A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-04-17 / 16. szám

A Hét száméra írta: Vlagyimir Popov (APN)

Gorzó István ungvári magyar munkással három évvel ezelőtt Ismerkedtem meg, amikor városi tanácsválasztásra készültek. A lapok akkor megírták, hogy a munkások és alkalmazottak már ötödször Jelölték egyhangúlag képviselőjüknek Gorzó Istvánt. A műhelyben találkoztam vele, ahol már számtalan év óta dolgezik.

Éltes, tömzsi férfi állt a hatalmas acélolló előtt. Pontos, kiszámított mozdulatokkal dolgozott, semmi fölösleges nem volt bennük. így csak azok dolgoznak, akik tökéletesen elsajátították mesterségük minden cslnját-bínját. Szemmel láthatóan nőtt a szabályosan lemetszett acéllapok halmaza ...

öt perc múlva a műhely csendes zugában meighitten beszélgettünk.

— Hogy megy a munka? Nagyszerűen. Az ne izgassa, hogy öreg vagyok és egy év múlva már nyugdíjba megyek. A tervet túlteljesítem. Havi 130—140 rubelt keresek.

— Nem sajnálja éppen most Itthagyni a termelőmunkát?

— De igen, hisz 48 éve dolgozom Itt. Az apám Is Itt dolgozott... No sebaj. Hagyok Itt magam helyett utódot. Lám, Itt is van — mutat az Idősebb Gorzó a műhelybe belépő magas fiatalemberre.

— Gorzó Tibor — mutatkozik be a fiatalember.

— A fiam — világosit fel Gorzó István. — ö lesz munkásdinasztiánk hagyományainak őre.

— Komszomolvezető — büszkélkedik az apa. Javltólakatos, a marxizmus—lenlnlzmus esti egyetemén tanul, Játszik a zenekarban és az ogyesszal gépészmérnöki főiskolára készül. Mindenre futja idejéből, szinte irigyeli az ember. A menyem is fiatal. Magyar nyelvet tanít az iskolában, amellett az ungvári egyetem biológiai karának levelező hallgatója, s mint háziasszony is megállja a helyét. Nálunk minden este van vendég. Nézi a televíziót, Moszkvát, Budapestet, persze leginkább a futballmérkőzéseket.

Meg verseket is olvasnak. Gorzó Petőfi csodálója, menyét meg a modern költők érdeklik.

— Jön valaki este? — fordul a fiához magyarul.

— Hát persze! Beregszászról eljön Kudlata Antal, aztán Danes József, Bejkáék... Hisz ma a kijevi Dinamó játszik, ez sincs mindennap ... I

Anyanyelvükön tanulnak

Az ungvári 10. számú, magyar tannyelvű középiskola két évvel ezelőtt örvendetes eseményt ünnepelt: felvette Zalka Máté kiváló magyar kommunista harcos és író nevét. Most Kárpátalja egyik legjobb iskolája. Háromszázötven innen kikerült növendéke közül sokan egyetemet és főiskolát végeztek Moszkvában, Leningrádban, Kljevben, Lvovban, s az ország különböző részein dolgoznak. A legtöbben azonban szülőföldükön, Kárpátalján maradtak.

Ungvárott, Beregszászon, Nagyszőllősön és Kárpátalja más községeiben 101 magyar Iskola működik. Tanulóik száma meghaladja a 30 ezret. A helyi hatóságok két évvel ezelőtt azzal a problémával küzdöttek, hogy honnan szerezzenek kellő számú tanítót a magyar iskolákba. Hisz minden tárgyat magyarul tanítanak. Az Ukrán/ SZSZK Felső- és Középoktatásügyi Minisztériumához fordultaik ,s a problé|m)a megoldást nyert. Az ungvári ©gyetamen most 253 diák készül tanári hivatásra, hogy aztán a kárpátaljai magyar iskolákban működjék.

Kiss Imre második hivatása

A harmincéves, energikus Kiss Imrével a város különböző pontjain találkozhatunk napközben. Hol szakszerű utasításokat osztogat valamelyik építkezésen, vagy a város valamelyik peremutcájában a közművesítést munkálatokat, hol meg terek és parkok kiültetését, rendezését ellenőrzi... Kiss Imrének a feje búbja sem látszik ki a munkából: ő Beregszász kommunális gazdaságának a vezetője.

Este azonban feltétlenül találkozhatunk vele a városi kultűrpark színpadán, valamllyein. vígjáték szerepében. Kiss Imre lelkes műkedvelő, s egyik legjobb szerepe Szása, a vidám tengerész Iszaak Duna/jevszkl] neves szóvJel zeneszerző Fehér akácok című operettjében.

A Beregszászi Művelődési Otthon 1952-ben létesült magyar színjátszó együttese már hat éve viseli a Népszínház nevet, amelyet az USZSZK Művelődésügyi Minisztériuma a legjobb ukrajnai műkedvelő együtteseknek adományoz. A színház ez alatt az idő alatt mintegy 400 előadást tartott Kárpátalja 35 városában és falujában.

A színház magyar együttesének repertoárjában klasszikus magyar drámák és operettek szerepelnek, köztük Szigligeti Liliomfija, Kálmán Imre Sylivttáj>a, Kacsóh—Pongrás János vitéze stb. A műkedvelők igyekeznek megismertetni a magyar közönséget szovjet darabokkal is. A színház az utóbbi években bemutatta Iszaak DunaJevszkiJ Szabad szél című operettjét, V. Tylnot Melletted című bohózatát, Cézár Szolodar Orgonáskert című vígjátékét... Az együttes műsorában fő helyen állnak a mai szovjet és magyar színművek. Ilyen például B. Dávid Teréz csehszlovákiai magyar drámaíró Dódl című darabja.

Kik a színészek? Egyet már ismerünk. A többi harminc nappal szintén a beregszászi üzemekben és hivatalokban dolgozik, vagy tanul. Pogor Jolán és Bakos Magda például tanít, Homoki Erzsébet a mezőgazdasági kísérleti állomás könyvelője, Úszkál István bútorgyári munkás.

Általános vélemény, hogy a Beregszászi Népszínház erős alkotó munkaközösség. A műkedvelő színészek Sóber Ottónak, a színház állandó vezetőjének és rendezőjének köszönhetik művészi tudásukat. Sóber is színházi szenvedélyének áldozza minden szabad Idejét.

A barátság könyvei

Ungvár központjában, a Korjatovics téren van a szocialista országokban megjelenő könyveket árusító könyvesbolt. Olga Bevkó üzletvezető szerint a közönség körében a magyar könyvek a legnépszerűbbek. Nagy választékban találhatók itt magyar irodalmi művek, legalább 1000—1200 különféle könyv között lehet válogatni. A bolt minden korosztály ízlését kielégíti. Petőfi Sándor összes müvei nemrégen néhány óra alatt elfogytak. Ungvárott nagy az érdeklődés Jókai, Gárdonyi, Mikszáth, Móra és Bársony István művei iránt.

A magyar könyvek között kárpátaljai magyar írók műveivel is találkozunk. Itt látjuk Kovács Vilmos verseskötetét, Szenes László elbeszéléseit, Lusztig Károly karcolatéit, Balia László könyvelt.

Bella Lászlóval előző este ismerkedtem meg az Írók klubjában. A mozgékony, szikár Bállá mindenkit csodálatba ejt energiájával. Egészen beletüzesedve magyarázza, hogyan élnek a kárpátaljai magyarok, pontos számokkal, adatokkal, nevekkel szolgál. Tőle szereztem tudomást Horváth Anna beregszászi téglagyári munkásnőről, aki az Okráin Képzőművészeti Szövetség tagja lett, továbbá Márton István tehetséges zeneszerzőről, akit nemrégen az USZSZK érdemes művészeti dolgozója címmel tüntettek ki. Nincs olyan kárpátaljai kórus, amelynek műsorán ne szerepelnének Márton István magyar és ukrán dalai. Két évvel ezelőtt a kárpátaljai Zenei-Drámai Színház nagy sikerrel játszotta Neked virágzik az orgona című, a kárpátaljai ifjúság mai életével foglalkozó operettjét. Népszerűek Mártonnak Petőfi verseire Irt románcai, Kárpátok című szimfonikus költeménye, fafúvősokra irt szvitje, valamint kamarazenekarra és orgonára Irt Csakonája.

Bállá László húsz könyv szerzője. Vannak köztük verseskötetek (az egyiket orosz nyelven Moszkvában is kiadták), elbeszélések, iskolai irodalmi tankönyvek. Bállá nemcsak irodalmár. Nemrégen ő állt az élén a magyar nyelven is megjelenő Zakarpatszkaja Pravda — Kárpáti Igaz Sző magyar szerkesztőségiének. A lap magyar kiadása 20 ezer példányban Jelenik meg.

Asztaltársam csak futólag mondott egyetmást önmagáról, visszatért kedvelt témájához: nagyvonalúan, színesen ecsetelte a Kárpátokon túl élő magyarok érdekes, tartalmas életét.

rrrar