A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-06 / 10. szám
a csfth-magyar és a csehszlovák* magyar sportkapcsolatok történetéből A BKE elsO magyar válogatott jéghokt csapata. Balról jobbra: Fabrtctusz, Hevest, Ságody, tauber, Csáky Béla, Bethlen, Csáky István és Márkus Jenő (bíró). Maleéek, Csehszlovákia csapatkapitánya Csehszlovákia Európa-bajnok csapata 1922-ben , ..és újabb Európa-bajnokság 1925-ben Archiv felvitelek 4 k é ttete i,.» 9. Urak és népek a jég hátán Ha volt sportág (és volt és van, hiszen éppen a legutóbb Irtunk a v(zllabdázásról), amelyben a cseh, majd a csehszlovák sport soha és sehogy sem tudott (eddig) a magyar fölé kerekedni, épp ügy volt és van, amelyben a magyarok képtelenek túlszárnyalni szomszéd országuk színvonalát, bár 60 éve igyekeznek. A Jéghokl. Legfeljebb az a különbség a jégen és vízben folyó vetélkedések között, hogy ■jégen a magyaroknak nem Is egyszer már-már sikerült nagy ellenfelük fölé kerekedni. De mikor a magyarok azt hitték, hogy „no most befogtuk öketl“ — a csehszlovák jégsport újra erősített. Futóversenynek látszik ez, amelyben a lemaradott olykor-olykor felzárkózik, már-már éppen eléri a vezetőt, — mire az erősít, gyorsít és újra faképnél hagyja ellenfelét... Labdával kezdődött A legtöbb modern sportágban a csehek (pontosabban: Prága) egy-két évvel mindig megelőzték a magyarokat (Budapestet). Jéglhoklban Is. A régi jéghoklt, a bandy-t kis, marok-méretű tömör gumilabdával játszották és játsszák még ma Is ott, ahol sOk a természetes Jég. Szokásos a labdarúgáshoz használt nagy pályán, 11 főből álló csapatokkal, vagy — és Pesten Is, Prágában Is Inkább ez dívott — kisebb pályán, 7 fős csapatokkal. Budapesten a Városliget kis taván, akkor még természetes jégen 1904 telén próbálkoztak labdahoklznl a BKE jobbmódú fiataljai. Prágában ekkor már évek óta virágzó hokiélet lüktetett. Burianek és csapata megmutatja... 1908-ban kockáztatták meg először a magyarok, hogy külföldi ellenfelet hívjanak Jégpályájukra. Mikor az első külföldi ellenfelet, a Wiener Training Elsklubot váratlanul és hatalmas gólaránnyal (14:01) legyőzték, a magyarok vérszemet kaptak és meghívták Közép-Európa akkor elismerten legjobb csapatátá, a prágai Sportovnl Club Slavla együttesét. 1908. február 1-én Jelentek meg a vöröscslllagos prágaiak Pesten. Egy alapvető különbség mutatkozott a két fél közt. Prágában a hoki már akkor Is valóságos népsportnak számított, tömegsport volt — akkori méretekkel. Pesten pedig?! — Jellemző: amikor az egyetlen hokltanyán, a városligeti tavon egy kicsit megszaporodott a próbálkozók száma, a BKE- ben két csoportra osztva játszottak. És az egyik csoport a „Mágnások csapata“ nevet vette fel, — telítve lévén grófokkal. A Slávia ellen kiálló BKE „válogatott“ csapatban Is nem kevesebb mint három gróf kapott helyet. — Magyarország eljövendő mlnlsterelnöke, Bethlen István is. ! A BKE ellen (Fabriclus—Ságody, Hevesi—Bethlen—Csáky Béla, Lauber, Csáky István) a Slavla is legjobb csapatával akart kiállni. Am közbeszólt — az időjárás. A csapat egyik legjobbja, a futballban Is tekintélyes nevű Maly meghűlt! Csak hat embere lett volna hát a csapatnak! Ám elkísérte őket edzőjük, Burianek. Nagyszerű sportember volt Burianek. A Slávlának teniszben Is edzője, jéghokiban Is. Kényszerhelyzetben a magyarok beleegyeztek, hogy a profi mester Is játsszék az amatőr csapatban. Nem csak rohangászni! Most láthatták Pesten, mi a labdatechnika a hokiban. Ha gyorsaságban, rohangálásban a magyarok fel is vették a versenyt a csehekkel, technikában, taktikában meg sem közelítették. Elsősorban Burianek csillogott, ö mutatta be például Pesten elsőként a labdavltelt — a boton. (Pedig a labdahoki botja nem „lapéit“ volt, mint a korongosoké, hanem legfeljebb 5 centi széles görbe dorong! (Burianek egyensúlyozó bravúrján, villámgyors lerohamás közben!) hetekig vitatkoztak Pesten. Cselezései, labdavezetései még csak érthetőknek látszottak, de ez a kóklerség minden elképzelést felülmúlt. (Akkor...) Kívüle még a kapus aratott nagy sikert. A magyar kapusok akkor látták először, hogy lehet letenyerelnl a repülő labdát, ezt a veszedelmes kis Jószágot. Végül is mindenki boldog volt, hogy csak 5:2 győzött a Slávia: Hamaőek — Kepler, Krummer, Wlndlsch — Jecemtal, Irkovsky, Burianek. — Nem szégyen kikapni tőletek, a világ legjobbjaitól! — mondta a búcsúlakomán Lauber Dezső, a csapat népszerű (és még ma Is jó egészségnek örvendő) kapitánya. Jecantal dr. azonban leintette: — Legjobbak?! Hát először Is a lipcseiek jobbak, mint ml, másodszor azoknál is jobbak a svédek, akik éppen most, alaposan kikaptak Szentpétervár (a mai Leningrad) csapatától, az oroszoktól! így kezdődött... Égy megritkult mezőnyben az élen ... Az első világháborút megelőzően, 1914-ben végre a magyar labdahoki sport feljavult. Sőt, fénykorát élte! Éppen Prágában sikerült legyőznie a Leipziger Sport Clubot, Európának akkor elsőszámú csapatát. Csakhogy a labdahoki akkor már — Skandináviát kivéve — a végsőket vonaglotta. Kiszorította — a korong. A kanadai eredetű koronghokiból már 1910 óta Európa-bajnokságot is rendeztek, s bár ezek közül az elsőt a kanadai játékosokkal teletűzdelt angol együttes nyerte, a másodikat, az 1911. évi berlinit már — Csehországi A magyarok újra lemaradtak. Csak a városligeti (első és a legutóbbi évekig egyetlen) magyar műjégpálya megalkotása nyomán, 1926-ban tértek át végleg a korongjátékra. A lassanként mégis csak némileg demokratizálódó magyar Jégsport megkezdhette az új „üldöző versenyt“. 1934-ben már-már ügy látszott, hogy a magyarok végre elérik Csehszlovákia jégsportjának színvonalát. Milánóban történt. A milánói csata A milánói sportcsarnokot Jól Ismerték a magyar Játékosok. 1934. február 5-én került sorra az eddigiek közül legk'élezettebb magya—Csehszlovák mérkőzés. Ettől függött, ki Jut a középdöntőbe. A csoport három tagja közül az angol kikapott a magyaroktól (2:0- ra), v'szont legyőzte Csehszlováklát (2:l-re). A három közül csak kettő juthatott tovább. A csehszlovákoknak győzniük kellett, a magyaroknak döntetlen Is elég volt, sőt még kis gólarányű vereségük sem zárta el továbbjutásuk útját, mert az angolok gólaránya bizonyult leggyengébbnek. A nagy meccsre Csehszlovákia felvonultatta összes régi, a közelmúltban sikert sikerre halmozó csillagát, Maleőekkel, Európa akkori legjobb játékosával az élükön. A Peka — Puschbauer, Kral — Hromada, MaleCek, TozlCka, cseresor: Kuőera, Svlhovec, Mattem csapattal szemben a magyar hatos (a korongban 6 főből áll a csapat) így állt ki: Hlrcsák — Farkas Mátyás, Barcza — Jeney Zoltán, Miklós Sándor dr., Blazejovsky, csere: Háral, Szamosi, Gergely II. András. A magyarok három tartalékot Is vittek magukkal. Ezek egyike — Bethlen István volt. No nem a volt miniszterelnök, nem az 1908-as Bethlen, hanem — a fia. Furcsa meccs volt. A magyarok ezt a jelszót adták ki: — A legfontosabb védekezni! Kihúzni lehetőleg gól nélkül. A 0:0 nekünk elég! A csehszlovákok: — Óvatosan Játszani, gólt nem kapni, de legalább egyet ütni! Két 0:0-as, defenzív harmad után az utolsóban a csehszlovákok megkockáztattak egy-két kockázatos támadást, s Brown, az angol bíró egy lesgyanus akció végén elért góljukat meg Is adta. 1:0, Csehszlovákia, ám Jó gólarámyával még Magyarország Is tovább jutott, Anglia kiesett. (Két év múlva kárpótolta magát, Európa-bajnoksággall) A továbbiakban végül is a két szomszédország a világbajnokságban holtversenyben az 5. helyen végzett, egyben — Kanada és az USA leszámításával — az Európa-bajnokságban a 3. helyen. Csehszlovákiának, az EB védőjének és az akkor már hatszoros Európa-bajnoknak ez gyenge szereplést jelentett, Magyarországnak viszont eddigi legnagyobb sikerét. Dobogóra kerültl Ahogy egykor... 1937-ben a londoni világbajnokságon már-már elérte Magyarország, hogy végre egyszer legyőzze Csehszlováklát. Végeredményben meg is előzte, mert holtversenyben végezvén, jobb gólarányával a 4. hely jutott neki, Csehszlovákiának az 5. Ám találkozásuk, meccsük nem törte meg a 30 éve befagyott, kemény Jeget, — 0:0-as döntetlennel kellett megelégednie Magyarországnak. Ténylegesen felülkerekedni tehát nem sikerült sem akkor, sem később. Sőtl Mire felvlrradt 1964, s a IX. téli olimpia végnapja, — Magyarország a 16-os mezőny utolsó helyén találta magát, Csehszlovákia pedig Kanadát is megelőzve, ha nem is sikerült a már-már megszerzett elsőséget kivívnia, a Szovjetunió és Svédország mögött kitűnő harmadikként végzett. S a magyarok az újra megnőtt nagy különbség nyomán mást mit mondhatnának'’ „Kezdhetjük elölről!“ 20
