A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-03 / 14. szám
Panoráma a ligetfalusi partról Metropolisz a Dur A városok növekedése — világtendencia • A fejlődő nagyváros jellemző vonásai * Az egész város beszéli • A 100 000 lakosú Ligetfalu • Híd a Dunán A Slavinon Gyerekarcok egy új lakótelepről Pihenő — koratavaszi napfényben Herbert G. Wells angol Író ezeket Irta 1902- ben a XX. század növekvő nagyvárosairól: „Mindinkább bebizonyosodik, hogy a város sző belátható Időn belül, ugyanúgy eltűnik szótárunkból, mint például a postakocsi. Az új, nagykiterjedésű lakott területek, melyek mai városainkból kinőnek, megjelölésére ú] nevet kell kitalálni.“ S azt ajánlotta, hogy ezeket az elvárosiasodott területeket nevezzük „urbanlzáit Járásoknak". A fejlődés valóban igazolta Wells Jövendöléseit. Leginkább az Egyesült Államokban figyelhető meg az általa felvázolt tendencia. A legnagyobb amerikai városra, New Yorkra alig használható a város szó az eredeti, hagyományos értelmében. Gigantikus, elvárosltott terület ez, mely konkrét városfejlesztési tervek és elgondolások nélkül, ösztönösen terjeszkedik, számtalan külvárosra, kisebb városkákra bomlik, melyek valamikor még tucatnyi kilométerekre voltak egymástól s lassan összeértek. Az amerikaiak véleménye szerint így lesz ez az Atlantióceán mellett fekvő, egyéb nagyvárosaikkal is — Boston, Philadelphia, Washington, Baltimore —, állítván, hogy ezek a városok, egyetlen 900 kilométer hosszú, hlpertróflkus területté burjánoznak, melyben nagyvárosi Jellegű életforma lesz az uralkodó. Moszkva fejlődésére nem Jellemző a terjeszkedő tendencia. Bár a szovjet főváros képe az elkövetkező húsz év leforgása alatt valószínűleg a felismerhetetlenséglg megváltozik. Addigra eltűnnek a társas lakások, minden családnak önálló lakása lesz. A lakásprobléma megoldásának ez lesz az első fázisa. További fázisként minden család az n + liképlet alapján kap lakást, ami azt Jeienrtl, hogy egy öttagú család hatszobás lakást kap (minden családtagnak egy szoba, a hatodik szoba közös]. Ám az amerikai nagyvárosoktól eltérően Moszkva az elkövetkező két évtized során aligha fog szélességben terjeszkedni, mai 87 500 hektáros területe elég ahhoz, hogy rajta 70 millió négyzetméternyi lakóterületet lehessen építeni. Nézzük, milyen fejlődési nehézségekkel küzd szűkebb pátriánk fővárosa, Bratislava! Bevezetőül el kell mondani, hogy Bratislava érdekes város. Magán viseli a nagy világvárosok minden Jelét, nemzetközi léglutak találkozója, idegenforgalma Jelentős, szórakozási lehetőségei nagyvonalúak, világviszonylatban Jelentős kultúrálís- és sportesemények színhelye, élettempója modem és rohanó, s mindezek ellenére mégsem Jellemzői a roppant néptölnegek, az irdatlan távolságok, a csúcsforgalom Is kltoírhatóbb, mint a milliós városokban és lakói nem személytelenednek el egészen, egyéniségek maradnak. Van valami családias, valami patriarchális vonás a város életritmusában, mely talán gazdag múltjából és hagyományaiból következik, ahogy egyöntetű figyelemmel kísér eseményeket és történeteket — az egész város beszéli! —, mindenkit érdeklő, helyi jellegű eseteket. Kedélyességéhez nagyban hozzájárulnak különféle borkimérései és kávéházal. A Klskárpátok déli lankáin és domboldalain régi idők óta kitűnő bor terem, s a borkimérésnek hagyománya van a városban. Megállapítható például a városi adókönyvekből, hogy 1434-ben a város
