A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-02 / 1. szám
Fél háromkor megyünk a repülőtérre. Az arabok szeretik a rendet, az Időpontot betartják. Háromkor a repülőtéren vagyunk. A kísérő ezzel eleget tett kötelességének, felsóhajt és megkönnyebbül, hogy hála Istennek, mint az az ember, akinél a rokona három napnál tovább tartózkodik. ö már szabad, bennünket meg egyen meg a fene, a sugárhajtású repülő csak öt órakor emelkedik a levegőbe. így jártunk Athénban és Nicosiában is. Fél óra késéssel Indulunk Kairóból Bejrutba, Libanon fővárosába. A Földközi-tenger felett száguldunk célunk felé. Közelebb lenne Bejrut Izraelen keresztül, ml mégis kerülővel megyünk, mintha rossz lenne az út, javítanák és a táblán ordító betűkkel ez állna: — Ellenszenv-kitérő! Képletesen szólva rossz csak az út Izrael fölött, a kapcsolattal nincs minden rendben arabok és zsidók között. Izrael légiterébe haragból és ellenszenvből nem repül be arab gép. Inkább a kitérőt választja és több benzint fogyaszt! Hatvan percet sem vesz Igénybe az út s alattunk terül a libanoni partvidék. A repülőgép fedélzetéről nagyon szép az ország fővárosa. Kis állam Libanon. Területe 10 400 négyzetkilométer, lakossága másfél millió. S amilyen kicsi az ország, olyan nagy a múltja, történelme. Ha lenne időnk hősi múltjáról szólni, a föníciaiakról, a bátrakról és nagyszerű hajósokról, majd a hódító seregek behatolásáról s a török és a francia megszállásról s nem utolsósorban a függetlenség elnyeréséről kellene beszélni, amelynek dátuma 1946, az idegen csapatok ekkor vonultak ki végleg a kis ország területéről. Egyiptomban síkság és sivatag futtatja szabadon a tekintetet, Libanonban mindjárt a tenger partján hatalmas hegylánc húzódik. Főként ezzel magyarázható, hogy míg a partvidéken mediterrán éghajlat uralkodik, addig fent, a 3000 méter magqs csúcsokon gyakran csillog a hó. A forgalom műúton, autősztrádán bonyolódik, a vasút fejletlen, csupán egyetlen sínpár köti össze a fővárost Szíriával. Persze, a mozdonynak cseppet sem Irigylésre méltó a dolga. Csupán négy-öt vagon vontatására futja erejéből, fogaskereken kapaszkodik fel az 1542 méter magas hágóra. Bejrutnak 140 000 lakosa és kitűnő kikötője van. A fővárost szépen gondozott, terasszos kertek veszik körül. Itt van a kereskedelem és a pénz központja. Szinte minden utcasarkon lehet pénzt beváltani. Nem kérdik, van-e engedélyed, Ismerik a világ valamennyi forgalomban lévő érmét vagy papírját. Máshoz Is értenek. A naiv külföldire a harmincas évek elején forgalomba hozott, értéktelenné vált pénzt Is rásózzák s szégyenkezhet Damaszkuszban, amikor a múzeumi belépőt Bejrutban vásárolt szlriai fonttal fizeti meg. Még szerencse, hogy a szírlal vezető nem csinál ügyet a rossz pénzből, nyilván nem az első külföldit szabadítják rá Bejrutból hamis pénzzel. Szállónk a város szivében van. Négyen használunk egy mosdót, egyetlen zuhanyozóval. A libanoni partvidék a repüld fedélzetéről Az Amerikai Egyetem udvarén Mács József IS' Bejrúti utcarészlet Nem a legszerencsésebb megoldás. A kétágyas szoba ára 11 font, körülbelül 130 koronának felel meg. Ötödik emeleten kapjuk a szobát, balkonunk, redőnyös ablakunk, falba épített szekrényünk és telefonunk van. A szomszédban kétes életű hölgyek cserélnek ágyat. Érkezésünk pillanatában egy londoni szőke nő távozik s helyére Nyugat-Berllnből érkezik egy barna, festett szemű hölgy, Mindketten éjszaka éltek s nappal aludtak. Távoli országokban lehet Igazán szép pénzeket keresni! Jobbára turistaforgalomból és kereskedelemből él az ország. A földterületnek csak a 29 százaléka művelhető meg. Ojabban a világbank hiteleivel, öntözőberendezések építésével növelik a termő területet. A földeken búza, árpa, kukorica, burgonya, vöröshagyma, paradicsom, narancs, citrom, banán és alma terem. A legelőket Juh és kecske járja. Az üzemekben gyapotot fonnak és szőnek, cementet, olajat, szappant, gyufát gyártanak, bőrt és dohányt dolgoznak fel. Bejrut. A főváros egyik híressége az Amerikai Egyetem. Daniel Bliss alapította 1866-ban. Az első évben 16 hallgatója volt az egyetemnek, ma ötvenhárom ország több mint 3000 fia tanul itt. Az egyetem a fakultások egész sorával rendelkezik. Sokféle adományból tartja fel magát. Elsősorban amerikai milliomosok dollárjaiból. A hallgatók közül sokan pincérkedésből teremtik elő a tanuláshoz szükséges pénzt. Mindezt egy főiskolás lány meséli, aki végigkísér bennünket az udvaron és mutogatja az épületeket: a sporttelepet, a strandot stb. Közel- és Közép-Kelet fial és lányai tanulnak az Amerikai Egyetemen s az Egyesült Államok kormánya nagy reményeket fűz a tanári kar munkájához. A szocializmus befolyását ellensúlyozni az arab világbanl Oj negyedhez, majd a galambok sziklájához vezetnek. A tenger vizéből emelkedik ki a szikla, a régi egyiptomiak postagalambjaikkal Ide küldték híreiket. A XIII. századig figyelőtorony is állt ezen a helyen. Ojabban öngyilkosok kedvelt helye a szikla, Innen vetik a mélységbe magukat. A főváros egy másik pontján Izraelből menekült arabok kunyhói egymás hegyén-hátán. Majd tovább egy 60 000 férőhelyes stadion. Az épület homlokát bokszolók és súlylökők képei díszítik. A múzeum földszinti termében föníciai írást tartalmazó ködarabkák láthatók. Huszonkét Írásjelből állt a föníciai ábécé. Ha a fáraó Egyiptomból küldöttséget menesztett Ide, a küldöttség tagjai a fáraó szobrát is hozták magukkal és az asztalra állították. S ml a Sztálln-szobrok Idejében azt hittük, hogy van új a nap alatt. Egyik teremben egyiptomi ajándékok, a másikban perzsa emlékek, a harmadikban freskók és szarkofágok, a negyedikben mitológiai alakok. Egy kőtáblán bizánci figyelmeztetés: Védjétek meg asszonyaitokat! Szegény nők, ml minden bajuk volt már a történelemben! Amerre csak nézel, mindenütt valamilyen emlékkel találkozol. Nem hiába mondják, hogy ha Bejrutban hét méterre leásol, biztosan találsz múzeumba illő tárgyat. Az Amerikai Egyetem hallgatója élénken magyaráz csoportunk fiatal mérnökének E333s
