football által Európa legjobb labdarúgóinak felajánlott Aranylebda kitüntetettjei Sir Stanley Matthews Raymond Kopa (1958) Alfredo dl Stefano A spanyol Suarez (I960) (1956) (1957, 1959) patok EuErópa Kupájának megalapítá­sával. Jómagam soha nem felejtem el a verseny első, 1955—58-os évfo­lyamának döntőjétl Megnyerjük a kupát! £s most egy kissé újból el kell térnem az eredeti témától. Fel kell hívnom ugyanis az olvasó figyelmét arra, hogy a BEK megjelenése az európai futball versenynaptárában — és később a Kupagyőztesek Kupá­jáé — néhány Igen nehéz és rendkí­vül bonyolult feladat elé állította az európai csapatokat. Ismeretes, hogy ha valamelyik csa­pat részt akar venni a BEK-ben, 111. a KK-ban, akkor előbb meg kell nyernie az országos bajnokságot, 111. a hazai kupát. Természetes, hogy a BEK győztese mindig a következő nagy kérdés előtt áll: Milyen utat válasszak, hogy megőrizhessem Jo­gom a Kupa megvédésére? Az orszá­gos bajnokság megnyerésére töre­­kedjem-e, vagy minden erőmet arra összpontosítsam, hogy megvédjem a Kupát, melyet az előző évben sze­reztem meg? A BEK sokéves tapasztalatai azt bizonyítják, hogv a Reáléhoz hasonló kockáztatás nem kecsegtet a siker reményével. Sokkal helyesebb ez az alapelv: Ha rajtolni akarsz a BEK- ben, akkor nyerd meg az országos bajnokságot! Ez a kettős feladat ter­mészetesen óriási erkölcsi és fizikai erőfeszítéseket kíván a csapattól, rendkívülien hat a Játékosok aka­raterejének fokozására és a nehéz mérkőzések hosszan tartó Időszaká­ban formájuk megőrzésére Irányítja figyelmüket. A BEK-ben ötször győztes (most már hatszor. A szerk. megj.) Real nagyságának és hanyatlásának!?) története csak alátámasztja ezt a megállapításomat. 1956. Június 13-én a Real beverekedte magát a BEK- döntőbe, vagy helyesebben, csak „kilógó nyelvvel“ Jutott el a célig. Már a középdöntőben kellemetle­nül megbotlottunk. Madridban ugyan 4:0-ra vertük a belgrádi Partizánt, de a visszavágón, a Jugoszláv fővá­rosban, csúfos. 3:0-ás vereséget szen­vedtünk. Soronkövetkező ellenfelünk a Milán volt. Megismétlődött az előb­bi kép: otthonunkban 4:2-re győz­tünk, Olaszországban viszont 2:l-re kikaptunk. Ezúttal tehát már másod­szor, csak egyetlen „megváltó“ gól­nak köszönhettük a verseny további szakába Jutásunkat — ezúttal már a döntőbe. Es ott nem kisebb ellenfél, mint \ a félelmetes francia csapat, a Reims várt ránk. A Reims elleni mérkőzést, szoros eredménnyel ügyen, de mégiscsak megnyertük, s ráadásul Idegen pá­lyán. A találkozó után nagyon elége­dett voltam magammal, mert azt mondották, nem okoztam csalódást együttesemnek .,, bo FŰ AZ EGÉSZSÉG Óvatosan a napozással A nyár sok örömet rejteget ei ember számára. A napfény, a friss levegő, a víz fontos kelléke az egészségnek. Tudjuk, hogy az ember bőrét érő nap­sugár B vitamin-termelőkre ösztönzi a azervezetet, ami nélkül pedig a csont képződése ős fejlődése elképzelhetetlen. A bőrben képződő festékanyag, a pigment, megakadályozza azt, hogy a testbe a szük­ségesnél nagyobb mennyiségű napsugár hatoljon be. A napfény fertőtlenítő hatása régen közismert, azért a napfényes levegő egészséges. A népfürdő­nek, ha azt túladagoljuk, megvannak a maga ve­szélyes oldalai is. A napfürdőiéshaz fokozatosan kall hozzászoknunk, első hap osak pár percet, második nap tiz-tizenkét percet tartőzkodjunk a szabad le­vegőn. Ha a napozást minden átmenet nélkül kezd­jük, első és másodfokú égést szenvedhetünk. Az így megsérült bőr vörös, kissé dagadt, fájdalmas és hólyagossá vélik. A kellemetlen tünetekhez fejfá­jás, szédülés, hányinger Járul és súlyosabb esetek­ben eszméletlenség lep fel. Ml a tennivaló? Leghelyesebb, ha megelőzzük az Ilyen kompliká­ciókat, fokozatos napozással, a lej védésével. Ha mér égési seb keletkezett, akkor a beteget vigyük árnyas helyre. A fejéra hideg borogatást tegyünk, az égési sebeket olajjal kezeljük, s Itassunk vele erős feketekávét. Súlyosabb esetekben a beteget vi­gyük orvoshoz. Meg kell említeni, hogy a nyári hőségben az ember erősebben izzad és több folya­dékot vészit, mint normális körülmények között. Miért izzad az ember? Ha a test hőmérséklete a normális fölé emelkedik, az Izzadságmlrigyek Izzad­ságot választanak ki. Az Izzadság túlnyomóan víz­ből áll — azután elpárolog a test felszínéről, s eh­hez az elpárolgáshoz elvonja a test melegének egy részét. Az lzzadás tehát a test hőmérsékletének sza­bályozója. De az Izzadásban az ember nemcsak vi­zet veszít, hanem a szervezetben lévő ásványi anya­gokból Is, (nátrium, klór, kalcium stb.). Ha csak a vizet pótoljuk, továbbra is szomjúságot érzünk. Ezért nem elég csak vizet Inni, hanem pótolni kell a szervezetnek szükséges ásványi anyagokat is. Melegben könnyű öltözéket viseljünk, a helyiséget, amelyben tartózkodunk, gyakran szellőztessük. Ezek az esetek gyűléseken, zsúfolt autóbuszokon, vona­tokon, villamosokon, főleg a nyári Időszakban for­dulnak elő. Amit a napozásról mondottunk, elvben érvényes a fürdésre Is. A viz, a fürdés a nyár egyik legvon­zóbb szórakozása, és aki csak teheti, használja azt ki. Meg kell említenünk, hogy évente országszerte sok ember fullad a vízbe s legtöbbször vigyázat­lanságból. Ha nagyon melegünk van, testünket fo­kozatosan szoktassuk hozzá a víz hőmérsékletéhez. Ezzel sok gyulladásos megbetegedést, de más ko­moly betegség keletkezését is megelőzhetjük. Ro­hamokkal járő betegségben szenvedő ember (epilep­sziás, nehéz cukorbeteg), ne menjen a mély vízbe. Szívbeteg ember szintén ne gondolja magáréi, hogy Aszúbajnok, mert az úszás nehéz testi erőfeszítést Igényel, kiváló sport az egészséges ember számára, veszélyes lehet a betegeknek. Több esetet láttam, amikor valaki a felfújható gumimatracon a vizen elaludt. A nap tovább sütött rá, rosszul lett, — ami­kor felébredt, nem tudta, hol van és ml történt vele — a matracról laesett és a vízbe fulladt. Azt talán nem Is kell hangsúlyoznom, hogy a fürdővíz nem Ivóvíz, tehát ügyelnünk kell a gyermekekre, hogy fürdőzés közben szándékosan ne Igyanak, még vé­letlenül sem, mert az hasmenéssel járó bélhurutot idéz elő és a gyermek ilyenkor nagyon legyengül. Néha az a benyomásunk, hogy sok lelkiismeretlen ember összetéveszti a fürdőhelyet a szemétdombbal és konzervdoboztól törött üvegig mindent a vízbe dob és ezzel baleset okozója lehet. Reméljük, olvasóink betartják a fenti szabályo­kat s a nyári szabadság alatt nem történik semmi zavaró eset, Dr. CSERBANICS ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents