A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-13 / 11. szám

On hogyan . választott feleséget ? ban kötött négy házasságra csu­pán egy különböző departemen­­ban létrejött házasság esik. A férfi és nő szociális körülmé­nyeit már nehezebb megállapíta­ni. Vannak férfiak, akik nincsenek alkalmazásban a házasságkötés előtt, s asszonyok, aklik férjhez­­menés után nem dolgoznak. Ezért Itt az apa, Illetve mostohaapa fog­lalkozását vették mértékül. Az an­két adatai szerint a házasságok 69 százalékában a férfi és a nő is ha­sonló szociális környezetből szár­mazott, sőt a mezőgazdasági mun­kások gyerekeinél 10-ből 9. Vi­szonylag a legelszlgeteltebbe't egy­mástól a szélső csoportok: az ipari és mezőgazdasági munkások, valamint a felső rétegek. Bizo­nyos mozgás csak a középső réte­gek felé van. Ennek a konzerva­tív felfogásnak persze mélyreható következményei vannak. Az egyént formáló családi környezet előse­gíti a középső réteghez tartozó ér­telmiségi dolgozó gyermekének művelődését, a munkás éppoly in­telligens fia pedig egyedül harcol a tudásért, sőt sokszor kedvet kap a tanuláshoz. A szociális környezet azonossá­ga visszatükröződik a műveltség nagyfokú azonosságában Is — az elért Iskolai képzettség szintje mindkét félnél egyforma az ese­tek 66 százalékában. A vallás azo­nossága csöppet sem feltűnő, jól­lehet Igen magas számmal, 92 szá­zalékkal szerepel, mivel a tanul­mányozott személyek kilenc tize­de katolikus volt. A környezet hatása és a szó clálls nyomás erősen korlátozza a párválasztást. Persze ez a nvomé3 a favorizált rétegekben, ahol foko­zódik a választás lndlvlduallzálásá­­nak lehetősége, kisebb. Ogy tűn­het fel, hogy a gyakran merő vé letleran mülő első találkozás kő rülményet e megállapítás ellen szólnak Ám, ha éberen figyelünk, rájövünk, hogy az efféle közele­dések igen gyakran rejtélyes, bo­nyolult és könyörtelenül pontos mechanizmusok összjátékénak eredményei. Milyenek voltaképp a leggyakrab­ban felhozott körülmények? Fiatal kortól tartó közelség és Ismeret­ség, bál vagy táncmulatság, közös autóbusz, a mozi pénztáránál való sorban állás, nyaralás Idején lét­rejött találkozás, stb. Sokszor va­lóban a véletlen játéka. De az el­ső találkozás és házasság között eltelik egy bizonyos idő (a vizs­gált mintán ez az Idő átlagban két évnél hosszabb volt), és ezalatt a társadalmi hatös közvetlen és köz­vetett formában szerepet kap, bár a megkérdezettek gyakran úgy nyilatkoztak, hogy csaknem Isme­retségük kezdetén érezték, hogy egymáséi lesznek. („Semmi kifo­gásom nem volt a fiú ellen, se a foglalkozása ellen, hát akkor...!“ jelentette ki például egy kőműves felesége.) Az eljegyzés többé-kevésbé ri­tuális aktus, amellyel a társada­lom a fiatal pár állhatatosságát akarja biztosítani. A szüzesség kö­vetelménye inkább a monogám há­zasság fölött őrködő társadalom kollektív lelkiismereti ügye, .mint­sem az egyén lelkiismeretébe vé­sődött abszolút erkölcsi fogalom. Az ankét szerint a nők 32 szá­zaléka mér a házasságkötés előtt megtermékenyül. A társadalom Itt olyan értelemben gyakorol befo­lyást, hogy a fiú és leány közti nemi aktus következményéért mindkettőjükre a jövőben felelős­ség hárul. A megkérdezettek kivétel nélkül megegyeztek az esküvőre és há­zaséletre vonatkozó lélektani és szoc'álls formulában: 23—25 év a férfinél, 20—22 év a nőnél, 2—3 gyerek, összhang a kulturális és szociális Igényekben. Ez azt bi­zonyltja, hogy valamennyien ön­kéntelenül Igyekeznek megközelí­teni a fenti szabályt. Beszélhetünk hát egyáltalán választásról? A probléma talán In­kább az, hogy megtaláljuk, mint­sem kiválasztjuk házastársunkat. A férfiak, akiktől megkérdezték, hogy az általuk Ismert nők közül hányat vehettek volna feleségül, ritkán mondtak háromnál nagyobb számot. Sőt a szabadságot se vá laszthatjákl A társadalom titok­ban olyan hatást gyakorol rájuk, hogy az agglegénység vagy vén­­lányság negyvenen felül valóban kellemetlen állapot. A számok tükrében az ón. regényes szerelem Igen valószínűtlen eset. De milyen fokú szabadságra van szüksége voltaképp a szerelemnek? A cél az marad, hogy a házastérs ro­koniélek legyen, mégha közvetlen közelben akad Is rá az ember. Antébusi mint házasiágközvetltő • A döntő alsó találkozás pontos mechanizmusok összjátéka • A véletlen szerepe látszólagos • A statisztika tükrében az én. „regényes szerelem“ — illúzió • In­kább megtaláljuk, mint kiválasztják élettársunkat Többnyire önámításról van szú, mikor azt állítjuk, hogy ml ma­gunk választottuk, szemeltük ki házastársunkat. A francia Állami Demográfiai Intézet (INED, Insti­tut Nettónál d’fitudes Démogra­­phlques) szerint az esetek túlnyo­mó többségében a körülmények végzik el helyettünk a választást, anélkül, hogy érdemben tudomást vennénk róla. Esetleg a közös au­tóbusz játszik döntő szerepet, amellyel reggelente munkahe­lyünkre utazunk. Ha az INED szervezte és a Jean Foulques ösz­­szegezte ankótnak — mint általá­ban. minden statisztikának — van­nak Is bizonyos korlátái, és megái lapitásai teljes mértékben nem ál­talánosíthatók, mégiscsak érdeke­sen szemlélteti a párvélasztás problémáját. Az ankét alapján megállapítot­ták, hogy túlsúlyban van a geográ­fiai homogámda, azaz többségben vannak az egyazon kerületből, sőt helységből származó partnerek között létrejött házasságok. Köz­ben a kor és az egyes foglalkozási csoportokba való tartozás érdeke­sen befolyásolta a „házasságok lo­kális meghatározásának" mércéjét. Minél magasabb fokét figyeljük a mai francia társadalmi ranglét­rának, annál gyakoribb a külön­böző vidékről származó partnerek között létrejött házasság. Az ügy­véd fia természetesen nagyobb körben kereshet magénak felesé­get, mint a munkásfiú. Szembetűnő a falu és a város között észlelt különbség Is. Tíz parasztlegény közül nyolc ugyanabból a járás­ból választ magának feleséget. A városokban két egyenlő részre oszlik az analóg szám. Az életkor annyiban befolyásolja az eredmé­nyeket, hogy a korábban megkö­tött házasságoknál a greográfial heterogámla (vagyis a különböző helyekről származó partnerek egy­bekelése) ritkább jelenség. £s ez érthető is. Véget ért az utcasarki szatócskodás Ideje, nagy közpon­tokban vásárolnak az emberek, térbeli korlátozásuk Jóval kisebb. A házaspárok egyötödénél ugyanabból a helységből, kéthar­madánál ugyanabból a járásból, háromnegyedénél ugyanabból a kerületből származnak a partne­rek. Ugyanabban a departement-

Next

/
Thumbnails
Contents