A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-06 / 10. szám

Új műszál a gumiab­roncs-gyárban. Az Észak­csehországi Vegyiművek lovosicel üzeme az autó­abroncshoz szükséges kordselyem legfőbb elő­állítója az országban. Újabban a műanyagszái­­kutató Intézettel és a gu­miipari tröszttel közösen sikerült az üzemnek a műselyemszál szakító szi­lárdságát 6 százalékkal növelni. CTK képszolgálata Nemzetközi játékkiállftás Nürnbergben. A napokban nyílt meg a XVII. Nem­zetközi Játékkiállítás Nürn­bergben, mely a magaine. móben a legnagyobb a világon. A kiállításon hu­szonhat ország vesz részt. Új borozó Prágában. „A Ravasz rókácskához" né­ven új érdekes borozó nyílt meg a napokban Prá­gában. A vendéglőt a ra­­kovicel EFSZ látja el ter­melői borral, füstöltáruval és a morva konyha egyéb csemegéivel. Oombatermesztés - kőbá­nyában. Az ejpovicei vas­ércbánya dolgozói egy el­hagyott kőfejtő tárnában sampiongomba tenyész­tést honosítottak meg. Már eddig fs 400 kg ter­mett a bányában. Tavaszi szimfónia Ereszcsatornában csendült első félénk szólama. Gyengén, alig érezhetően cirógat a napsugár, de a finoman művelt, nagy érzékenységű fuvola gyönge leheletre is megzendül. Egyre vígabban szól s na csak egyetlen szálamban is, a tavasz örök nagy tétele zeng: a tél múlása, a tél halála. Micsoda hangszer az ereszcsatorna I A most születő, sok változatú orgona egyetlen, óriás sípja, melyben hattyúdalát zengeti a tél. Csepp cseppre kop­pon benne világos, egyszerű alaphangokon. Egyhangú, kezdetleges, mint az ősi népzene. Három-négy hang egymással kergetőző; fáradhatatlan és eleven versenye. Mintha maga Bartók hangszerelte volna. S a lendület egyre gyor­sabb, lihegve kapdosnak egymás után a hangok. Friss toborzá lesz a felénk hallgatóból. Kart karba fűzbe ömlenek a hangok, erecskévé állanak össze a cseppek. Már csörgedezik az ereszcsatorna. Már nincsen gátja a felsza­badult, boldog hangnak. Harsogva-kacagva tör elő a dallam és fényes ezüst­ként kúszik át a hórétegen, le egészen a fekete földig. Azon tűnődöm, hogy ez már Igazán tavasz-e? Hiszen még tart a tél. Ide­gen területre tévedt a napsugár. Zárt ajtókon zörget a tavasz. Még hangfo­gót kell tenni a tavaszi ujjongásral De nem leheti Visszavonhatatlanul elhangzott mór a nyitány. Nem csoda, ha mindent elseprő erővel életre Is kelt a nagy győzelmi alkotás. Az élet dala zavartalanul telelt át a hó alatt. Sőt maga a hó és jég is bűvölten dallá változik. Kesergő gyászéneke örvendező futamok kerge­tőzésébe vált át. Benne van továbbra Is az ereszcsatorna zörgő, gurgulázó sípolása. De ki ügyelne most reá? Teljes pompájában zeng a sokszínű dal. Onnepel az árok az út mentén, a hegyoldal horpadása, a kertek alja, a lan­­kás mező. Csillogó hátú dallamok patakja csörgedezik elő s ujjongó diadal­lal egyesült a völgy derekában. Csupa mosoly a hómezők rongyos lapulása közt futó és szélesre terülő sok erecske. De a tavasz nemcsak vezényel. Ke­zében a napsugár-pálca nemcsak parancsot oszt, hanem becéző slmogatását, gyöngédke csókját is szertehinti. Most látni csak, hogy kényszerű úr volt csupán a tél. Minden Ittasult öröm­mel a tavasznak engedelmeskedik. S mint a sok próbán kialakult nagy ze­nemű, zagyva, sáros habokkal, de gyors ütemben és boldogan, medréből Is kicsapva, - zengi a sok mellékágból táplálkozó folyam teljes hangszerelésé­vel a tavaszi szimfóniát. Spáőil felvétele MOHR GEDEON

Next

/
Thumbnails
Contents