A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-13 / 11. szám
Michelangelo: Adám teremtése /Részlet / Róma Michelangelo A nagyszabású tettek embere. Örökké háborgó, szenvedélyes, titánt alkotóképességgel rendelkező egyéniség. Sok a befejezetlen műve, mert alkotó ereje folyton új müvek megkezdésére ösztönözte, alkotásai azonban így is méltóképpen tárják elénk alkotójuk óriási egyéniségét. Építész, szobrász és festő — mindhárom téren világraszóló műveket alkotott. Michelangelo művészetében beteljesedik a reneszánsz és egyben feltűnnek egy nyugtalanabb, szenvedélyesebb kornak, a barokknak a vonásai. Leggyakoribb témája az emberi test. Művészetének lényeges eleme az emberi test anatómiájának tökéletes Ismerete. Sajátkezüleg boncolt, bomctamt tanulmányokat készített, ami a középkori vallásos felfogás megtörését jelentette. Az anatómia segítette a végletekig fokozott kontraposztok megoldásához. A reneszánsz humanista szemléletében érvényre jut az emberi mérték elve, s ezzel az antl eszménynek vélik rokonává. Michelangelo becsvágyát nagyban fokozta az antik művészet. Már Ifjú korában sikerült elérnie, hogy munkáját görög eredetűnek tartsák. Freskói (falfestményei), amelyeket szándéka ellenére kellett megfestenie (Jobban szerette a szobrászatét) szobraival egyenértékűek. Michelangelo az általános érvényű eszméknek, az egész emberiséget mozgató erőknek kifejezését kutatja. Ezért nem készít arcmásokat, ezért fordul el a kor viseletétől és ezért fejezi ki magát a legszívesebeben ruhátlan testek vívódó szenvedélytől fűtött alakjaiban. Michelangelo: Dávid /Részlet I Firenze A mozgás nála nemcsak arra való, hogy kifejezze általa azt, amit alakja tesz, hanem Inkább arra, bogy a cselekvésen túl a lelkiállapotot Is érzékeltesse. Korának legkiválóbb költői közé tartozott. Művészete betetőzi a reneszánsz törekvéseket (Bacchus, Piéta, Dávid és a Sixtusl kápolna mennyezet-freskói), ugyanakkor későbbi munkáiban el Is különül azoktól (Medici síremlék, Utolsó Ítélet). Ezekben egy új művészettörténeti korszaknak, a barokknak első Jelei mutatkoznak meg. Michelangelóval megjelenik az olyan emberábrázolás, amely az egyént a közös sors tudatával ruházza fel. A quatrocento emberei úgy jelentkeznek, mint akik sorsukat saját cselekvéseik, vagy a velük szembenálló egyes emberek cselekvései következményének tartják. Mindinkább éreznlök kell azonban a koncentrálódó gazdasági és politikai erők nyomását: a független városok egyre kevésbé tudnak ellentállnl a kibontakozó birodalmak erejének. Michelangelo érzi ezt, alakjai drámaiak, szenvednek és szenvedélyesek. Utolérhetetlen tökéletességgel megfestett emberi alakok láfthatók világhírű freskóin. Ha komolyabban szemléljük képeit, rajzait, olyan érzés támad bennünk, mintha az öröm teljesen hiányozna Michelangelo művészetéből. A qautrocento kedves környezetvllága és a természet gazdag szépsége érzéketlenül hagyta, minden alkotása a saját háborgó lelkületének a tükre. Kortársaira minden más művésznél nagyobb hatással volt. Ahogyan Mózes a fáraóval, H. Gyula a világi uralkodókkal, úgy szállt szembe ő Is a maga művészi fennhatóságáért idősebb és fiatalabb versenytársaival: Leonardo da Vincivel ős Raffaellóval. És megrendelői közül a legnagyobbal, magával II. Gyula pápával. így vált eggyé a téma a feladattal s magának a művésznek legbensöbb énlével. A nagy mester születésének 491. évfordulója alkalmából emlékezzünk meg róla és méltassuk munkásságát. DUKON JÓZSEF Petőfi-est Udvardon Téli esték Berencsen A berencsi Ctámadok szervezet, az AKI Igazgatóiig», valamint a nyltral (írási kultúrotthon vesotásága népi akadémiai rendezett. A népi akadémián hat elfiadís-aorozat szerepelt. Az elfiadísokon, melyeket a nyitral Pedagógiai Faiskola tanára. Kovács Zoltán tartott, sző esett az Iskola, a család, a gyermekek, s a nevelök problémáiról, valamint a kulturális élettel kapcsolatos kérdésekről. Az előadások után érdekes rBvId filmet vetítettek. A hallgatóság kóréból sok értékes hozzászólás hangzott el. A népi akadémia hallgatói nevében köszönetét mondunk Kovács Zoltán előadónak, valamint a népi akadémia szorgos szervezőjének, Kónya Miklós Igazgató-tanítónak. Eredményes munkát kívánunk a Csemadok berencsi szervezetének a JOvOben a kultúra és a népművelés terén. LORINCZ L., Berencs Irodalmi kör Paláston Oél-Szlovúklúban egyre tObb azon községek száma, melyekben a Csemadok keretén belfll hasznos munkát fejt ki az Irodalmi kOr. Ezen községek kBzé tartozik Palást is. Az Irodalmi kBrt Pál Sándor, a helybeli középiskola Igazgatója vezeti. A húsztagú csoport hetenként találkozik a szövetkezeti klubban, hogy irodalmi előadások meghallgatásával gazdagítsa tudásút. A kór tagjai eddig négy eIOadáson vettek részt, melyeken megismerkedtek az Irodalom, az írás és a kDnyv történetének néhány érdekes fejezetével. TObbek kOzOtt részletesen elemezték Balassi Bélint, Csokonai Vitéz Mihály, VOrOsmarty Mihály költészetét. Az előadásokat magnetofon- és hanglemezfelvételek, valamint diafllmvetltés kisérte. Az egyes témakOrflk iránt nagy az érdeklődés, külOnOsen Bodzsár Sándor, Kiss Mária, Pásztor Imréné, Antal Károly és Jala József fejtenek ki eredményes munkát. Március kózepén lesz az utolsó elOadás, utána a kultúrhásban nyilvános Irodalmi vetélkedőn vesznek részt. A távolabbi tervek kOzOtt népköltészeti gyűjtés, valamint fiatalokból álló irodalmi színpad megalakítása szerepel. Reméljük, hogy munkájukat siker koronázza. BOLDIS MIKLÓS Febrnárban nagy élményben volt része Udvard kultúra kedveié lakosainak. A Csemadok helyi szervezete jól sikerűit PetOfl-estet rendezett a szövetkezet kultúrtermében. A megnyitót Opalek János knltórtárs, a helyi Csemadok szervezetének alelnOke tartotta. Utána megkezdődött a műsor, melyet Száraz József tanító rendezett. Az OsszekOtO szöveget is 0 mondotta. A kellemes est hangulatát emelték még az ügyesen elhelyezett rajzok, melyek megörökítették PetOfi életének egyes kiemelkedő mozzanatait. Szerepeltek a műsoron PetOfi megzenésített költeményei is, tObbek között a Távolból, Befordultam a konyhára, a Fa leszek, ha fának vagv virága ... Istenes Ferencné és Németh Imre előadásában. Az egyes számokat hosszantartó tapssal jutalmazta a kOzOnség. A PetOfl-est után szellemi vetélkedőt tartottak, amelyet Szmatana Lajos vezetett. A verseny gyOztese Nehéz Ágnes lett, aki a Csemadok vezetőségétől egy szép kazettát kapott. ESSEK JÓZSEF Száraz József tanító E7T3T7
