A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-20 / 8. szám
Fejezetek a c$eh*magyar és a csehszlovák* magyar sportkapcsoiatok történetéből Az AC Sparta csapata Schaffer Prágába érkezése előtt, 1921-ben: Hajn?, Hochman, Hojer, Sediláőek, Kácfa, Steiner, Simonok, Kolenat? térdelő sor: Dvofáőak, Cervem? és Koüeluh. A CSK Bratislava csapata 1927-ben már a szlovákiai futball élére küzdötte fel magát. Az akkori csapat: Havránek, Cabelka, Kaullch, Cambal, Peyr, Polácsek, Mutnyánszky, Karácsonyi, tllő sor: Prlbo], Uher, Holly, Trigger és Sorai. A kassal Slávla 1927-ben. A csapat legnagyobb erőssége a többszörös válogatott kapus, Kardos volt. 4 fa rq fs r íf Rejtő László 7. A Spéci A Magyar Tanácsköztársaság 1919. évi bukása után beállott súlyos gazdasági helyzetben az. élvonalbeli futballisták egy része eltávozott Magyarországból. Németországba, Olaszországba, Ausztriába - a legtöbbje pedig az új Csehszlovákiába. Ki egyenest oda ment, ki egy kis kerülővel. így például, Schaffer Alfréd is. ■ A gólkirályságig A Spécii Akitől a legtöbbet lehetett eltanulni, akit leginkább volt érdemes utánozni és - nem utánozni... Már 15—16 éves korában feltűnt akkor elemi erejű játékával. Két budapesti kisegyletet, a Typografiát és a Lipótvárosi TC-t is megjárta már, amikor 1911-ben 5305-ös sorszámmal az MLSZ leigazolta - az FTC, a Ferencváros tagjaként. A zöldfehérek akkori aranycsapatában azonban akkor nem lehetett új embernek bejutnia, az ifjúsági és a B/csapatban való szerepelgetést pedig nem érezte méltónak magához. Átruccant Tatabányára. Egy év alatt bajnokot - igaz, csak kerületi bajnokot csinált csapatából. (Hányszor megteszi ezt még játékosként is, majd edzőként isi) A BAK hozza vissza Budapestre, majd átengedi az MTK-nak. Itt válik világhíressé. A klub angol edzőitől, Robertsontól, Hogantól és angol játékosaitól, főleg Lane-től rengeteget tanulva válik a kontinens akkori legjobb csapata erősségévé. 1919 után az MTK egy külföldi túráján lemarad és Nürnbergen köt ki. Miközben bajnokot csinál az I. FC Nürnbergből — most válik igazán Európaszerte ismertté. ■ Nürnbergben Akik felkeresték ottani, Flannenschmitzgasse-i lakását, elámultak elsősorban a garderobján. Schaffer nagyon szeretett öltözködni, s ekkor már megvolt a módja is hozzá. Aztán elámultak az életmódján, sőt - az edzésein. Unikumnak számított akkor, amit Schaffer bevezetett, a heti négyszeri edzés, a reggeli torna súlyózás, a nagy séták. Legfeljebb délutáni „előtréningje" (így nevezte) nem számított újdonságnak: á másfélóráskétórás biliárd partik. Amint elhagyott egy klubot - márpedig elhagyott pályafutása alatt vagy húszat - annak vezetősége első kötelességének tartotta, hogy rúgjon egyet rajta. Nürnbergben is elfelejtették, hogy a Fürth csapatából évek, során folyton elszenvedett vereségeik után Schaffer beálltával kezdődött meg a Nürnberg aranykora. S ekkor kelt szárnyra ez a szólás-mondás:- A jó Isten elhagyta Nürnberget, de nem baj, mert megjött a Spécii Irigyel persze szapultók. Haragosai számát megnövelte őszintesége. Ami a szívén, az a száján I Es nem mindig kifogástalan megfogalmazásban... Merőben elütött kora nyárspolgári Ízlésétől. Egy kicsit kalandor volt, egy kicsit amerikai, vágású üzletember, a futball „velszi hercege“ az első játékos, aki autón közlekedett. Végre megunta a nürnbergi piszkálódásokat és előbb Baselba, majd Münchenbe költözött. És a Wacker jelentéktelen, szürke csapatából egy év alatt — már nemcsak mint játékos, hanem már mint edző is — bajnokot faragott. Aztán megint másfelé nézett. ■ 100 koffer, 100 kiló 1922 szeptemberében érkezett Prágába. Száz kofferjával — és 100 kilós testsúlyával. (Igaz, ehhez megvolt a maga 6 lábnyl magassága). Előzőleg már többször játszott Prágában, a csehszlovák, illetve a prágai futbalra azonban ettől a naptól kezdve tette meg jelentős hatását, mutatta meg csapatformáló képességét - annak ellenére, hogy akkor még nem sokáig maradt meg Prágában. Mór várták, hogy a bécsi Rapid elleni nemzetközi mérkőzésen szerepel. De ekkor még csak a tribünön „szerepelt*. Hódítóan, elegánsan, mint ebben az időben mindig. ■ Milyen futballt talált Prágában? Az elmúlt évek alatt nagyot fordult Prágában a futball erőviszonya. A futballba egykor csak megkésve belekapcsolódó Sparta olyan fenomenális fedezetsorra tett szert (Kolenaty, Kácfa, Perner, majd később Cerveny,) amely az élre vitte a bordóingeseket, a régi rangelső, a Slávla elé. Csak még a csatársorát kellett erősítenie. Ezért szerezte meg Schaffert. Prágában nagyon jól Ismerték a múltját. Emlékeztek azokra az időkre, amikor a budapesti MTK a kontinens legjobb csapata volt, s 6-8-10-12, sőt nem Is egyszer 18 gólt lőtt I. osztályú bajnoki és nemzetközi mérkőzéseken. S benne elsősorban — Schaffer. Ha zongoralábai meglendültek, az ellenfél kapusai gyakran mór nem is próbáltak a labda útjába állni. Mire a Spéci olyasmit is megtett, hogy már nem is gólt akart lőni, - hanem eltalálni a kapust! Mire az megtörténtl - amint Schaffer lövőhelyzetbe került, villámgyorsan a kapufa mögé ugrott, hogy az védje meg őt a gyilkos bombától. Ebben az időben Schaffer még sűrűn előretört, robbanékony volt, a tank-centerek' módján játszott, bár ragyogó taktikai érzéke, csapati rá nyitó képessége már ekkor is kidomborodott. Úgy bánt a labdával, mint talán azóta sem senki. Hiszen még - már edző korában - 45 éves fejjel is megtette, hogy a 16-os vonaláról úgy lőtt a kapura, hogy eltalálta a kapu közepére felakasztott sétapálcát. ■ Mit tanult tőle a prágai futball? Játékát a Slávla akkori alelnöke, Loos foglalta össze. Loos nagyon jól Ismerte, személy szerint is. Sokat jártak együtt, már csak azért is, mert Loos felesége magyar asszony volt.- Schaffer alapelve, hogy „miért dolgozzam többet, mint amennyi szükséges?" Legfőbb szabálya: takarékoskodni kell az erővel. Nem futott, ha lépésben ts elfoglalhatta a legmegfelelőbb helyet. Nem lőtt erősen, ha könnyed gurítással Is betalált a labdája a kapuba. Mindig helyezte a labdát, nem Ismert vaktába-rúgást. Nem cselezett, ha egy passzol is megoldhatta az előbbrejutái problémáját - és viszontI A játék mindig játék marad) a számára, csak túlerőben levő ellenféllel szemben vált küzdelemmé. De ehhez is értett, s az energia-fokoláson, az iram-erősítésen túltett mindenkin. Megtanulhatták tőle, hogy kell az ellenféllel szemben öntudatosan és mégis kedvesen fellépni. Bebizonyította, hogy még a legnagyobbnak is elemi kötelessége egyéni érdekeit alárendelni a köz érdekének. Csakhogy a Sparta akkori stílusát a minden ciráda nélküli erőteljes, erélyes, gyors játék, a szinte minden „előjáték nélküli" kapura bombázás jellemezte. Ebbe a játékmodorba az agyafúrt, nagyvonalú, csak biztosra menő, gondosan előkészítő Schaffer nem tudott beleilleszkedni. Lefogyott 91 kilóra, de ez is kevés volt. Még mindig inkább egy nehézsúlyú pankrátorra hasonlított, s nem labdazsonglőrre. Közös örömmel váltak meg egymástól a Sparta és Schaffer... ■ Bécsi napok A Spartatól a bécsi Amateurehez (a mai Austria elődjéhez) szerződött. Itt nagyon szerették. A lasúbb bécsi futballba remekül illett a futball-Hackenschmidt. Teljes elismertetését pedig éppen azzal vívta ki, hogy döntően neki köszönhette az Amateure két óriási nemzetközi sikerét, a Sparta elleni előbb 5:1-es, majd - 1924 novemberében 4:1-es győzelmét. A Sparta kezdte visszasírni ... Bécsben még nagyobb glória övezte, mint egykor Budapesten, Münchenben, Baselban, Prágában. Minden óriási sikere örömét megkeserítette, hogy sehogy sem tudott - a játéktéren - egy nevezőre jutni az Amateure akkori két másik magyar csillagával, Konrad Jenővel és Konrád Kálmánnal. Utálta rövid passzos finomkodó játékukat, azok meg kifogásolták, hogy őket futtatja, miközben maga nem fut. ■ Újra Prága 1925 elején a Spartában többségbe jutott a Schaffer-barát szárny a Schaffer-ellenes szárnnyal szemben, s újra Sparta-tag lett. 1925. március 21-én szerepelt először, éppen a bécsi Simmering ellen. Győztek. Meg kell jegyeznünk: a bajnoki címet később elvették a Sportétól, a Vrsovice ellen elért 7:1-es győzelme ellen beadott óvás alapján. Ez a gólarány biztosította volna ugyanis elsőségét a Slávióval szemben. Az újrajátszást aztán a Sparta csak 3:2-re nyerte meg. - és a Slávia lett a bajnok, gólaránnyal. 1925. decemberében még szerepelt a Sparta spanyol túráján, sőt bevették a Barcelona-Prága mérkőzés csapatába is. Jól is játszott, amíg csak ki nem állították. Nem ő volt a hibás. A spanyol védők csak folytonos lefogással, átkarolással, ráncigálással birkóztak meg vele. Végül megunta és a lábát elkapó Trabal fedezetet a nyakánál fogva lerántotta. Lassanként be is fejezte pályafutását, elbúcsúzott a játéktérről - mint játékos, de nem mind edzői Ahogy játékosként szinte minden egyes csapatot, amelyben játszott,' bajnoksághoz segített, ugyanezt megtette edzőként is, Budapesttől Rómáig, Münchentől Prágáig - és vissza. A második világháború után Járt haza, Pestre. Kint hunyt el. 20
