A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-16 / 3. szám

Mai számunk tartalmából SZEPSI VÁZLAT Mio« [értet riportja a Caamadok énirt klipfliiéril a 4—5. old. AHOL OKOK A CSILLOGÁS Kaamli Ferenc riportja a Sandrlk gyárból, 6—7. old. MONGÓLIÁI OTINAPLÖ Sikocalr Klára aaiaaa, árdakaa ba­­ttámólója a 18—19. oldaloo ÉSZAKI TEL Saorjat téli dIlrató|don«ágok a 21. oldalon. A Caohailováklai Magyar Dotgoafll ■■m%»7,ó'f| mlndAn vifetrtiio FAuarksuató Malőr Agoaton SaarkawtS bUotuág: Egri Viktor, Gály l*»o. CyureÄ Tttaaf, tő­­rino* Ufala, Máoa Jáx««f, 0«araid Árpád, dr. Stab« KataA. Szerkeszt««**: Bratislava, Jaaau­algrtaatáaakoi «I latroduá aapedlola heti Az új árpolitikáról Az év vége taté országszerte hallatszottak olyan hangok, amelyek Szerint a közellátás területein élei' miszerben és Iparcikkekben egyaránt lényeges ár' emelkedés várható. A „jólórtesülték“ már azt is tud' ták mennyivel lesz drágább pl. a té] literje vagy a szintetikus műszálakból készült ruhaanyag métere, Az árak megszabása sehol a világon nem stabil dolog, olyan értelemben, hogy rendszerint nem szól­hat évtizedekre, néha még évekre sem, hiszen szám­talan gazdasági, gazdaság-politikai tényezőtől tügg és mindig ezeknek pillanatnyi helyzete határozza meg az árak alakulását is. Mégis az 195á-as pénzbeváltás óta nagyobb kilengésekről nem beszélhetünk, általá­ban jól rögzített áraink vannak, és a többszöri ér­leszállítás a dolgozók életszínvonalát előnyösen be­folyásolta, Megkérdeztük Jén Gregor olvtársat, a bratislavai Városi Nemzeti Bizottság kereskedelmi osztályának vesetáját, egyikét azoknak, akik az ország gazdasági kereskedelmi ütőerén tartják a kezüket, nyilatkozzon 0 néhány szóval, mit is . várhatunk valóban az új év­ben ezen a téren. — Előirányoztak-e változásokat a közszükségleti cikkek áraiban és ha Igen, ezek hol várhatők? — Január 1-től annyi a változás, hogy az áruknak a gyártásban és a kereskedelemben közös nomencla­­turája van, amelyet a belkereskedelem és az Illetékes szakigazgatóság együttesen határoz meg. Elvben a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árai nem vál­toznak, eltekintve egynéhány kiigazítástól. — Például? — Például az új Irányelvek alapján főleg az élel­miszer árát, az eddiginél rugalmasabban fogják meg­állapítani. Itt a változó, Illetve limitárakra gondolok, amelyeknek keretében a kereslet és kínálat szabja majd meg az alsó és felső határ közötti Ingadozást. (Ezt mér eddig Is Ismertük pl. a tojásnál, a gyü­mölcs és zöldségféléknél.) Ezenkívül természetesen maradnak a központilag Jóváhagyott árak. — Tehát az élelmiszereknél lényeges árváltozás nincs, fis ml a helyzet az Iparcikkeknél, főleg a tex­tíliára, ruhaneműkre gondolok. — Szenzációval Itt sem szolgálhatok. Leszállítják az abroszok, kötények, nyakkendők érát. Ez utóbbia­két még a 85 ös évben lényegesen felemelték, az új áraikat kb. a régi olcsó és a legutóbbi emelt ár között állapítják majd meg. Ilyen Intézkedéseket az Indo­kol, hogy áraink összehasonlíthatatlanul alacsonyab­bak voltak a külföldénél és a turista forgalom nyo­mán üzleteink úgyszólván kifosztotta« maradtak, nem győztük az utánpótlást. Emelkedni fog a gombok, gombostűk ára is, ennek oka pedig az, hogy gyár­tásuknál túl magas a veszteség százalék. Amint látni ezek a változások semmiképp sem érintik a reálbére­ket, úgyszólván — érdektelenek. A múlt évek folyamén több Ízbein panasz hangzott el, hogy kereskedelmünk, iparunk merev, csak las­san követi a világszínvonalat akár formák, akár mi­nőség terén. Ez a kifogás főleg az öltözködésre, di­vatcikkekre vonatkozott. Ezt a lemaradást tőlünk telhet 4eg igyekszünk behozni, az viszont tagadha­tatlan, hogy aki a legújabb dlvat-vivmányokra tart igényt, annak ki kell nyitnia a pénztárcáját, hiszen excluzív és állandóan változó luxuscikkeket nem ál­líthatunk elő és nem Importálhatunk olyan áron, mint a tömegszükséglét kielégítésére szolgáló cikkeket. Ezen kívül még ott lesz mérsékelt áremelkedés, ahol a gyártásra ráfizettünk, azaz ahol a gyártási költ­ségék meghaladták a kereskedelemben megállapí­tott árat, Ez ugyancsak ném érinti a tömegeket, de szóljunk néhány szót nagymúltú és világszerte elismert hang­szergyártásunkról. Hangszer kivitelünk nemzeti Jö­vedelmünk szempontjából igen pozitív tényező. Vi­szont belföldön Is lilhétetienül nagy a kereslet. Az itteni igényeket csak úgy tudjuk kielégíteni, ha ézek árát (elsősorban Zongoraárról plankiöról Vad sző) arányosan felemeljük. De ez Is csak a luxus kiállítá­sú, mahagóniból készült stb. darabokra vonatkozik. Rá vágyunk szorulva nyersanyag behozatalra és ezért kérésünk újabb és újabb export piacokat, ame­lyeket meg is akarunk tartani, abban az esetben, ha pillanatnyilag nem is hajt túl Jelentős hasznot nép­gazdaságunknak, mert perspektivikus szempontokat Is tekintetbe kell vennünk. — A közszolgáltatások terén lesz-e változás? — Erre Igennel felelhetek. Eddigi áraink 30—45 százalékkal alacsonyabbak voltak az átlagos európai szinttől, s ezt az állapotot nem lehet tovább büntet­lenül fenntartani, hiszen közszolgáltatási hálóza­tunkat egyre inkább klbővltjük, de ezenkívül folya­matos karbantartásukra és korszerűsítésükre Is szük­ség van. Minderre az eddigi árak mellett befolyt Jö­vedelemből nem futja. Mindamellett nyugodtan ál­líthatom, hogy dolgozóink számára a közszolgálta­tások Igénybevétele még az emelt árak ellenére Is előnyös és kifizetődő marad. — Arról iz hallottunk, hogy a közlekedési eszközök használata ugyancsak megdrágul. — Erre a közeljövőben még semmlesetre sem ke­rül sor. A kérdést egyelőre csak tanulmányozzék. A jegyek új árának megállapítása alapos mérlegelés tárgyét képezi. Nálunk 13—15 km-es útszakaszokért többszöri átszállással csak 60 vagy esetleg 40 fillért fizettek az utasok. Így aztán nem csoda, hogy a vál­lalat állandóan Igen passzív mérleget mutatott. Ezt nem engedhetjük meg magunknak. — Végül még egy kérdést. A népgazdálkodás új irányelvei ftsszefügnek-e az ú] árakkal? — A nagykereskedelmi árakra feltétlenül nagy hatással lesznek, de később megmutatkoznak majd a fogyasztói árakban Is. Az új népgazdélkodásl rend­szer a dolgozók részéről a Jövőben sokkal több kez­deményezést, nagyobb felelősségérzetet, a minőséget Illetően pedig alaposabb gondoskodást követel. Egyé­nileg is majd sokkal Inkább megérezzük, hogy ma­gunknak gazdálkodunk. Ez kell, hogy ösztönzőleg hasson a dolgozókra, hiszen nem csak Jövedelmükre lesz kihatással, hiszen a Jobb és több termelés az árak csökkenéséhez, a megélhetés olcsóbbodásához, az emelkedő életszínvonalhoz vezet. Ogy Is mond­hatnám, Itt állandó clrculus-vltlosus-ról van szó. — Van-e olvasóink számára valami külön mon­danivalója? — Csak annyi, hogy kísérjék továbbra 1« figye­lemmel a kereskedelem problémáit és észrevételeiket közöljék a megfelelő helyen, sok helyes gyakorlati megjegyzésnek vettük már Jó hasznát eddig Is. P. Havran felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents