A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-06 / 10. szám
bor veszi birtokába, és egy Karner Dániel nevű egyénnek zálogosítja el. 1721-ben, a kiváltságlevél tanúsága szerint már szabadalmas, taksás helyként szerepel. A község régi temploma 1621-ben pusztult el, a Jelenlegi templom 1794- ben épült. Patas határában feküdt a Zelebeg és Fyur (Fűz) nevű középkori település Is. Valószínűleg mindkettő a törükdúlás idején pusztult el. Zelegeb már 1260-ban Is szerepel egy oklevélben. A napoleon! háborúk Idején e község határában ütköztek meg az osztrák csapatok a francia sereggel. A csata 1809-ben zajlott le, s az elesett francia katonákat a tormáshátuljai dűlőben temették el. 1848-ban ugyancsak harcok dúltak a falu környékén. Patas még ma is híven őrzi az ősök emlékét. Az utóbbi időben is több néprajzi tárggyal gazdagították a Csallóközi Múzeum gyűjteményét. Különösen a tanácselnök, Füssy Ernő lelkes híve és támogatója a múzeumnak. Csákány Itt lakott Reguly Antal, a kiváló nyelvész és utazó, a finn-ugor rokonság kutatója. Damazérkarcsa Itt született Bartal György, a 48- as mozgalmak egyik aktív résztvevője, aki Kossuthot Debrecenbe is követte. A szabadságharc bukása után őt is bebörtönözték, majd kiszabadulva Ismét részt vállalt a politikai életben. Híve volt a kiegyezésnek, s megnyilatkozásaiban Deák Ferenc eszméit propagálta. Elöpatony Várady János lakhelye. Itt írta „A régi magyar zászlósságról“ elmű történeti művét, melyet 1830- ban adtak ki Pozsonyban. Nevét különc nyelvészlkedő hajlama tette Ismertté. Sajátos szómagyarázataival szinte minden idegen szót magyar eredettel ruházott fel. Egyházkarcsa Régi templomáról nevezetes. Egy eredeti hártyaokmány szerint 1308-ban építették. Egyházgelle A Pozsonyt Komárommal összekötő müút mellett fekszik Egyházgelle, régi honfoglalás korabeli település. Hatalmas, kéttornyú román templomának alapjai már 1320-ban Is fennállottak. Gelle az István király elrendelte „tlztemplomhoz“ tartozott. A kiirály törvénye szerint u. 1. minden tíz falunak közösen kellett templomot építenie és fenntartania. A falu ősrégi település, a XIII. században az oklevelek Gala néven emlegetik. Mint praediálls nemesi szék, mér az Árpádok korában fontos központ Felső-Csallóközben. A vásárairól is híres község, megkopott, megrongálódott vásároszlopát miinél előbb renováltatnl kellene. Ekecs Nagymegyertől alig pár kilométernyire levő nagyközség, a csallóközi vízahalászok ősi fészke. Már 1268-ban a komáromi vár tartozékaként említik. 1349-ből kelt oklevél szerint Possessio Eketh néven már az esztergomi érsekség 1460- tól a nyúlszigeti apácák tulajdona, akik ellen az ekecsiek 1576-ban pert indítottak. Később a Zichy grófok a birtokosok, ekkor a falu lakosainak nagy része — nem akarván az úrbért fizetni — elhagyja házát. Az üresen maradt házakba a gróf szlovákokat telepített, ezek később beolvadtak az őslakosságba. A múlt század elején mint a cslcsói uradalom része szerepel a Kálnoky grófok birtokában. A szabadságharc idején, 1848-ban nagy ütközet zajlott le a falu határában a császári csapatok és a magyar honvédek között. A faluban többször is tűzvész pusztított. (A legutolsó 1904-ben volt.) Az ekecsiek nagyszerűen értettek a vizafogáshoz, valamint a halászszerszámok, a szégye és a cége elkészítéséhez is. A királyföldi híres császári vizafogót is ők készítették, és ezért mentesek voltak az adózás és egyéb terhek alól. A kifogott hal egyharmada pedig őket illette. Az ekecsiek nemcsak a földesurak ellen harcoltak, de ádáz ellenfelük volt a gútaí halászok céhe is, akiknek híres csónakja egyetlen fából készült. Gyakran megtörtént, hogy a két ellenfél versenyre kelt egymással. A versenyhalászásokon több főúr is megjelent. Az 1554. augusztus 24- én kezdődő halászaton az esztergomi érsek is megjelent, számos főúr kíséretében. Az egykori írásokból tudjuk, hogy a király is érdeklődött a vizahalászat iránt, s m'nden egyes esetről szóbeli jelentést kért. Abban az időben a Csallóközben fogott viza ízletes húsa miatt mind a királyi konyhákon, mind a főherceg! és külföldi udvarokban is a legnagyobb hírnévnek örvendett. Gomba Felsö-Csallóköz egyik leggazdagabb múlttal rendelkező települése Gomba. Első Írott emlékei a XIV. századból válók, de tudjuk, hogy már a honfoglalás korában Is lakott hedy volt. Legrégibb birtokosa a Gombai család, gombai várkastélyuk messze földön híres, 1666-ban, Szelepcsényl prímás Idejében is négy toronnyal megerősített erődítmény volt. A mai kastély valószínűleg átalakított mása a réginek. A múlt század elején, de még később is Csallóköz legszebb és legjobban gondozott kastélyai közé tartozott. Az 1858-ban Csallóközt járó újságíró így festi le: „Gomba gyönyörű kertjével s ízléses szép kastélyával mint egy oáz áll, különösen érdekes műkincsei tekintetében“. Valóban, kertjében a legkeresettebb növények voltak találhatók. Termelt a művészet legértékesebb s legszebb kincseivel töltötték meg. Az akkor kialakuló új művészeti irány, a klasszicizmus uralkodott az egész kastélyban. A múlt emlékeit s a természeti ritkaságokat üvegszekrények őrizték. A római, főképpen a Pompejiből és Herculaneumból származó régiségek között különösen nevezetes volt egy aranyozott ezüstserleg 1589-ből, amely a legrégibb, magyar felírással díszített A dunasxerdahelyl Kondé kastély A Kondé csalid címere Dunasxerdahely — éj lakótelep A csallékflxcsfltBrtSkl régi templom céhpoharak közé tartozott. E gazdag gyűjtemény, kincs és műemlék Udvara oki Lajos, bécsi ügynök műszerető és műértő szorgalmának eredménye volt, sajnos az Idők folyamán teljesen elkallódott. Gomba Iparáról is nevezetes volt. A XVII. század második felében, 1666 körül Szelepcsényl prímás, az akkori tulajdonos hollandi posztógyárat létesített a faluban, amelyhez az anyagot a külföldről hozott nemes, selyemgyapjas birkák szolgáltatták. Az egykori Írók elragadtatással emlékeznek meg a nagyszerű létesítmény hollandi posztóval vetekedő, világhírű kelméjéről. Az érsek halála után az egész birtok idegenek tulajdonába Jutott, s vagy a nemtörődömség,
