A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-13 / 11. szám
Schiller: Haramiák Ferenc, aki ravasz és aljas, mindenre képes, a végtelenségig önző, nemcsak a vagyont, de bátyja szerelmét, Amáliát is meg akarja kaparintani. Kőroly hamar rájön, hogy törvényen kívül nem harcolhat eredményesen a törvénytelenség és igazságtalanság ellen, s akármilyen nemes is a szándék, „gyűlöletből és boszszúvágybór elkövetett tettei „csak látszatra“ különböznek a gyilkos tetteitől! Mikor minden kiderül, Ferenc önkezével vet véget életének, Amália Károly ölelő és szerető kórjaiban hal meg. A haramiavezér szabadulni akar, de nem tud, végülis cimboráit szélnek eresztve önként jelentkezik a hatóságnál. Az elmondottakból is kiviláglik, hogy a győri Kisfaludy Színház vendégrendezőjénsk, Szilágyi Albertnak, éppen elég gondja lehetett saját egyéni elképzelését a színészek rátermettségével és szerepfelfogásával összhangba hozni. Sokféle jellem találkozik a színpadon: Ferenc szenvedélyesen aljas, Károly higgadt és nyugodt, gondolkodó és előretekintő, az egyén szabadságának és függetlenségének romantikus hőse, elkötelezettje, Amália az eszményi szerelem megtestesítője, Maximilian az öreg gróf a hiszékenység áldozata, Dániel a gróf inasa, a hűség és az Igazságszeretet példaképe stb. Csak ezeknek a különböző természetű figuráknak a lehető legsikerültebb karaklrozása tudott schillert légkört teremteni a színpadon. S ebben a rendezőnek, Szilágyi Albertnak van elsősorban érdeme. Ferencet (Vavreczky Géza) gyűlöltük, Auláiét (Thirrlng Viola) szerettük, az öreg grófot (Turner Zsigmondi sajnáltuk, Károllyal (Dréfi Mátyás) együttéreztünk, egyszóval a rendezői és színészi elképzelés végig hatásosan érvényesült. S noha Vavreczky Ferencének fokozódó Önmarcangolásában olykor törést éreztünk, Dráfi Mátyás Károlya a jőték lendületének töretlensőget biztosított. A Haramiák bemutatását érdeklődéssel vártuk. S jóleső érzéssel állapítottuk meg, hogy az igényes darab szinte páráncsolóan megkövetelte a színészektől az igényes játékot is. A jelmezterveik (Vágvölgyl Ilona) és a díszlet (Bdráth András) korszerűek és m'nden tekintetben a dráma légkörének őrzékeltetői voltak. Mács József Az Ármány és szerelem után újra Schiller darabot láttunk a MATESZ színpadén. Schillert játszani a világ valamennyi színháza számára Igényes feladat. A Magyar Területi Színházban az utóbbi években -új színészek kaptak helyet, főiskolát végzettek, tehetséges és magukra felfigyeltető műkedvelők, s mindezek lelkesedése, szakismerete találkozik a Haramiákban, a régebbiek tapasztalatával és rutinjával. Ezzel magyarázható, hogy ebben az újabb Schiller-darabban sokkal kiegyensúlyozottabb a játék, sokkal őszintébb és természetesebb a szerepfelfogás, mint annak idején az Ármány és szerelemben volt. Maga a darab Schiller első színpadi „zsengéi“ közé tartozik, de már magába foglalalja a nagy német költő határozott ellenszenvét a fennálló társadalmi viszonyok, a feudal zmus ellen. A Haramiák a XVIII. század végén Íródott, tíz évvel a francia forradalom előtt, s nem nehéz észrevenni benne a „német polgárság kezdeti osztályharcát“. A Haramiák gazdag grófja, Maximilian, egy koholt levél alapján kitagadja apai örökségéből Lipcsében tanuló fiát, Károlyt, aki tiltakozásul dáktársalval együtt „társadalmon és törvényen kívül helyezi magát“, haramiának dili A koholt levél értelmi szerzője a kisebb fiú, Vavreczky Gén és Boráros bars a Haramiák egyik Jelenetében. Maximilian, as óreg gróf és Ferenc, a fl» (Turner Zsigmond és Vavreodcy Góca.) A haramiák: Kovács József, Siposs Jenő, Dréfi Mátyás, Várad! Béla, Fazekas Imre és Nédasdy Károly. Nagy László felvételei Bratislava utcáit már hetekkel korábban teleragasztották egy kedves, mosolygós fiatalember arcképet ábrázoló plakátokkal. A neve Orlando. Az egész világon ismerik — de főleg a fiatalok. 1942. fúllus 29-én született Kairóban. Szülei olasz származásúak s maga Orlandu ts Olaszországban, Don Bosco iskolájában tanult, egészen 17 éves koráig. Ekkor kezdett el énekelni a rádióban. Rövidesen két éjfélt mulató tulajdonosa ajánlott fel neki szerződést. Az egyiket elfogadta s éjjelente a bárban énekelt. Egy este megjelent az arab hanglemezgyár producere, akinek megtetszett a ftatal Orlando hangja. S a fiatal énekes két héten belül fellátszotta első hanglemezét, a Musztafát, amely nevével párhuzamosan indult el a világhírnév felé. Pályafutásának első állomása Párizs volt. A fiatalember becsöppent a nagyváros furcsa, újszerű hangulatba, de nem veszett el, hiszen nővére, Dalida, a világhírű énekesnő, már évek óta ott élt és támogatta. Orlando azonban rövidesen a sa/át lábára állt, mert hároméves szerződést Irt alá egy francia hanglemeztársasággal. Az igazi világsiker nem váratott sokáig magára. A „Quando caltenta el sol... s az ,„Utolsó csók" című sláger néhány hét alatt bejárta a világot. Orlando a híres párizsi Mustc-hallban, az Olymplában kezdett énekelni. Közben Franciaországban turnézott. Mindenütt kirobbanó sikert aratott. Twistet és Yé-Yé-t énekelt s a fiatalok őrjöngtek érte. Am Orlando egytke azoknak az énekeseknek, akik a modern számok mellett a Urai dalokat ts kitűnően énekük. Hangja az ördögi, pattogó ritmusokból könnyen lággyá és selymessé válik. Es mi több, Orlando kitűnő táncos is és tehetségének ez az oldala éneklés közben kiválóan érvényesül. Hároméves franciaországi szereplés után elhatározta, hogy bejárja a világot. Elhatározása valóra vált. Beutazta Belgiumot, Olaszországot, Libanont, Marokkót, Dániát. 1956. nyarán másfél hónapig Madagaszkáron énekelt. Mindenütt óriást sikert aratott. Cser szlovákiai turnéja előtt Romániában és Magyarországon vendégszerepeit hosszú hetekig. Orlandö valóban világhírű énekes. Brattslavában viszont nem aratott olyan „kirobbanó stkert“, amilyent Madagaszkárban, Tuniszban, Bukarestben vagy -éppen Párizsban. Hogy miért? Nem keltette fel a közönség érdeklődését, s ami még döntőbb, hallgatósága csak fiatalokból állt, akik nem rajongtak az olyan számokért, mint a „La mamma", vagy az „Estk a hó". Orlando öt nyelven beszél — többek között arabul ts — és olaszul, angolul, franciául énekel. — Szeretem az életet — mondja, Optimista vagyok, mtért ts ne, hiszen ftatal oa gyök. Arra a kérdésre, hogy ml a véleménye a brattslavat lányokról — így válaszol: .„Kedvesek, szépek. Nem igaz, hogy a legszebb nők Párizsban vannak." — És kt az ideálja? — Charles Aznavour és Dalida. Egyszóval mindenki, aki szépen énekel. A Beatleseket is szeretem. Nem csak én, hanem Orlando ts kérdez. Ariról érdeklődik, milyen folyóirat a Hét, miről írunk? Orlando búcsúzik. Kéri, küldjék nekt a lapból, mert hobbyja, hogy összegyűjti az összes róla szóló cikket. „Nem hiúságból — mondja — csak szórakozásból." KESZELI FERENC
