A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-04-03 / 14. szám

1« n w i 5 ! t n, A második világháború után ezernyi sportbúvár-klub alakult. A búvárkodás nem csupán új sporttá vált, hanem a tudomány fontos eszközévé Is. Azokat a szé­les körű lehetőségeket, amelyeket a független búvárkodás nyújt, fel­használták a régészek, biológusok, a tengeri közlekedés szakértőt, a kőolajtermelő vállalatok, valamint egyéb tudományos és Ipari körök. A búvárkodás fejlődése azon­ban új távlatot nyitott azok előtt Is, akik gyors meggazdagodásra törekednek. A tenger számos tragédiát rejt magában. Ezernyi elsüllyedt hajó fekszik a mélyén, széjjelszórtan, a világ minden sarkában. A ten­ger veszélyei egyes helyeken oly nagyok voltak, hogy a víz színe alatt egész hajótemetők keletkez­tek. Az örvény a mélybe rántotta mind a legénységet, mind az ér­tékes rakományt. A hajóroncsok utáni kutatás az elmúlt években a tudósok, tengerészeti szakértők, búvárok ügyévé vélt, ugyanakkor azonban az ócskavas-kereskedők, kalandorok és a kincskeresők ér­deklődését Is felkeltette, akik tu­datára ébredtek annak, hogy egy­­egy elsüllyedt hajóban felmérhe­tetlen értékű rakomány és kincs található. RICHARD GLOVER, az amerikai tengerészet térképészeti hivatalá­nak volt vezetője összegyűjtötte az öszes hozzáférhető statisztikai adatokat a tengeri szállításról és megállapította, hogy átlagban minden esztendőben 2172 kereske­delmi hajót ér katasztrófa, jól­lehet ez a szám a mai fejlett ten­geri közlekedés korára vonatko­zik, sejtetni engedi, hogy milyen temérdek hajó nyugszik a tenger mélyén. Az amerikai Fernand COFFMAN e megállapításból kiindulva érde­kes térképet szerkesztett. Anya­gát különféle levéltárakból, vala­mint kalózok feljegyzéseiből és rajzaiból merítette. Sikerült meg­jelölnie mintegy 5000 helyet, ahol értékes rakományé elsüllyedt ha­jók hevernek a tenger fenekén, ezek közül 3000 a Karib-tenger körzetében és a latin-amerikai kontinens öbleiben található. Erre jártak annak a spanyol flottlllá­­nak a hajói, amelyek az Újvilág kin­cseit gyűjtötték össze Amerika valamennyi kikötőjében. S közü­lük számosán merültek a hullám­­sírba a kalózokkal vagy a hábor­gó tengerrel vívott küzdelemben. Az amerikai spekulánsokat fő ként FLORIDA partjai vonzzák. A parttól nem egészen 450 kilo­méternyi távolságban, 30 méter mélységben állítólag 35 arannyal megrakott hajó fekszik a tenger mélyén. Kinek sikerül majd elra­gadnia a tengertől a mélyében rejtőző mérhetetlen kieset? Flori­da partjai mentén fekszik a ten­ger mélyén az a 30 spanyol hajó Is, amelyet 1683-ban házatértében óriási vihar lepett meg s elsüly­­lyedt. Az angoloknak sikerült a hajótestekből 2 millió dollár ér­tékű aranyat kiemelniük. Ez azon­ban az elsüllyedt kincsnek csak parányi része. 1953-ban egy amerikai vállalko­zónak búvárok segítségével sike­rült 700 000 aranydollárt felszínre hoznia egy bárkáról, amely 1830- ban süllyedt el. A legsikeresebb amerikai kincskeresők egyike John PRICE, aki nagyszámú le­génységgel és a legmodernebb műszaki segédeszközökkel dolgo­zik. Nem kedveli a publicitást és sikereiről inkább hallgat. Nem csupán vállalkozók, hanem magános búvárok, vasárnapi kincskeresők Is szerencsét próbál­nak. Hátha sikerülne kiemelniük a Santa Rosa gálya kincseit, amely 1520-ban süllyedt el a KEY WEST öbölben. A hírek és legendák sze­rint ezen a hajón találhatók az aztékok aranyklncsei, a váltság­díj, amelyet a spanyol hódító CORTEZ-nek küldtek, hogy szaba­don bocsássa foglyul ejtett ural­kodójukat. A Santa Rosa Vo mé­ter mélységben fekszik. KoraUok borítják és aligha adja át köny­­nyen kincseit. Amerika területét is elragadta az aranyláz. A Sierra Nevada hegység folyótnak mentén sok ezer család táborozik gyermekei­vel együtt, akik szabadságukat vagy hétvégi kirándulásukat aranyikereső szenvedélyüknek ál­dozzák. Egyes amerikai szerkesztőségek hirdetéseket tesznek közzé, hogy öt dollárért minden érdeklődőnek megküldik valamennyi aranylelő­hely részletes térképét, mindenek­előtt azokét, amelyek az Egyesült Államok területén találhatók. El­sősorban aranyat tartalmazó fo­lyókat és patakokat hirdetnek. Elég, ha az érdeklődő megvásá­rolja a 200—1000 dollár értékű műszaki felszerelést és már út­nak is indulhat. E vasárnapi kincskeresők egyike bevallotta, hogy már két esztendeje űzi a kincskereső sportot, ám egyelőre csupán ötven dollár értékű ara­nyat sikerült szereznie. így tehát mindenki másként igyekszik aranyra lelni. A cél azonban Itt már nem a tudomány, az új, eddig ismerteiéin világ feltárása, a történeti szempontból értékes tárgyak és emlékek meg­mentése. Itt a cél egyedül a pénz... A csehszlovák posta március 21-én hat értékből álló sorozatot adott ki. A bélyegek a vasút fejlődését illuszt­rálják a gőzmozdonytól a modern vil­­lanymozdonylg. Mint mindig, ezúttal Is kibocsátottak három elsőnapi bo­rítékot, amely a kiadás napjától szá­mított 14 napig érvényes. A motlvumgyfijtők figyelme egyre inkább az űrhajózás felé fordul. A posta Igyekszik ennek az érdek­lődésnek eleget tenni és mind több ilyen témájú bélyeg jelenik meg. Fő­leg az új független afrikai államok járnak ebben az élen, mert a bélye­gek kiadása nagy anyagi hasznot je­lent. Mint érdekességet említjük meg, hogy március 7—12-e között Zürich­ben rendezték meg az 51. Corinphila­aukciót, amely mindig nagy eseményt jelent. Most is nagy világritkaságok kerültek eladásra, melyek értéke kb. 5 millió svájci frankot tett ki. Az újdonságok közül megemlítjük a kö­vetkezőket: Ausztria Maria Ebner v. Eschenbach költő halálának 50. évfordulója alkalmával adott ki 3 schillinges bélyeget. Costa Rica 4 Kennedy emlékbélyeggel örvendeztet­te meg a bélyeggyűjtőket. A Német Demokratikus Köztársaság a gyerme­­életből mutat be epizódokat 4 em­lékbélyegen. A festmény-motívum gyűjtők biztosan örülni fognak 2 szovjet bélyegnek, amelyen Geraszi­­mov és Fedotov egy-egy festménye látható a 12, illetve 16 kopejkás bé­lyegen. 8

Next

/
Thumbnails
Contents