A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-06 / 10. szám
vagy a hozzánemértés miatt hamarosan elpusztult. A híres posztógyár is feledésbe ment. Az elmúlt korok emlékeinek kései kutatója,a gombai kastélykert évszázados iái között szomorúan állapítja meg, hogy a századokkal ezelőtt megindult pusztulás napjainkban Is folytatódik. Jó lenne, ha az Illetékes hatóságok, főképp pedig a Műemlékvédő Hivatal mielőbb gondozásba venné a régi Csallóköz e nagy múltú történelmi emlékét. Felbár A hajdani királyi birtok Baar alakban szerepel IV. Béla király 1269-ből fennmaradt adománylevelében. E szerint Bodo comes (gróf) kapta a falut, majd később az Illősházyak, Istvánffyak, Bobakayak és az Amadék voltak a földesurai. Az Amadé grófok híres négytornyú kastélyát Bél Mátyás is említi, ugyanis Itt Irta nagy történeti munkáját, a Notltla Hungáriáé novae hlstorica-geographia című müvét. Istvánffy Miklós nádorhelyettes, humanista történetíró ugyancsak szívesen tartózkodott Felbáron. Felesége Both Erzsébet Jószágán készítette el a „Magyarország története“ című munkáját. Erről Bél Mátyás is tudósit bennünket. A XVII. század kedvelt főúri költője, Amadé László szintén sokat időzött az ősi kastélyban. Sok verse keletkezett Itt, s itt is halt meg 1764-ben. Itt született egy másik híres mű, a múlt században nagyon kedvelt, népszerű regény, A gombai kastély Br t tijjl pEgív' . by re r 1 1 ■ fr] A szarvat kastély A Feketehál Felbáron a Kártlgám, amelyről Írója, Mészáros Ignác Így vall: „KOlt a régi magyaroknál, aranykertnek neveztetett Csallóközben, Fel-vagy Bodó-Bár nevű helységében 1772.“ Plébániája a Pózmény-féle Jegyzékben a régiek között szerepel. A templomot 1778-ban teljesen újjáalakították, s ekkor az ott talált régi síremlékeket is felhasználták. Három érdekes kehely is volt a plébánia birtokában a XIV. XV. századból. Ezenkívül figyelmet érdemelt egy függő ezüstlámpa is 1783-ból, amelyet a felirat tanúsága szerint Nemes Selyem Imre csináltatott. Illéshóza Várát a XVIII. század elején Rudolf császár parancsára lerombolták, aki Illésházy Istvánt, a későbbi nádort is száműzte az országból. Templomában az Illésházy család több tagját temették el, itt nyugszik Illésházy István, a tudós bölcsész és jogász is, aki az elsők között csatlakozott Széchenyi István Javaslatához, a Magyar Tudományos Akadémia megalapításakor. A Nemzeti Múzeum könyvtárát mintegy 25 ezer kötetre menő könyvvel és kézirattal gazdagította. Kismagyar A kastély feltehetően Zsigmond király kedvelt nyaralója volt. Bél Mátyás szerint hasonló királyi lak állt Nagymagyaron is. Nyórasd Nyárasd nagy múltú csallóközi község a dunaszerdahelyl Járásban. A szájhagyomány szerint már a XII. században lakott hely volt. Tamás Esztergomi érsek 1193-ban engedélyt ad a nyárasdlaknak kápolna építésére. 1237-ben IV. Béla kettéosztja a községet, a felét a pozsonyi káptalannak adományozza. A templom alapjait még 1307- ben rakták le, 1853-ban újjáépítették. A falu határában 1704-ben nagy ütközet zajlott le a kurucok és labancok között. A kurucokat Bercsényi generális, a labancokat Heister, császári fővezér irányította. 1849-ben kőt nagyobb csata zajlott le Nyárasd közelében. Az elesettek emlékét két sírkő hirdeti: egyiket a szabadságharc hőseinek, másikat Geramb osztrák alezredesnek állították. Nyárasd pallosjoggal Is rendelkezett. Az ezt hirdető oszlopot a helyi tanács most restauráltatta. Nagylég A gróf Benyovszky Rudolf által épített kastély ma tüdőbeteg szanatórium. A község plébániáját 1328-ban alapították. A mai templom alapjait 1679-ben Szelepcsényi György érsek rakatta le, de az építkezés csak a halála után fejeződött be. Siposkarcsa Valamikor a Somogyi család kastélya állt Itt, amelyet 1581-ben a család György nevű tagja építtetett. Szarva Kastélya tágas — homlokzatán az Illősházyak címerével — arról nevezetes, hogy Itt vendégelte meg Sárkány Ambrus II. Lajos királyt és feleségét, Habsburg Ferdinánd húgát, Máriát, amikor nászútjukat megszakítva a kastélyban szálltak meg. Istvánffy Miklós leírja a híres böjtös ebédet — mert éppen péntek volt — amely sokfajta, különböző módon elkészített halból állt, s még maga a királyné is elragadtatással dicsérte. A kastély eredetileg a Sárkány család vlzsáncokkal és tornyokkal megerősített fészke volt, később az Illősházyak, majd a Batthánylak szerezték meg. Híres volt nagyszerű képgyűjteménye, főként az arcképek és a gazdag történeti anyagot tartalmazó levéltár. A kastélyban Jelenleg iskola van, a képgyűjtemény és a levéltár sorsa ismeretlen. Szenterzsébet Ma már csak major. Közelében pogány slrhalmokat találtak. Itt tartotta egykor a környékbeli nép a hagyományos népünnepélyeket, a pünkösd királyi Játékait. A 17. században Bél Mátyás is megemlékezik erről. Bős Csallóköz legősibb települései közé tartozik. Az oklevelek 1102- ben Beys néven említik. A községet IV. Béla király az Amadé családnak adományozta. Az 1262— U/4-es években feltehetőleg besenyők lakták. Zsigmond király ugyancsak birtokot adományozott az Amedáknak a falu határábán. A jelenlegi kastély eredetileg vízárokkal körülvett erődítmény volt, amelyet a XVIII. században barokk stílusban átépítettek. Ebben a kastélyban született II. József, Mária Terézia fia, a későbbi kalapos király. Erről a bősi születési anyakönyv tanúskodik. E kastélyban élt Amadé László, a neves költő Is. Ősrégi temploma még ma is magán viseli a gótikus építészet nyomait. Vásártartási jogát 1468-ban kapta mint mezőváros. A község határában 1849-ben nagy csata folyt a szabadságharcosok és a császári csapatok között. Vórkony Várkony Csallóköz egyik kis községe, a Dunaszerdahely— Bős országút mellett terül el. Az oklevelekben először 1015-ben találunk róla említést. Az Amadé család ősi fészke volt. A régi várkastély helyén az elmúlt században új kastély épült, amely ma az elaggott, munkaképtelen polgárok otthona. Román stílusú templomán korai gót elemeket is találunk. Ez az építmény a legrégibb műemlékek közé tartozik. Az 1930-as években renoválták. A templom alatti kriptába temetkeztek a község földesural, az Amadé grófok, köztük a neves zeneszerző, Amadé Tádé. A templom bejáratánál elhelyezett Madonna a XIV. századból való. A templom előtt látható egy szégyenkő (pellengér). Várkony községben fejezte be életét Mecskei István, Eger hős védője, akiről Gárdonyi Géza Egri csillagok című történelmi regényének egyik főszereplőjét mintázta. A Várkonyhoz tartozó Péterfa pusztát 1807-ben a Martinovics-féle összesküvási perben közvádlóként szereplő Németh János, királyi ügyigazgató vásárolta meg. A száj. hagyomány szerint innét tűnt el, a Jakobinusok bosszújának esett áldozatul. Várkony! lakos volt Amadé János a törökök ellen harcoló csallóközi csapatok kapitánya is. rrrar
