A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-01 / 18. szám
■«lsén ? telét szolgáló Intézkedések a végén nehogy több kárt okozzanak, mint amekkora lesz a haszon. „Robbanásszerű" művelődés? A népesedési explózis mellett — állapították meg a konferencia részvevői — valamiféle művelődési explózis Is tapasztalható. A művelődés utáni vágy növekedése Jellemző ma az emberiségre. Ez az érdeklődés a felszabadult és fejlődésben lévő országokban olyan nagy, hogy kielégítésére kevés a meglévő épület, tanterem, tanszer, s mindenekelőtt a képzett tanítók. A tanulás ma már nemcsak a gyermekek és az ifjúság ügye. A tudomány és technika gyors fejlődése a felnőttekben is előhívja a tanulás igényét. A nők tudásszomja ma nem csak az iparilag fejlett, hanem a fejlődésben lévő országokra is jellemző. A nők művelődése — főleg az alap és középfokú műveltség megszerzése — gyorsabb mint a férfiaké. Japánban például a legfiatalabb lakosok között több a féri!, mint a nő analfabéta. Csehszlovákiában a középiskolákon ugyancsak túlsúlyban vannak a női hallgatók. Hasonló a helyzet Franciaországban,. Finnországban stb. Belgrádban sok szó esett erről a problémáról s elsősorban abból a szempontból vizsgálták, milyen hatással van a művelődés a nők „termékenységére“. Az UNESCO ennek a kérdésnek a vizsgálatát hosszabb időre szóló feladatai közé so* - -< 5.3VV jjj ■7 m* ' 5 2 fh k r f«hk 4 r «v k 5 rak 7» ’’■Mitt- -*m ' SM-SM £3* *7,1 -57.5 MM • *1.1 KM.' f2J 102,5 104,2 KM* MM MM» KM* nt «.! %.» -«fc! 0?> *7.1 -wj;-57* 4«0 M.» 5M SM-»* 5V.1 4M »4 -«M MM KM.? 105,3 * W _i 107.2 HT.7 1«U HM.«» MM ***** m 1 ■ff m.\ * MM MOlI ”1 im EPj A ks. rolta s felhívta tagállamait fordítsanak nagyobb gondot erre a kérdésre. A csehszlovák küldöttek arra a tényre figyelmeztették a konferencia részvevőit, hogy a műveltség nemcsak a nők termékenységére van hatással, hanem egyéb demográfiai mutatókra is, pl. a házasságkötésre, a válásokra, sőt a családi életmódra főképp azokban a családokban, ahol az asszony nagyobb műveltséggel rendelkezik, mint a férfi — ugyanis ez a helyzet a múltban inkább kivételnek számított. Közgazdaság és műveltség Előtérbe kerül a műveltségnek mint gazdasági tényezőnek a vizsgálata. Hiszen nemcsak azokról a milliókról van szó, melyeket ez vagy az az állam polgárainak művelésére fordít, hanem arról a veszteségről, amely abból következik, hogy a lakosság egy bizonyos hányada míg tanul, nem termel anyagi értékeket. Ez teszi szükségessé a megszerzett képesítés maximális kihasználását. Szükséges, hogy a képesített emberek minél előbb elfoglalják azokat a helyeket, amelyekre kvalifikációjuk szól, s ezeken a helyeken is maradjanak. A fő- és egyéb iskolák végzett növendékeinek optimális elhelyezése az egész világon nagy gondot okoz. A városok gyors növekedése, a lakosok városokba való tömörülése varázskört teremt a képesítések kihasználása köré. A városok ugyanis különféle okoknál fogva több kvalifikált erőt gyűjtenek magukba, mint amennyit képesek kihasználni. Ezért a társadalomnak el kell döntenie mi előnyösebb: ha valamennyi kvalifikált szakember a városokban marad s olyan helyeken dolgozik, ahol nincs szükség a képesítésére, de a város életében szükséges, avagy nem lenne-e kifizetődőbb olyan gazdasági és anyagi (financiális) eszközöket keresni, amelyek a szakembereknek pótolnák a városban lakást, 'arra kényszerltenék, illetve ösztönöznék őket, hogy azokon a helyeken maradjanak — még akkor is, ha vidéken van az a hely —, ahol a társadalom leginkább hasznukat veszi. Gazdasági és társadalmi szempontból az utóbbi út látszik előnyösebbnek. * # * A belgrádi értekezlet, ahol a fenti érdekes problémák napirenden voltak, határozat nélkül ért véget. Ám felelősségünk teljes tudatában kijelenthetjük, hogy ez a konferencia, melyhez hasonlót csak tíz év múlva rendeznek ismét, egyike volt a tavalyi év legfontosabb nemzetközi találkozóinak. Bélyegsarok Mai számunkban bemutatjuk az új Csehszlovák bélyeg tervezetét, amelyet a posta az UNESCO fennállásának 20. évfordulója alkalmából bocsát ki. Az újdonságok közül a következőket említjük meg: A Szovjetunió Romain Rolland nagy francia író (1866—1944) születésének centenáriumára egy 4 kopejkes bélyeget adott ki. Szurinámban a paramirobi központi kórház megnyitása alkalmából jelent meg egy bélyegpár. Pakisztán a hadsereg napjára egy 15 p-es bélyeget adott ki. Nigériában hét értékű Churchill emléksor jelent meg. Mauritius is kiadott Churchill sorozatot. Az új marokkói bélyegek mezőgazdasági termékeket ábrázolnak Malawi állam lepkéket ábrázoló négyértékű sorozatot adott ki. Luxemburgban a luxemburgi szakszervezeti szövetség 50 éves jubileumára adtak ki emlékbélyeget. Bulgária hat új bélyege történelmi nevezetességű épületeket ábrázol. Végül megemlítjük, hogy Irak nemzeti hadserege fennállásának 45. évfordulójára háromértékű sorozatot adott ki. 7
