A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-02 / 1. szám

Feleségem beteg. Mivel betegsé­gének oka nem állapítható meg, ax orvosok feladták a reményt. Ilyen kört ax orvostudomány nem ismer. A szakkönyvek sem tesx­­nek róla emlltóst. „Ismeretlen be­tegség“ — írták a körlapra ax orvosok. „Nincs rá gyógysxer.“ Ok lemondtak, de én bíztam. Szakkönyveket vásároltam és ku­tattam a betegség okát. Eredmény nálktll. Végső -elkeseredésemben Jöttem rá a dolog nyitjára és egyben a bűvös gyógyszerre Is, ami viszont nagyon nehezen sze­rezhető csak be. A betegség oka ugyanis a csiz­mahiány. Szakszerű megnevezése: cslxma-láz. Gyógyításának legha­tásosabb eszköze a csizma. Eddig meg Is volnánk. A be­tegség oka, neve, ellenszere már Ismeretes, csak a gyógyszer nem szerezhető be. Hála azonban a lehetetlent nem Ismerő szilárd akaratomnak, elhatároztam, hogy megmentem szeretett nejem a cslzmátlanság bajától. Sorbanálláseal kellett kezde­nem. Két óra hosszat ment Is szépen az egész, egyre közelebb kerültem a reményhez — lesz csizma. Hősiesen vártam, láttam ma­gam előtt feleségem diadalmas tekintetét, láttam boldog, meg­elégedett mosolygását, elképzel­tem a szerény mozdulatot, amely­­lyel a megérdemelt dicséretet há­rítom el: „Ah, semmiség, kicsi­kém.“ Es akkor megjelent a kirakat­ban a Cipőboltok Országos Egye­sülete újonnan létrejött csizma­­szakosztályának kfllünmegblzott­­ja, aki a kirakat szellőzőnyflásán keresztül megkezdte szellemes, szónoklatát. „Mélyen tisztelt vásárló közön­ség! Amint Önök Is tapasztalják, az utóbbi Időben cslzmalparunk óriási lendülettel dolgozik . . .“ Es jöttek a számok, statisztikai ada­tok, százalékarányok, majd egy­­egy epizód a gyárban dolgozó szocialista munkabrigádok életé­ből, felolvasott idézetek a legkü­­lönbözőbb külföldi lapokból, ame­lyek hazai cslzmalparunk óriási fellendüléséről tanúskodnak. Majd filmvetítés következett, amelyben a csizmagyártás technológiáját mutatták be. A rövidfilmben szót kapott a gyár egyik fiatal újító­ja, aki a kéthengeres bélelt csiz­mát kallantyú-fütéses, neonvllá­­gitású belépővé tökéletesítette. Majd a vásznon egy ötven körüli, fényesen borotvált, Intelligens férfi jelent meg, a csizmakereske­­delml minisztérium propagáclós osztálvának főelőadója. Idézem szavalt: — __látható tehát csizmaipa­runk lendületes fejlődése. Nincs okunk a csüggedésre. Csizma van, még akkor Is, ha pillanatnyilag elfogyott. Legközelebb nyolcadi­kén. azaz pénteken kapunk árút.. Hála érzékeny fülemnek, azon­nal észrevettem, hogy s „legkö­zelebb és a kapunk árut“ között elhangzott: „nyolcadikén, azaz pénteken“ — nem volt más, mint egyszerű csel, technikai hangalá­festés. A „nyolcadikén, azaz pén­­teken-t“ egy más hang mondta közbe, amiből kitűnt, hogy a gyár propagáclós osztálya által készí­tett Ilimet szétküldték a nagyobb cipőüzletekbe, ahol az üzlet vi­szonyaihoz és az Időhöz mért dá­tumot a sablon-szöveg alá fes­tették és előadták. Majd egy nagy sötétség követ­kezett. Feleségem csinos, szűrmebéléses csizmákban állt mellettem. — Idenézz — mondta. Aztán felébredtem. KESZELI FERENC Cseri Béla: — Növendékeinkkel az Majer Lajosék otthonában iskclai szünet alatt Is foglalkozunk Szeietetc»| Prandl felvételei és személyautó Harminc évvel ezelőtt a nagy­­ctiatomjat katolikus iskoluöan 'gyűjtést Indítottak a szegény ta­nulók karácsonyi segélyezésére. Ennek a nemes gonaoiatnak a megvalósításáról tudósít az akkori Magyar Család című, havonta megjelenő lap egyik, kezembe ke­rült száma. Megírta, hogy har­mincnyolc tanuló kapott szeretet­­csomagot és ezen felül még bőven Jutott pénz az Iskolai karácsonyfa feldíszítésére ts. Milyen lehet a karácsony Nagycsalomfán harminc év után? Vagy a karácsonyok nem változnak? Az Idő kerekének for­gásával minden változik a földön. Gyerünk csak Nagycsalomfára, nézzük meg 1965-ben, karácsonyt készülődései közepette. A faluban ötosztályos magyar Iskola van. Igazgatója, Csert Béla december 18-án készült Ipolybalogra az út­törőkkel. Autóbusz szállítja a kis­diákokat az ott megrendezett fe­nyőfaünnepre, ami egyúttal úttö­rőnap Is. — Kapnak-e ott a gyerekek ajándékcsomagot? — Igen, de Inkább csak szimbo­likusát. A szülőt munkaközösség két-három korona értékű pici cso­magot készít minden tanuló ré­szére. Minden gyermek odahaza, szüleitől kapja meg ajándékait. Ünnepélyünk játékokkal, vidám mulatsággal zárul. De növendéke­inkkel az tskolal szünet alatt ts foglalkozunk, Időnként filmvetíté­seket, mesedélutánokat rendezünk nekik. Azt magam ts láttam, hol kerül sor ezekre. A művelődési ház már felépült, tágas nézőterével, korsze­rű, szép színpadával várja a mai Iskolásokat. Harminc év előtt bi­zony csak valamelyik osztályban zsúfolódtak össze a nézők, hogy gyermekeik szokásos karácsonyt színtelőadásában gyönyörködjenek. Az akkori szereplők már java-Az édesanya nem nagyon lelkesedik a motorkerékpárért korabeli, 40—50 éves emberek. Ta lálomra felkerestünk kettőt azok ból, akik valamikor szeretetcsomag ban részesültek. Majer Lajósné, Vince Rozika otthonában csak a férjet találtuk és a kétéves kis Eri­kát, akt éppen délutánt álmából ébredt. Kellemes meleg fogad a lakásban és mire körülnézünk, megérkezik Rozika ts. Akt látja alig hinné, hogy már felnőtt lánija van. A kislány az apátfalat Polana szövöüzemben dolgozik, a mama itthon, a szövetkezetben, az apa pedtg munkás. Nemsokára beállt tanak a nagyszülők is megszokott napi látogatásukra. Szóba kerülnek az ajándékok, meglepetések. A kereső nagylány mindig teli kézzel Jön haza, ntncs olyan családtag, akinek ne ke­rülne a csomagokból valami. De Majerék szorgalmas élete nemcsak a karácsonyt ajándékokat biztosít­ja, lehetővé tette azt ts, hogy 1953-ban új házat építsenek. Amerre körülnézünk új házakat látunk. Akik harminc év előtt szeretetcsomagra szorultak és bol­­doqan szorították magukhoz a me­leg cipőt, sapkát, szvettert, azok most nagyablakos, tágas, torná­­cos saját házakban ünnepük a ka­rácsonyt. Gemer Latos ts a harmincnyolc közé tartozik. A szövetkezet agro­­nómusa, és ntncs otthon, mert Is­kolázásra hívták be Selmecbánya környékére. A takaros portán csak beteges, öreg édesapját találjuk, cstnos barna feleségét és három gyermeke közül a kilencéves sző­ke Erzsikét. Gemer bácsi visszanéz messze, a harminc év előtti karácsonyok tá­volába, mert afelől faggatom. — Hát az az ajándék bizony rá­fért a Lajosra, meg a többiekre Is, hiszen kilencen voltak testvérek. Fácskát azért minden esztendőben állítottunk nekik, Ilyenkor süte­mény ts akadt. A feleségemmel együtt nehéz munkával mégis si­került a semmiből tizenkét és fél hektár földet teremtenünk. A gye­rekeink, unokáink életével össze se lehet hasonlítani a miénket. Ezek a gyerekek? Ezeknek min­denük megvan. Erzsikét, akt csillogó szemmel hallgatja nagyapját, megkérdem: — Mégis mit szeretnél kará­csonyra? — Gondolkodás nélkül jön a vá­lasz. — Könyvet kértem, meseköny-Az ajándék bizony ráfért a Lajosra vet, azt nagyon szeretem, meg a fügét. A nagyfiúnak a. kívánsága Is na­gyobb. Motorbictkltt kunyerál a szüleitől. Pedig van ‘ már egy a háznál, de azt az apja használja. Egy agronómusnak bizony szüksé­ge van Ilyesmire. De hogy a fiú ts kapjon, azért az édesanya nem lelkesedik. — faj, annyi a baj azokkal a motorokkal, az ember mindig hall valamilyen szerencsétlenségről. Nekünk ts volt már ktsebb ka­rambolunk. Mondtam ts a fiamnak, Inkább várjon egy kicstt, várja kt, míg megkapjuk az — autót. Mert Besztercebányán már elő­legyezték ' őket, csak még várni kell egy kicsit. — A fiatalok türelmetlenebbek, mások az álmaik, vágyaik ts, mint a mtélnk voltak — mondja Gé­memé, miközben poharakat, bort rak az asztalra. — ök már tovább jutnak á ml falust Iskolánknál, Az egyik Ipolybalogra jár be a kilenc­éves Iskolába, a másik Ipolyságon Ismerősöknél van kvártélyban, az gimnazista. Fogorvos szeretne len­ni. Es folyik a szó a gyerekekről, meg arról, hogy abban a sarokban lesz mégis legjobb helye a kará­csonyfának, ahol most a televízió áll, azt pedtg félre tesztk addig az altó közelébe. A garázs elhe­lyezése ts vita tárgyát képezi. Olyan gondok ezek, amelyekkel mindenki szívesen foglalkozik, amtt mindenki szívesen vállal. Kifelé menet eszembe jut: hej, harminc év előtti, szeretetcsomag - beli meleg cipő. kis csizma, ami­nek a megszerzése leküzdhetetlen gondot okozott, hitted volna-e, hogy valamikori gazdáidnak 1965 karácsonyára Ilyen gondfal lesz­nek? ORDÖDY KATALIN hét 20

Next

/
Thumbnails
Contents