A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-17 / 16. szám
Mikor zuhan le a legközelebbi? • A múlt év 10 hónapjában 16 zuhant le közülük! • Sárga kör a gép körül és a „kulcsok tulajdonosai" • Egy pilóta kiképzése 1,2 millió márkába ketól. Az F 104 G Starfighter törzsén és számyfelületein vaskereszt csillog. A zöldesfekete gép körül, a betonpadlóra sárga festékkel téglalap van festve. A Starfighter a felszállópálya végén, a Bundeswehr repülőtere hat hangárjának egyikében áll. Az esetleges gyors start érdekében a hangár kapui éjjel-nappal nyitva vannak. * A kitárt kapuktól jobbra és balra egy-egy órbódé áll. Mindkét őr — az amerikai hadsereg altisztje és a nyugatnémet Bundeswehr altisztje teljesít őrszolgálatot — szünet nélkül figyeli a bombavető gépet, a nyitott kapukat és egymást. Fegyverük töltve van. Lábuknál két, a hadseregnél betanított farkaskutya fekszik. A négy méter magas szögesdrót kerítés 200 méteres körzetben védi a hangár környékét. Táblák figyelmeztetnek: „This area Is patrolled by sentry dogs!“ (Vigyázz! A kutya harap!) A startpályához vezető utat két lakatra zárt sárga rács zárja le. A hangárban a vaskeresztes Startflghterre neonégők fénye hull. Szárnyfelületeihez, hosszú szivarokként, négy teli benzintartály van erősítve. Közöttük, a gép törise alatt látható az ötödik szivar, karcsú és fénylő, mint az ezüst. Ez a két kampóra akasztott atombomba. Egyike annak az 5000 atomtöltetnek, melyet az USA szövetségesei számára Európában tárol, s amelyet McNamara amerikai hadügyminiszter szerint rövidesen 20 százalékkal (tehát 6000-re) emelnek. Amíg a nyugatnémet szövetségi köztársaság hivatalosan Igyekszik megszerezni a NATO keretein belül az atomfegyverek bevetésében való döntés jogát, az apokaliptikus szivar már ott függ a nyugatnémet repülőgépek törzse alatt. Ám a Bundeswehr legmagasabb rangú generálisa sem adhatna bevetési parancsot a pilótának (a bombázóra] parancsnokának), aki harminc méterre ül állandóan a géptől, túlnyomásos harci öltönyben, teljes felkészültséggel S azt a pilótát, aki egyedül lépné át a gépet körülvevő sárga téglalapot, az amerikai őrség azonnal agyonlőné. Az amerikaiak arra az esetre, ha a bombázókat be kellene vetni, két biztonsági zárat szerkesztettek. Ha háború törne ki, az SHAPE (az európai szövetséges haderők főparancsnoksága) két külön parancsot adna ki, egyet a repülőtér parancsnokának, mellyel beleegyeznek a startba, a másikkal pedig az amerikai őrszemélyzettel közölnék a jelszót. Az őrparancsnok és a két őrség a géphez kísérné a pilótát és két amerikai tisztet vezetnének a bombához. Mindkét tiszt — legalább őrnagyi rangban — kinyitná a bombablztosítékalt két különböző kulccsal. Ezalatt két másik amerikai tiszt, ugyancsak két különböző kulccsal, kinyitná a startpályát elzáró rácsokat. A nyugatnémet parancsnok csak ezután adhatna pa rancsot pilótáinak a startra. A NATO európai főparancsnoka, Lemnltzer generális atomháború esetén két nyugatnémet bombázórajjal (hat-hat gép) rendelkezne. A gépek a NATO kilenc atomfegyverekkel felszerelt tagállama láncának (Anglia, Franciaország, Belgium, Kanada, Görögország, Olaszország, Hollandia, Törökország) egyik láncszemét alkotják. Mindezideig nyugatnémet repülőgép, atombombával a törzse alatt, még nem repült. Az F 104 G Startflghterek a levegőben gyakorlóbombát hordanak. A Startflghterek nyugatnémet pilótáinak hároméves kiképzése személyenként 1,2 millió koronába kerül. Minden pilóta, teljes harckészültségben három célt ismer, melyekből egyet aztán végső célként jelölnek meg. Az odarepülés útját, a repülés magasságát, a repülés kurzusának megváltoztatásához szükséges idő adatokat és az illető ország felszíni térképét emlékezetből tudja. Mindezeket az adatokat öt centiméter vastagságú, titkos iratcsomó tartalmazza, melyet a pllótáinaík 40 óra alatt enflékezetbőí meg kell tanulnia. Hetente további nyolc órán át kell gyakorolnia az agyát, hogy a tervekben történt változásokat megjegyezze. És így zuhannak le: — Az első gondolatom az volt, hogy a gépben semmilyen pilóta nem ül. Aztán megláttam, ahogy a holdfény megvillan a bukósisakján. Könnyedén előredőlve ült. Feje a mellére csuklóit. Minden lehetséges hullámhosszon hívtam a gépét és kérdeztem a nevét. Ojból ráparancsoltam a rádión keresztül: Ugorj ki! Meg sem mozdult. Tudtam, hogy gépe tartályaiban már csak néhány percre elegendő üzemanyag lehet. Kétségbeejtő helyzet volt, nézni, ml történik, a segítség minden lehetősége nélkül. Így mesélte el a norvég légierők egyik kapitánya élete leghátborzongatóbb élményét. A következő történt: Klaus Heinrich Lehnert őrnagy, a nörvenlchl nyugatnémet repülőtámaszpont pilótája atömiboimbázó gépével átrepülte az NSZR északi határát. Óránkénti 1100 kilométeres sebességgel repült észak felé, de automatikusan kormányzott, F-104 G Startfighterének nem volt már az ura; valószínűleg már a szövetségi köztársaság területe felett halott volt, vagyis a start után kb. 11 perccel. Lehnert őrnagy 17,09 órakor startolt éjszakai gyakorló repülésére. Húsz perc múlva kellett volna leszállnia. De vissza már nem tért. Dortmund felett, 17,20 órakor váratlanul, egy mondat közepén megszakadt vele a rádió összeköttetés. Minden kísérlet, hogy a 9000 méter magasban repülő atombombázóval kapcsolatot teremtsenek, kudarccal végződött. A rádiólokátorok képernyőjén csak egy állandóan észak felé távolodó fénylő, fehér pont látszott. Lehneert .bekapcsolta az automatikus vezérlő berendezést. 18,00 órakor egy dán rádiólokátor sugarával megtalálta Lehnert gépét és a nyomába sze-' gődött. A nyugatnémet rádióállomások által rladóztatott dán vadászgépek felszálltak a Startfighterhez és felszólították pilótáját, hogy szálljon le, de a német tovább vágtatott észak felé — keresztül a Skaggerakon, Norvégia felé. A NATO norvégíaí repülőteréről 19 órakor startolt két F-104 G Startfighter Uv kapitánynyal és Marthinsen hadnaggyal. Mosjöen városától délre utolérték Lehner őrnagy gépét és mintegy tíz méterre megközelítették. Minden arra irányuló kísérletük, hogy kapcsolatot találjanak vele, kudarcot vallott. Néhány perc múlva Lehnsrt Star tflgh/t er ének motorjai elhallgattak, elfogyott az üzemanyaga. A gép gyors ütemben vesztett sebességéből és megállíthatatlanul zuhant a föld felé. Közben Narvik norvég városban riadó verte fel a rendőrséget, a tűzoltókat és az összes kórházakat. Húsz évvel a háború után újra riadóztatták a várost s ismét egy német repülőgép miatt. Annak a veszélye fenyegetett, hogy a Startfighter a város közepébe zuhan. Lehnert azonban nem jutott el Narvikig. Alig 15 másodpercnyi repülésre a várostól, 19,42 órakor az Ankeneknél beleütközött egy sziklacsúcsba és szétzúzódott gépével együtt. Ha négy méterrel magasabban repül, elsuhan a szikla felett és a városra zuhan. Lehnert őrnagy éppen olyan megmagyarázhatatlan körülmények között halt meg, mint egy évvel ezelőtt Heitmeler holland pilóta. A holland pilóta a NATO egyik hadgyakorlata alkalmával startolt F-104 G Startfighterével éjszakai repülésre. Húszperces repülés után megszüntette jelentéseit. Egy norvég Startfighter pilótája, aki a közelébe repült, látta, • hogy Heitmeler holtan ül a kabinjában. Repülése irányát az automata-pilóta tartotta. 25 perccel később Hitmeler Kristiansundnál a tengerbe zuhant. Általános vélemény szerint a nyugatnémet és holland pilóta halálát ugyanaz a körülmény okozta — az oxigén-ellátásban beállt üzemzavar. Ez tehát azt jelenti, hogy Lehnert őrnagy gépében az oxigénmaszk alatt megfulladt. — 100 + 1 ZZ — Pi8
