A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-05 / 23. szám
0 természetes gyógyforrások erejének rendszeres felhasználása csak lassan terjedt el a múltban, csupán ötletszerűen használták ki azokat. Ha követjük a fürdőzés metodikájának fejlődés történetét, látjuk, hogy a melegforrásokat eleinte csak fürdési alkalmatosságnak vélték, s csak később fedezték fel gyógyhatású Ivóvíz tulajdonségu, kát. A fürdőket Is ötletszerűen, mások kedvező tapasztalatainak alapján, találomra vették. Hosszú évek leszűrt tapasztalatait, eredményeit és ezek hatását, egy-egy fürdőhely látogatottságát ma sem vonhatjuk kétségbe. Azokban az Időkben, még Ismeretlen dolog volt az ásványvizek analízise, olyan nézet uralkodott, hogy a kívánatos gyógyhatást csak drasztikus eszközökkel lehet elérni. A beteg tehát órákig hevert a melegfürdőben, a teljes kimerülésig, esetleg bőre klsebesedésélg. Az ivókúránál viszont naponta 10, vagy még több liter vizet kellett fogyasztania. Ilyen eszközökkel gyógyítottak Karlovy Varyban és a többi fürdőkben. Is. Csupán a 19. század végén, a 20. század elején rohamosan fejlődő orvostudomány teremtette meg feltételeit a gyógyfürdés hatására vonatkozó fiziológiai tisztánlátásnak. Ma már ennek megfelelően gyógyítják a különböző betegségekben és a betegségek különböző stádiumaiban szenvedőket, hogy Joggal remélhetjük teljes gyógyulásukat, vagy állapotuk alapos Javulását, munkaképességük részbeni, vagy teljes visszanyerését, a krónikus bajoknál pedig a betegség előrehaladásának megfékezését. Ezt a feladatot töltik be a Szlovákiában található gyógyfürdőkkel együtt Cséh- és Morvaország fürdői Is. Frantläkovy Lázné Nyugat-Csehország csücskében azok közé a fürdők közé tartozik, amelynek nevét nagyon sokan Ismerik szerte a világban. Hatalmas parkok veszik körül, kellemes fekvése, állandó friss levegője és bőséges vizű forrásai miatt már évszázadokkal előbb Is szívesen keresték fel a betegek. 8—10 ezer évvel ezelőtt hatalmas tó terült Itt el, amelyet homok pad osztott ketté. Ennek a tónak helyén egészen egyedülálló tőzeg fajta maradt, amelyet Soos-nek neveznek. A gyógyforrások vize pedig már a híres középkori alchimlsta, Paracelzus figyelmét Is magára vonta. A fürdő világhírnevét főleg a női betegségek és a terméketlenség sikeres gyógyításának köszönheti. A KrkonoSe keleti részének déli lejtőin 670 méterrel a tenger színe fölött fekszik Janské Lázné. Az éghajlat Itt aránylag kellemes, meleg. A tiszta hegyi levegő, az Intenzív napsütés kedvezően befolyásolja az ott-tartózkodást. Az Itteni meleg forrásokat már a 11. században Ismerték és 1670-ben már épületet Is emeltek gyógykezelés céljaira. De valódi feladatukat csak 1920-tól teljesítik, mert egész kapacitásukat csak ettől az Időtől kezdve vették Igénybe. 1935-ben alapítottak a gyermekbénulás következményeit slnylők számára egy gyógyintézetet, amely az azóta felmutatott kitűnő eredményei alapján eurgpal Jelentőségre tett szert. Mérsékelten rádióaktív melegforrásai fürdésen kívül vízben végzett mozgásgyakorlatokra is alkalmasak. Az észak-morva határvidék híres fürdője Jesenlk. A fürdőépületek, melyek az erdős, parkosított hegygerincen fekszenek, 195 méterrel magasabban vannak Jesenlk városkájánál. A környezet elbűvölően szép, az éghajlat közepesen nedves. A fürdő megalapítója a 19. század első felében élt szekerező paraszt, Vincent Priessnltz volt, aki először saját magán, később más betegeken végzett sikeres kísérletek után létrehozta Európa első vlzgyógylntézetét. Jesenlk, akkor még Gráfenberk néven nemcsak Európaszerte szerzett hírnevet, de még a tengeren túl is. Főleg Idegbajokat, lelkibetegségeket kezelnek eredményesen, de gyógyulást találnak
