A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-27 / 13. szám
Bertalan, Kossuth-dija* (Atttnghauien zászlós Ar) TELL VILMOS Lapunk Januári számában hírt adtunk arról, hogy a Komáromi Magyar Területi Színház ás a gyűrt Kisfaludy Színház, a kát ország kultúrálta egyezménye keretében hivatalosan Is felvette a kapcsolatot. A két Igazgató elmondta véleményét, elképzelését. A Januári vendégjátékot (Tartuffe és Tisztességtudó utcalány) most újabb gyakorlati tett követte, a győriek Schiller: Teli Vilmos c. darabjával léptek a bratislaval közönség elé. Nemrégiben a komáromiak Is Schiller bemutatót tartottak, a Haramiákat, a költö ifjúkori művét adták elő nagy sikerrel. E két előadás azt példázza, hogy Schiller, a német Irodalom klasszikus óriása, a romantikus, modern történelmi dráma megteremtője ma Is Időszerű. £s különösen most, amikor a romantika, a líra reneszánszáról beszélünk. A Teli Vilmos mondát mindnyájan Jól Ismerjük. Népszerűsítéséhez — különösen az Ifjúság körében — hozzájárult a magyar televízió által sugárzott kalandos filmsorozat Is. A győriek előadását a bratislaval vendégjátékuk előtt két héttel szintén közvetítette a magyar televízió. Ennek ellenére telt házra és lelkes közönségre találtak a gyűrlek. TAnczos Tibor (Stauffacher) FOzeasy Ottó (Teli Vilmos) A színészek a kezdeti elfogódottságot fokozatosan legyőzték, merevségük a második felvonás elejére feloldótt és Igazi drámai légkört teremtettek. A romantikus, nagyhatású díszletek kiegészítették a darab mondanivalóját, a kis nép szülőföld- és szabadság szeretetét. Kerülték a túlzsúfoltságot, hivalkodó cifraságot, puritán, nemes egyszerűség, levegős tér Jellemezte díszleteidet. A tizennégy képből álló színmű nehéz feladat elé állította a rendezőt. A folyamatos Játékot csak forgó színpaddal lehetett volna tökéletesen biztosítani. A kísérő zene sem tudta mindig kitölteni az egyes képek között néha túl hosszúra nyúlt szünetet. Ez akarva akaratlan a dráma belső feszültségét (különösen a harmadik felvonásban) erősen csökkentette, a Játékot szétdarabolta. Egyénileg Solti Bertalan (Attlnghausen zászlós úr), Füzessy, Ottó (Teli Vilmos), Medgyesl Mária (Teli felesége), Tánczoe Tibor (W. Stauffacher), Erny^y Béla (Ulrlk von Rudenz), Bilicsi Mária (Berta von Bruneck), Pálffy Gabi (Walther), és S. Tóth József (Meltchal) Játéka dicsérhető, de a többiek Is kimagasló teljesítményt nyújtottak. — d—■ Gárdonyi László érdemes művész (Fürst Walter) Híradás egy sikeres bemutatóról Örvendetes jelenség, hogy a Csemadok egyes alapszervezetei évről évre színlelőadással szórakoztatják a falu lakosságát. Ha az év nagy részében üres Is a kultúra háza, a hosszú télt esték meghozzák az eredményt. Idósebbek, fiatalabbak, CSISZ és Csemadok tagok vitatkoznak azop: mtt kellene játszani, melyik színdarab vonzza majd a közönséget. Köztudomású, hogy a világ számos színházának komoly problémát jelentenek az egyre jobban elnéptelenedő nézőterek. Milyen Irányba fejlődik a ma emberének érdeklődési köre? — teszik fel sokan a kérdést. Elkényelmesedtünk? A TV házhoz szállítja a kultúrát? Megváltoztatják a színház műsortervét és... és aggodalommal vegyes érdeklődéssel figyelik az eredményt... Gondolom, nem felesleges mindezt megemlíteni, hiszen ez a helyzet nehezíti meg az egyes tömegszervezetek kulturális tevékenységét Is, s ez okozza a helytelen, vagy kevésbé helyes műsor, III. színdarab kiválasztást. Tagadhatatlan, hogy egyes színdaraboknak közönségsikerük van. Az már más lapra tartozik, hogy a stkeres darabok mondanivalója az Idők folyamán elveszítette Időszerűségét, s a múltat Idéző szöveg egy letűnt kor embertelenségéről vall. A Csemadok hódosl alapszervezetének kultúrcsoportja a közelmúltban mutatta be Szigligeti Bde: A cigány című háromfelvonásos népszínművét. A darab témája közismert; A történet 1840 körül játszódik le egy kis magyar faluban. A föld, vagyonszerzés ördöge viaskodik a szereplőkben, s ez teszi a kisembereket boldogtalanná. A kor embertelenségét — amely a cigányt nem vette emberszámba — talán a színmű főszereplőjének, Zsiga cigánynak a szavat tükrözik a legjobban: „Hát a cigány, az nem ember?" A népszínművekben szokványos happy endet Szigligeti emberien oldja meg. Minden ember egyenlő, akár fehér a bőre, akár barna; a becsületes szegény Igazsága győz a gonosz gazdagokkal szemben .., Zsiga cigány alakítóját, Karácsony Miklóst állítatta a darab a legnagyobb feladat elé. Lányával, Rózsival — Miklós Ttborné — és fiával, Petivel — Orbán Péter — az események legfőbb mozgatót. Alakításuk érdekes sokszínű volt, s megérdemelték a közönség tapsát. A Kurta nagygazdát alakító Czucz Jenő és a Gyuri szerepét megjelenítő Szabó Vince ts megérdemli a dicséretet. Nagy tetszéssel fogadta a közönség Hodossl Vince Mártonját, Széllé Pálné örzse asszonyát, Kosztolányszky Márta Évijét, Balódt László Ferenc hajdúját és Szabó fános Várszegi alakítását. Az elmondottakhoz hadd tegyem még hozzá: a kultúrterem zsúfolásig megtelt az előadásra. Sokaknak nem jutott már hely, akik szintén látni serették volna — s szeretnék — Szigligeti A cigány c. színmüvét. Hódosban szokássá vált már, hogy valamelyik tömegszervezet minden évben betanul egy színdarabot. Am emellett egyéb kulturális rendezvényt Is tartanak, például könyvvitákat és színes tarka esteket. A hódost Csemadok-szervezet munkája szolgáljon jó példával minden Csemadok-tag számára. Kovács Miklós u
