A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-27 / 13. szám

Bertalan, Kossuth-dija* (Atttnghauien zászlós Ar) TELL VILMOS Lapunk Januári számában hírt adtunk arról, hogy a Komáromi Magyar Területi Színház ás a gyűrt Kisfaludy Színház, a kát ország kul­túrálta egyezménye keretében hivatalosan Is felvette a kapcsolatot. A két Igazgató elmond­ta véleményét, elképzelését. A Januári vendégjátékot (Tartuffe és Tisztes­ségtudó utcalány) most újabb gyakorlati tett követte, a győriek Schiller: Teli Vilmos c. darabjával léptek a bratislaval közönség elé. Nemrégiben a komáromiak Is Schiller bemuta­tót tartottak, a Haramiákat, a költö ifjúkori művét adták elő nagy sikerrel. E két előadás azt példázza, hogy Schiller, a német Iroda­lom klasszikus óriása, a romantikus, modern történelmi dráma megteremtője ma Is Idő­szerű. £s különösen most, amikor a romantika, a líra reneszánszáról beszélünk. A Teli Vilmos mondát mindnyájan Jól Is­merjük. Népszerűsítéséhez — különösen az If­júság körében — hozzájárult a magyar tele­vízió által sugárzott kalandos filmsorozat Is. A győriek előadását a bratislaval vendégjá­tékuk előtt két héttel szintén közvetítette a magyar televízió. Ennek ellenére telt házra és lelkes közönségre találtak a gyűrlek. TAnczos Tibor (Stauffacher) FOzeasy Ottó (Teli Vilmos) A színészek a kezdeti elfogódottságot foko­zatosan legyőzték, merevségük a második fel­vonás elejére feloldótt és Igazi drámai légkört teremtettek. A romantikus, nagyhatású díszletek kiegé­szítették a darab mondanivalóját, a kis nép szülőföld- és szabadság szeretetét. Kerülték a túlzsúfoltságot, hivalkodó cifraságot, puritán, nemes egyszerűség, levegős tér Jellemezte díszleteidet. A tizennégy képből álló színmű nehéz fela­dat elé állította a rendezőt. A folyamatos Já­tékot csak forgó színpaddal lehetett volna tökéletesen biztosítani. A kísérő zene sem tud­ta mindig kitölteni az egyes képek között né­ha túl hosszúra nyúlt szünetet. Ez akarva akaratlan a dráma belső feszültségét (külö­nösen a harmadik felvonásban) erősen csök­kentette, a Játékot szétdarabolta. Egyénileg Solti Bertalan (Attlnghausen zászlós úr), Füzessy, Ottó (Teli Vilmos), Med­­gyesl Mária (Teli felesége), Tánczoe Tibor (W. Stauffacher), Erny^y Béla (Ulrlk von Rudenz), Bilicsi Mária (Berta von Bruneck), Pálffy Gabi (Walther), és S. Tóth József (Meltchal) Játéka dicsérhető, de a többiek Is kimagasló telje­sítményt nyújtottak. — d—■ Gárdonyi László érdemes művész (Fürst Wal­ter) Híradás egy sikeres bemutatóról Örvendetes jelenség, hogy a Csemadok egyes alapszervezetei évről évre színlelőadás­­sal szórakoztatják a falu lakosságát. Ha az év nagy részében üres Is a kultúra háza, a hosszú télt esték meghozzák az eredményt. Idósebbek, fiatalabbak, CSISZ és Csemadok tagok vitatkoznak azop: mtt kellene játszani, melyik színdarab vonzza majd a közönséget. Köztudomású, hogy a világ számos színhá­zának komoly problémát jelentenek az egyre jobban elnéptelenedő nézőterek. Milyen Irány­ba fejlődik a ma emberének érdeklődési kö­re? — teszik fel sokan a kérdést. Elkényelme­­sedtünk? A TV házhoz szállítja a kultúrát? Megváltoztatják a színház műsortervét és... és aggodalommal vegyes érdeklődéssel figye­lik az eredményt... Gondolom, nem felesleges mindezt megem­líteni, hiszen ez a helyzet nehezíti meg az egyes tömegszervezetek kulturális tevékenysé­gét Is, s ez okozza a helytelen, vagy kevésbé helyes műsor, III. színdarab kiválasztást. Ta­gadhatatlan, hogy egyes színdaraboknak kö­zönségsikerük van. Az már más lapra tartozik, hogy a stkeres darabok mondanivalója az Idők folyamán elveszítette Időszerűségét, s a múl­tat Idéző szöveg egy letűnt kor embertelen­ségéről vall. A Csemadok hódosl alapszervezetének kul­­túrcsoportja a közelmúltban mutatta be Szig­ligeti Bde: A cigány című háromfelvonásos népszínművét. A darab témája közismert; A történet 1840 körül játszódik le egy kis ma­gyar faluban. A föld, vagyonszerzés ördöge viaskodik a szereplőkben, s ez teszi a kisembere­ket boldogtalanná. A kor embertelenségét — amely a cigányt nem vette emberszámba — talán a színmű főszereplőjének, Zsiga cigány­nak a szavat tükrözik a legjobban: „Hát a ci­gány, az nem ember?" A népszínművekben szokványos happy endet Szigligeti emberien oldja meg. Minden ember egyenlő, akár fehér a bőre, akár barna; a becsületes szegény Igaz­sága győz a gonosz gazdagokkal szemben .., Zsiga cigány alakítóját, Karácsony Miklóst állítatta a darab a legnagyobb feladat elé. Lányával, Rózsival — Miklós Ttborné — és fiá­val, Petivel — Orbán Péter — az események legfőbb mozgatót. Alakításuk érdekes sokszí­nű volt, s megérdemelték a közönség tapsát. A Kurta nagygazdát alakító Czucz Jenő és a Gyuri szerepét megjelenítő Szabó Vince ts megérdemli a dicséretet. Nagy tetszéssel fo­gadta a közönség Hodossl Vince Mártonját, Széllé Pálné örzse asszonyát, Kosztolányszky Márta Évijét, Balódt László Ferenc hajdúját és Szabó fános Várszegi alakítását. Az elmon­dottakhoz hadd tegyem még hozzá: a kultúr­terem zsúfolásig megtelt az előadásra. Sokak­nak nem jutott már hely, akik szintén látni serették volna — s szeretnék — Szigligeti A cigány c. színmüvét. Hódosban szokássá vált már, hogy valame­lyik tömegszervezet minden évben betanul egy színdarabot. Am emellett egyéb kulturális rendezvényt Is tartanak, például könyvvitákat és színes tarka esteket. A hódost Csemadok-szervezet munkája szol­gáljon jó példával minden Csemadok-tag szá­mára. Kovács Miklós u

Next

/
Thumbnails
Contents