A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-08 / 19. szám
Földbe ágyazva kígyózik a távvezeték magyarországi szakaszán A Magyar Népköztársaság gazdasági életében, nyersanyagellátásában évröl-évre fontosabb szerepet játszik a kőolaj. Számottevően fejlődött a hazai termelés és még nagyobb arányban nőtt a Szovjetunióból származó Import. A magyar kőolaj kitermelés az utóbbi években a következőképpen alakult: 1960 ......................................... 1 217 000 tonna 1981 ......................................... 1 457 000 tanná 1962 1841 000 tonna 1963 1757 000 tonna 1964 1801 000 tonna 1965 . . v.......................... 1802 000 tonna KQlön meg kell jegyezni, hogy 1938-ban az ország összkőolajkitermelése még mindössze 43 000 tonna volt. A magyar olajkutak termelése e kétségtelenül nagy fejlődés ellenére sem képes fedezni a rohamosan növekvő Igényeket. A 4600 kilométer hosszú Barátság távvezetéken át mind több kőolaj érkezik a Kujblsev melletti Romasklnóból a magyar üzemekbe. Az elmúlt években a magyar kőolaj-import Így fejlődött: 1960 1961 1962 1983 1964 1965 1455 000 tonna 1412 000 tonna 1 540 000 tonna 1 828 000 tonna 2 026 000 tonna 2 251 000 tonna Kujbisev - Százhalombatta A Barátság-olajvezeték az Ipoly folyó medre alatt, Drégelypalánknál lépi át a magyar—csehszlovák határt és 130 kilométer hosszan kígyózik a Budapest melletti Százhalombattáig, a szovjet kőolaj nagy feldolgozó Özeméig. Az első olajszállítmány 1962. szeptember 19-én érkezett meg, a magyarországi Kápolnásnyékre, s a csehszlovák elosztóállomások dolgozóinak jó munkáját dicséri, hogy a magyarországi szakasz megnyitása óta folyamatosan kapják az olajat a magyar feldolgozó üzemek. A Barátság-távvezeték Qzembehelyezésével vált lehetővé Százhalombattán a nagy olajfeldolgozó és hőerőmű kombinát megépítése. Az ország e legnagyobb vegyipari létesítménye mér tavaly megkezdte a termelést első üzemegységében- s Jelenleg évi egymillió tonna nyersanyagot dolgoz fel. A harmadik ötéves terv során (1966—1970) újabb kétmillió tonnával bővítik a Dunai Kőolajipari Vállalat kapacitását, s így a kapacitás 3 millió tonnára bővúl. A mér működő üzemredszert szovjet alaptervek szerint magyar szakemberek tervezték. Az olajfinomító építkezéseire eddig körülbelül egymllliárd forintot költöttek. A sokszáz millió, forint értékű berendezések egy részét a csehszlovák ipar szállította, így például a desztillációs tornyok, a csőkemencék, a szivattyúk és a különböző szerelvények csehszlovák gyártmányúak. A többi berendezést a magyar üzemek készítették. A nagy olajkomblnétban elkészült már 12, egyenként 5 ezer Illetve 10 ezer köbméter befogadó képességű tárolótartály, az Ipari vízmű, a százezer köbméter víztároló tő, továbbá 50 ezer méter hosszú, különböző rendeltetésű csővezeték, korszerű út- és vasútrendszer. Az olajfinomító már most naponta 3 millió for m értékű terméket Aliit elő Az új, 2 millió tonna kapacitású üzem építése szintén megkezdődött. Készül a motorhajtó anyagot előállító és a petrokémlal alapanyagot gyártó üzem és épülnek a kenőolaj-blokk egységei. Ezek egy részét mér az Idén üzembe helyezik. Az atmoszférikus és vékuumlepérló Üzemek építése szintén megindult, ezek berendezéseit a szovjet ipar gyártja. A 3 millió tonnás kapacitás elérése azonban még nem jelenti majd a kombinát teljes felfutását, mert a további tervek szerint a későbbiekben évi 5—6 millió tonnára növelik kapacitását. Százhalombattán 15 félénél több terméket állítanak elő a szovjet kőolajból, s ezek nagy részét — például a benzint és gázolajat — távvezetéken juttatják el az alföldi elosztóállomásokra. A gyártás során keletkező nehéz fűtőanyagot viszont közvetlenül az olajfinomító szomszédságában telepített Dunamentl Hőerőmű használja fel. Ez lesz az ország legnagyobb erőműve, összesen 600 megawatt teljesítménynyel, s az első olyan hőerőmű Magyarországon, amelynek üzemeltetéséhez kőolajipari terméket használnak. Az erőmű első egységei mér áramot szolgáltatnak; három darab 50 megawattos és egy 150 megawattos turbinát kapcsoltak be a vlllamosenergiatermelésbe. A kőolaj-import a következőkben még Jelentősebb szerepet tölt majd be Magyarország gazdasági életében. A hazai kőolajtermelés aránylag kisebb mértékben növekszik, az öt évre szóló magyar—szovjet hosszúlejáratú megállapodás értelmében viszont 1986 és 1970 között 16 millió tonna kőolaj érkezik a kujblsevl olajmezükről Magyarországra. Az évi átlagos szállítás tehát 3,2 millió tonna lesz. E nagy mennyiség fogadáséra növelik a Barátság-távvezeték magyarországi szakaszának kapacitását; ennek érdekében a Budapest melletti Gödöllőn nyomásfokozó állomást helyeznek üzembe. Az új állomás építése mér az idén megkezdődik, és átadása után a magyar szakasz teljesítőképessége a jelenlegi évi 2,5— 3 millió tonnáról 4,4—5 millió tonnára emelkedhet. A szakemberek már foglalkoznak további tervekkel is, amelyeknek értelmében újabb kőolaj-távvezetéket építenének, hogy a későbbiekben a szükségleteknek megfelelően növelhessék a kőolaj-importot. Az egymillió tonna kapacitású olajfinomító atmoszférikus lepárló tornyai MTI felvételek A Barátság-kőolajvezeték szerepe a magyar gazdasági életben Csövek szövevényén át továbbítják a kőolajat a feldolgozó egységbe A zzőnyi olajfeldolgozó fizom látképe. Ide is jut a szovjet kőolajból cím5
