A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-20 / 12. szám
Fejezetek a cseh-magyar és a csehszlovák magyar sportkapcsolatok történetéből Zemla cseh teniszjátékos Burian edző Zemla, Hans, fast teniszjátékosok 4 őurcítSay fattefe/ 11. Kehrling és a teniszkapcsolatok Az első világháború után Magyarország sportját Is sorvasztotta a csendes bojkott, vagy a nyílt klzárős. Ekkor magához hívta néhány józanul gondolkodó sportvezető a magyar teniszbajnokot: — Béla, szerezz barátokat a magyar sportnafkl És Kehrling Béla felkerekedett. 1920 nyarán Csehszlovákia kapuján kopogtatott. Részt vett Szlovenszkó az évi — első — teniszbajnoki viadalén. S miközben megnyerte a férfi egyest, a régiekkel visszaállította az egykori barőtságot és újakat szerzett hozzá. Minden sportág és mindenki „Puci“-ja Rövid élete alatt 308 bajnokságot nyert, 848 tiszteletdijat mondhatott magáénak. Mégsem ragyogó sportteljesítményeit tekintjük legfényesebb teljesítményének, hanem azt a missziót, amelyet önkéntelenül is végzett. A magyar sport mindenkori legsikeresebb diplomatáját tisztelheti benne. Lebilincselő, kedves modorával, abszolút sportszerűségével, közvetlenségével, természetességével, korrekt viselkedésével nyert ügye voltl Baráttá varázsolta az ellenséget, rajongó hívévé változtatta a közömbösöket ő döntötte le az első világháború után a magyarok köré vont nemzetközi barriert. A „Puci“. Ezt a beoenevet szüleinek tisztitó üzeme „pucerája“ nyomán kapta, s ezen a néven ismerte meg minden sportrajongó. A magyar teniszsport legkiválóbbja Yolland Artur, az Angliából Magyarországra szakadt nyelvtanár, a modern sportok talán legfőbb és legnagyobb hatású magyarországi terjesztője — egy darabig a teniszélet vezető egyénisége is — így emlékezett meg Kehrllngről: „Kehrling a magyar teniszéletben valóságos üstökösként Jelentkezett. Kivétel ő, akit nem szabad egy fejlődési vonal' állomásőnak vagy kiinduló pontjának tekinteni. A sors különös kegye ajándékozta meg vele Magyarországot, elődök é3 utódok nélkül.“ Kehrling egyedülálló, kivételes voltát híven mutatja, hogy utána is mindössze Asbóth János tudta (évekkel később) elérni Kehrling színvonalát és megközelíteni eredményességét, A magyar-cseh kapcsolatok Persze a két szomszéd ország tenisz kapcsolatai nem akkor kezdődtek, amikor Kehrlmg megjelent az első szlovenszkói bajnokságon. Hiszen amikor először írták ki Budapest nemzetközi bajnokságát 1903-ban, azon már cseh játékosok is megjelentek. S a két Mascha fivért már jó ideje Ismerték a magyarok, főleg külföldi versenyeken találkoztak velük. Karel Maschát az akkori (Zsigmondy előtti) legjobb magyaroknál különb játékosnak tartották. Ezen a korszaknyitó versenyen azonban a cseh, magyar, sőt még a náluk jobb osztrák játékosok (Kinzl) is háttérbe szorultak Ritchie angol bajnok mögött. A magyar-cseh teniszkapcsolatok viszont ettől kezdve erősödtek meg. A magyarok inkább csak hölgyjátékosatk révén kerültek fölénybe, bár Madarász Margitot, Cséry Katicát nem egyszer le is gvőzte Amende és Mascháné. A cseh férfijátékosok közül Rázni már az 1906-08 Budapest-bajnokságot is megnyerte és ugyanebben az évben a rendkívüli athéni olimpián szintén cseh Jáltékos, Zemla győzte le az elődöntőben a magyarok kiküldöttjét, Vitus Károlyt. A kialakult barátságot Jelzi, hogy 1910-ben — amikor az osztrákok és a hozzájuk csatlakozó né metek a töbi sportág után a teniszben is kimondták a be nem olvadó cseh sportszövetségek és klubok bojkottálását — a magyar szövetség volt az egyetlen, amely szót emelt a kizáró kartell megszüntetése érdekében. A csodagyerek Csodagyerekként tűnt fel a sportban Kehrling Béla. Eleinte főleg futballozott és csak mellékesen űzött más sportágat. 16 éves koréban a budai 33 FC első osztályú csapatában szerepelt Közben válogatott lett és tornászként küldték Torinóba a nagy ifjúsági sportünnepélyre, s ott atlétikai számokban indult, sőt a gerelyvetést meg is nyerte. 1908-ban .endszeres edzés nélkül teniszversenyen Is indult. 1911-ben megnyerte Zágrábban a horvát bajnokságot. Ez indította el bajnoki győzelmei példátlan sorozatát, amelynek csúcspontja az 1923. évi göteborgi „kis-olimpia“ győzelme és még inkább a francia férfi egyes bajnokság megnyerése, no meg wimbledoni világbajnoki harmadik helyezése férfi párosban (az olasz Morpurgóval). Közben vissza-visszatért a labdarúgáshoz, bér inkább csak kora tavasszal és késő ősszel, a szabadtéri tenisz kényszerű szüneteiben futballozott. Még így is négy ízben bekerült hátvédként és fedezetként a nagy magyar labdarúgó válogatottba. Csodálatos labdaérzéke minden olyan sportban a válogatott szintig emelte, amelyben gömbtesttel kellett bánnia. Tagja volt az első asztalitenisz-világbajnokságot megnyerő magyar csapatnak, Jacoby, Mechlovits, Pécsi és Mednyánszky társaságában. Válogatott bandy (labdahoki) játékos, válogatott gyep hokizó. Füleslabdától biliárdig minden labdajátékban első. Közben Tátra-bajnokságot nyert meg ötös bobbal Is. Bár a világháború legjobb sportéveit is tönkretette és megakasztotta teljes kifejlődését, sikersorozata nem ért véget a háború után sem. Amit elkezdett — a magyar—csehszlovák sportbarátság kiépítését — híven szolgálta haláláig. A magyar versenyekre sűrűn ellátogató csehszlovák Játékosok — Zemla, Soyka, Rohrer, Gottlieb, Matzenauer — sem itthon, sem külföldön nem tudtak Kehrling fölé kerekedni, míg csak el nem érkezett — Kozeluh. Jan Kozeluh 1925-ben a MAC — az akkori legerősebb magyar teniszegyesület — és a prágai Lawn-Tenls Club Praha klubközi páros mérkőzést vívott Prágában. Kehrling betegség után, igen rossz erőállapotban állt ki. Ki is kapott Csehszlovákiának attól a Játékosától, aki Kehrllngnél nem kisebb tudással és hasonlóképpen páratlanul sokoldalú sporttehetségével tűnt ki. Jan Kozeluh simán győzött Kehrling ellen. 1926 májusában Prágában újra találkoztak. Kehrling újra kikapott. Am most is mentegették: a rossz pályán meghúzódott a bokája. Végre ugyanez év augusztus 28-án Budapesten találkoztak. Az eredetileg LTC Praha—MAC viszszavágónak szánt mérkőzést — mivel mindkét csapatban országuk legjobbjai szerepeltek — az első h'vatalos csehszlovák—magyar válogatott mérkőzéssé nyilvánították. Harmadszor állt hát szemben egymással a jól megtermett, széresvéllű, erőteljes Kehrling és a csehek aurótermetű „óriása", Jan, a sok tehetséges Kozeluh f'ú legtehetségesebbje. Úgy kezdődött, hogy Kehrling bemutatta tetszetős, széles mozdulatú, látványos technikája minden szépségét. Vele szemben a később profivá vált Kozeluh olyan ökonomikusán játszott, ahogy vérbeli hivatásos sportolók játszanak. Egyszerűen, gépszerfl pontossággal. Precíz ütéseivel, nyugalmával őrölte Kehrling fizikai és pszichikai erejét. Minden fölös mozgást került. A legnehezebb helyzetekből is halálos pontosan visszavágott labdái, a sűrűn hálóhoz rohanó Kehrling mellett elkent „passzé“ ütései elérhetetlenül vágódtak éppen a vonalhoz. Kehrling megtorpant. Nem mert többet berohanni a hálóhoz, kiadta kezéből legfőbb ütőkártyáját. Az alapvonalról próbált ellenállni. Az alapvonalról pedig még a nagyobb tenisz-zseni sem győzhette le Kozeluhot. Csak a harmadik szetben süvítettek újra Kehrling híres drive-ütései, ekkor rohamozott, leütött, mert. Am a negyedikben egyszer megcsúszott, elesett, újra elbátortalanodott, s mintha fel is adta volna a reménytelen küzdelmet. 6:1, 6:4, 4:6, 6:0 — Kozeluh javára... Az első csehszlovák—magyar mérkőzést végül is 4:1 arányban nyerte meg a vendég együttes. Csak a Kehrling—Macenauer mérkőzés hozott magyar sikert. A párost is, és Takáts mindkét egyes Játékát a vendégek nyerték. Az utódok Évekkel később Asbóth személyében újra az európai élevonalat ostromló teniszező tűnt fel. Szintén üstökösként, társak nélkül, bár már a Kehrlingtől hozzá vezető jó játékosok példáján és segítségével fejlődve. És őt is egy Kehrling és Kozeluh hatalmas tehetségét és ritka sokoldalúságát megközelítő elsőrangú csehszlovák • tehetség akadályozta meg abban, hogy Európa legjobbja lehessen: az azóta vllágcsavargóvé vált, ám mégiscsak a csehszlovák sportoktatás és sportkultúra magas színvonalából kiemelkedő Drobny személyében. A csehszlovák—magyar teniszkapcsolatokat több mint 60 esztendős mélységes barátság és töretlen, közös megbecsülés jellemzi.
