A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-01 / 18. szám

/ Jelentős magyar népművészeti rendezvények 1966-ban 1. Jókai-napok, Komárom....................... 1966. V. 21-29 Szavalok és prózamondók versenye . 1966. V. 21-22 Irodalmi színpadok fesztiválja , . . 1966. V. 21-23 Színjátszó csoportok fesztiválja . . 1966. V. 24-27 II. országos énekkari fesztivál . . 1966. V. 28-29 2. Országos Dal- és Táncünnepély, Combaszög............................................. 1966. VII. 2-3 3. Bihari emlék ünnepély (népzenei fesztivál), Dunaszerdahely — Nagyabony ............................................. 1966. Vili. 28 4. Kerületi dal- és táncünnepélyek: Csallóközi fesztivál — Kolozsnéma . 1966. VI. 19 Zselizi népművészeti ünnepély . . 1966. VI. 18-19 Kerületi népművészeti fesztivál — Fülek......................................................... 1966. Vili. 13-14 Bodrogközi szüreti ünnepély — Királyhelmec ....................................... 1966. IX. 18 fenti rendezvények célja, hogy lehetőséget adjunk műkedve­lő együtteseinknek, csoportjainknak a végzett munka rendszeres felmé­résére, a csoportok közötti egészsé­ges versenyszellem kialakulására. Ezeken az ünnepélyeken, illetve fesztiválokon ezres és tízezres töme­gek vesznek részt nézőként, akik "megismerkedhetnek a magyar nép­művészettel, illetve ismereteiket év­ről évre gyarapíthatják. Felemelő érzés a szereplő számá­ra a hatalmas nézőközönség látá­sa. A műkedvelő ezeken a rendezvé­nyeken kap végleges feleletet arra, hogy a próbával, felkészüléssel el­töltött hosszú esték megérték-e a fáradságot, rrieghozták-e a várt eredményt. Az eddigi tapasztalatok azt iga­zolják, hogy a magyar kultúra ápo­lása — a népművészet terjesztése, közös ügyünkké vált. A százakra me­nő színjátszó együttesek, tánccso­portok és énekkarok komoly bázisai nemzeti kultúránk, művészetünk fenntartásának. Persze, munkájuk eredménye a közönség érdeklődésétől függ. Ezért nemcsak egyéni művelődé­si, szórakozási igényük kielégítése céljából, de emberi és hovatarto­zási kötelességből vegyünk részt ezeken a kulturális rendezvényeken. De a rövid bevezetés után ismer­tessük az egyes rendezvényeket! 1. Komáromi Jókai-napok: A sza­valok és prózamondók, színjátszó csoportok, irodalmi színpadok és énekkarok országos versenye, illet­ve fesztiválja. Megrendezésükre immár 11. alkalommal kerül sor. A kilenc nap alatt 4 színjátszó cso­port, 3 irodalmi színpad, 7 énekkar és mintegy 25 szavaló, illetve pró­zamondó mutatkozik be. ünnepi akadémiák, könyvkiállítás, író-olva­só találkozó, és a Jókai szobor ün­nepélyes megkoszorúzása teszi szí­nessé a kilenc nap műsorát. Több újdonsággal gazdagodik a rendezvény. Az egyes művészeti ágak szakvezetői részére a bemuta­tókkal párhuzamosan értékes szak­előadások hangzanak el. A rendező a Hét irodalmi melléklete 18 szerveknek (Népművelési Intézet, Csemadok KB,) az a szándékuk, hogy a csoportjukkal jelenlevő ren­dezőkön kívül, további 15-20 ren­dezőt is meghívjanak. Úgy is mond­hatnám, hogy ezen keresztül a ren­dezvény erőt és eredményt felmérő jellege kibővül. Az egyes bemutatókon, majd a bemutatókat követő értékelésen és szakelőadásokon való részvétel lé­nyegében a művészeti vezető kép­zésének a legmagasabb fokát je­lenti. További gazdagodást jelent, hogy a már hagyományossá vált művé­szeti ágak (színjátszás, szavalat, iro­dalmi színpadok stb.) mellett az énekkari mozgalom is helyet kap. Igen aktuális gondolat ez is. Az I. Országos Énekkari Fesztivált 1961- ben rendeztük meg Zselizen. Igen nagyméretű fesztivál volt e? — mint­egy 1200 énekes ajkáról hangzott egyszerre. Szíjjártó Jenő hazai zene­költő Békedala. Akkor a fesztivál évenkénti megtartását ígértük a da­losoknak. A hosszúra nyúlt kényszer­­hallgatás (objektív és szubjektív okok miatt) éreztette és érezteti is káros hatását. A lelkesedés alább hagyott. Újabb fellendülést a Cseh­szlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának megalakulása, több­szörös fellépései, valamint az ez évre meghirdetett II. Országos Ének­kari Fesztivál jelent. Éppen a Jókai-napok gazdagabb programja tette lehetővé, hogy az akadémiai jellegű rendezvények száma szaporodjék. Mindkét közbe­eső (V. 22, 29) vasárnap délelőttjén ünnepi akadémiát tartanak kiváló hazai és magyarországi művészek közreműködésével. 2. Országos Dal- és Táncünne­pély - Combaszög. A gyönyörű szabadtéri kőszínpaddal és lelátók­kal gazdagított gombaszögi völgy immár tizenkettedszer lesz színhe­lye a csehszlovákiai magyarság leg­jelentősebb népművészeti ünnepé­lyének. A tavaly megnyilvánult óriá­si érdeklődés, a 25 000-es nézőkö­zönség megelégedettsége ösztönző­en hatott az ez évi terv összeállí­tására. A kétnapos ünnepély műso­ra: a) szombat este: Vidám esztrád­­műsor, neves szólisták és együttesek közreműködésével. Kiváló hazai együtteseken kívül (Rimaszombat, Fülek és Deáki) a budapesti „Va­sas" központi együttese, valamint Németh Marika. Kovács Apollónia, Házy Erzsébet, Rátonyi Róbert, Te­keres Sándor, Kabos László művé­szek kaptak meghívást. b) Vasárnap délelőtt - a Bod­rogköztől—Gömörig c. összeállítás­ban tánc-, ének-, és szólószámok­kal nyújtunk ízelítőt Kassa környéke, Bódva és a Sajóvölgy felső részé­Prandl Sándor felvétele nek népművészeti hagyományaiból. c) A vasárnap délutáni Népek Barátsága c. műsor a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek test­véri együttélésének, az egy hazát építő népek közös örömének, éle­tének pillanatait eleveníti meg. A csehszlovákiai legjobb magyar népművészeti együttesek, a rozs­­nyói 100 éves magyar munkásda­lárda és a szlovák, morva, lengyel, ukrán együttesek mellett a Magyar­­országot képviselő „Vasas" együttes és a fentebb felsorolt neves mű­vészek is fellépnek. d) Vasárnap délután - Vetélke­dő. A két nap legjobb műsorszá­maiból összeállított esztrádműsor. A gazdag műsorú napokat még színesebbé teszik a népmulatságok. Ételről, italról, ínyenc falatokról, frissítőkről a laci-konyhák, szövet­kezeti és JEDNOTA sátrak gondos­kodnak. A részvevők kirándulhatnak a barlangokban és műemlékekben gazdag környékre. (Krasznahorka vára, a betléri kastélymúzeum, a rozsnyói Rákóczi templom és járási múzeum, a gombaszögi és domi­­cai barlangok.) 3. Bihari emlékünnepély, Duna­­szerdahely-Nagyabony. A szép szó, az ének és táncmű­vészet országos fesztiválja után, a zene (egyelőre csak a népi zene) országos fesztiválja következik. Bi­hari János nagy magyar népi mu­zsikus szülőfaluja, Nagyabony, az évente megrendezésre kerülő fesz­tivál immár hagyományos színhelye. Nagyabonyt a hanyatlásnak indult népi zenekari mozgalom fellendíté­sének egyik fórumává szeretnénk tenni. A tapasztalat azt igazolja, hogy erre meg van a lehetőség. Az idén vendégként meghívást .kapott a budapesti KISZ együttes „Rajkó" népi zenekara. 4. Küldetésükben hasonló, csak területileg kisebb egységek felöle­lését szolgálják a kerületi népmű­vészeti fesztiválok. Egy-egy tájegy­ség — Csallóköz, Mátyusföld és Ga­­ram-völgye, Gömör, Bodrogköz — népművészete jut szóhoz. Valameny­­nyi rendezvénynek egy a célja, ám más a jellege, különlegessége. Míg a kolozsnémai fesztiválon a Duna közelsége teszi színesebbé a nap műsorát (sétahajózás), addig Király­­helmecen a világhírű Tokaj-hegy „közelsége" ad varázst a bodrogkö­zi találkozónak. Az egyes kerületi rendezvényeken a hazai magyar együtteseken és szólistákon kívül részt vesznek szlo­vák és magyarországi művészek és együttesek is. A szakmai bemutatókon és esztrád jellegű műsorokon kívül szakmai előadások is elhangzanak az egyes rendezvényeken. Így ezek a feszti­válok a szakemberek iskolázásának komoly fórumává válnak. Termé­szetesen a szakelőadásokra csak a csoportvezetőket és alkotó művé­szeket hívjuk meg. Azt szeretnénk, ha ezek a feszti­válok, a csehszlovákiai magyarság nagy kulturális megmozdulásai, elő­adóművészeinknek és a lelkes kö­zönségnek ünneonaojal lennének. íaKACS ANDR/S9 9

Next

/
Thumbnails
Contents