A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-01 / 18. szám
© Dr. Vladimír Wynnyczuk Mim (■ Több érv szöl egy másik módszer — a hüveiypesszáriumos védekezés — tömeges alkalmazása mellett. A műanyagból készült pesszáriumot szakorvos helyezi el a hüvelybe. Ennek a módszernek nálunk is egyre több a hive — ám ellenzői sincsenek kis számban. Végeredményben úgy látszik a teljes megbízhatóságú tömegesen használható fogamzásgátló szerre még várnunk kell. Gazdasági fejlődés — de hogyan? Gazdasági támogatás, politikai és gazdasági segítségnyújtás — ez a gondolat már hívekre talált szerte a világon. A gazdasági és kulturális színvonal emelkedése, a nők egyenjogúsága és alkalmaztatása, a műveltség magasabb foka minden bizonnyal fékezni fogja a hatalmas iramú népesedést, a fent említett országokban. S a dolognak ezt az oldalát a belgrádi konferencia résztvevői minduntalan hangsúlyozták. Más lapra tartozik azonban eme gazdasági-társadalmi intézkedések aprólékos megfogalmazása és érvényesítése, megvalósítása a gyakorlatban. Nyilvánvaló, hogy a közgazdászokra és tervezőkre hatalmas feladatok várnak: mely beruházásokat kell előtérbe helyezni, hogyan biztosítható megtérülésük, továbbá biztosítani a hosszú lejáratú beruházások és a pillanatnyi szükségletek egyensúlyát. S itt a népiélek ismerőin kívül az emberi megismerés minden szakaszának szakembere kénytelen lesz csatasorba állni, hogy mondjuk, az ország átalakítását, termékennyé té-Amúlt év második felében Belgrádban az Egyesült Nemzetek Szövetsége nemzetközi konferenciát rendezett a népesedésről. 88 tagállam 1500 küldötte és megfigyelője vett részt az értekezleten — elsősorban a lakosság problémáival foglalkozó szakemberek s igen érdekes eszmecserét folytattak az emberiség jövőjéről és számos egyéb problémáról (pl. a Föld lakóinak számáról és eloszlásáról a jövőben, a műveltség problémáiról, az emberiség létét biztosító nyersanyagok és élelmiszerek kérdéséről stb.) Az értekezletnek nem az volt a célja, hogy valamiféle hivatalos következtetést vonjon le, nem született a végén sem határozat, sem kiáltvány — küldetése az volt, hogy felhívja a politikusok és nemzetgazdászok figyelmét arra, milyen kérdések várnak jelenleg megoldásra a Föld lakóival kapcsolatban, mire kell mindenekelőtt elméletileg és gyakorlatilag felkészülniük. Fenyegeti-e Földünket a túlnépesedés? Ez volt az egyik főkérdés, amelyre a világ tudósainak figyelme összpontosult. A statisztikusok számításai szerint míg a Föld lakóinak száma jelenleg több mint hárommllliárd, kétezer körül ez a szám legalább is megkétszereződik — s ez még akkor is bekövetkezne, ha két országban — Indiában és Kínában — a népesedés az európai szintre csökkenne, ami a közeljövőben nem valószínű. így hát az sem csodálnivaló, ha más számítások szerint 2000-ben kb. tízmilliárd ember él majd a Földön, ez a szám 2050-ig huszonnégy millíárdra emelkedik. Mivel táplálkoznak majd az új ember milliárdok? A régebbi hasonló jellegű vitáktól eltérően a belgrádi konferencián nem merült fel az az ijesztő gondolat, hogy Földünk a jövőben nem lesz képes eltartani a megszaporodott emberiséget. Ezzel szemben számos felszólaló szakember bizonygatta, hogy az ember ma — elméletileg legalábbis — képes a tengervízből ivóvizet előállítani, energiaszükségleteit atomenergiával biztosítani, ismeri az állatok hasznossága, a növények termékenysége növelésének módszereit. Eme módszerek többsége még a laboratóriumi kísérletek szakaszában van, túlságosan költségesek s gyakorlatilag alkalmazásukig még bizonyos időnek kell eltelnie. A probléma tehát: hogyan, s milyen időbeni sorrendben fejlesszük a legújabb tudományos Ismereteket, a tudományos kutatás újabb eredményeit, és hogyan hozzuk összhangba az emberiség szükségleteivel. Mi a megoldás? A konferencián két álláspont került közelebb egymáshoz, a probléma megoldásának két vélt útja, — melyeket a közelmúltban szembe helyeztek egymással: a születésszabályozás és a gazdasági fejlődés. A születésszabályozó módszereket elsősprban a tömeges hatás szempontjából vizsgálták, ám azt is hangsúlyozták, hogy azoknak, az országoknak, ahol legnagyobb a népesedés, gazdasági és szociális segítséget kell nyújtani. A gazdasági, kulturális és szociális fejlesztés mellett kiálló tudósok azért is értettek egyet az ún. családtervezéssel, mert az lehetővé teszi, hogy a házastársak maguk döntsék el hány gyermeket akarnak a nekik legmegfelelőbb időben világra hozni. Mi a helyzet a születésszabályozásnál? Bármennyire furcsálják is, a hazai és külföldi sajtó állításaival ellentétben, egyelőre még nem létezik teljesen megbízható fogamzásgátló módszer. Főképp olyan, amelyet tömegesen is alkalmazni lehetne fejlődésbe® lévő országokban. Az ismert por alakú (pilulás) fogamzásgátló szer, amelyet nyugaton, az Egyesült Államokban és Ausztráliában a nők milliói használnak sem zárja ki teljesen a káros következményeket (hoszszabb ideig tartó használatuknál orvosilag kimutatható). Ezenkívül a szabályos mindennapi használat bizonyos fokú intelligenciát is feltételez a nők részéről,, következetesen betartott napi rezsimet, rendszeres orvosi vizsgálatokat igényel, eltekintve attól, hogy alkalmazásuk minden országban elég költséges.
