A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-02-20 / 8. szám

Nevelés A svéd divattervezők szalonjából kikerült spor­tos, téli öltözék. A kötött ruhát térdzoknik egé­szítik ki, amelyeket persze a vékony haris­nyára húznak. A mi Ízlésünknek az együttes kissé szokatlan, de kényelmesnek és praktikus­nak látszik. (CTK) A Dél-Morva kerület Vizovice nevű községének nagy hírre tett szert cnkrészmüvészetl specia­litása, az itt látható több stttemány-fignra. Készitőmestere a nyolcvanhat éves Alfonz Lu­­tunsky és 63 éves felesége. A költői szépségű, a népművészet határét elérő figurákat messze a határokon tál is ismerik. Ebben az évben a vizovicei dlszsüteményeket Belgrédban, Szófiá­ban, jövőre pedig a montreali világkiállításon csodálhatják meg a látogatók. (CTK) Néhány szó a gyermek hazudozásáról és az engedelmességről A szülő és a pedagógus célja az, hogy jobbá tegye az embert. A gyermek első neve­lője a szülő, később az iskolában már meg­oszlik e feladat a szülő és a tanító között. A nevelés nem más, mint a gyermeket olyan­ná formálni, hogy a társadalomnak értékes tagjává vélhessék. A fiatalokban ki kell fej­leszteni a közösségi érzést. Rendkívül fontos a példamutatás. A felnőttek magatartása nagy hatással van a fiataikorúakra. A szü­lőnek és pedagógusnak kapcsolatot kell ke­resni a gyermekkel s ha ez megvalósul a ne­velés is eredményessé válik. Ily módon köny­­nyen győzhetjük le a fiatalok jellemében mu­tatkozó káros vonásokat, ezek között is első­sorban a hazugságot. A hazugság a gyengeség jele 1. A gyávaságból eredő hazugságot a féle­lem idézi elő. Legtöbbször a büntetéstől való rettegés kényszeríti hazugságra a gyereket. Sajnos, a szülők sem járnak elöl Jópéldával, pl. a kellemetlen látogató elől letagadják otthonlétüket. Nehéz aztán a gyermeknek az Igazmondást prédikálni. 2. A hazugságot a gyermek sokszor ügyes­ségnek tartja, melynek Igénybevételével „ki­vágja“ magát, csíny tevéseiből sértetlenül me­nekül, sőt hősies színezetben tűnik fel társai előtt. 3. a gyermek hazudik azért is, mert fan­táziáját senki sem fékezte meg, nem tanítot­ták úgy, hogy az egyszerűség, az igazság le­gyen előtte tetszetős. Egyengetni kell az út­ját, bátorságot, bizalmat kelteni benne. Talán fél az Igazság sólyától, mert ki merné ta­gadni, sokszor emiatt tér el a felnőtt Is az egyenes útról. Csak később ismerik fel, hogy a hazugság mindennél nagyobb teher. A meg­félemlített gyermek jelleme már zsenge kor­ban elferdül s ezen később nehéz segíteni. A hazugságon ért gyermeket meg kell bün­tetni, ennél is fontosabb azonban, hogy he­lyes útra vezessük. Ha bensőséges kapcsolat alakul ki a gyer­mek és a szülő között nincs szükség alakos­kodásra hazudozásra. Az erények között az első sorban az enge­delmesség foglal helyet, mely nélkül a töb­bi erény sem sajátítható el. Engedelmesség nélkül nincs előrehaladás. Engedelmességet ráerőszakolni a gyermekre szinte lehetetlen. Az alárendelni tudás ben­sőnkből kell, hogy fakadjon. Igen nagy sze­retet szükséges ahhoz, hogy az engedelmes­séget könnyűvé tegyük a gyermek számára. A szeretőiben ellágyult szívnek könnyű az engedelmesség. Az emberek nagy részét nem szoktatták rá a szülői házban, vagy vissza­éltek a gyöngeséglg menő szeretettel s min­dig saját akaratukat érvényesítették, enge­detlenné, fegyelmetlenné váltak. A fegyelme­zetlen ember pedig nehezen illeszkedik bele a közösségbe. Vannak nehezen hajlítható, konok gyermekek is, akikről a jóakarat, ne­velés visszapattan. Szomorú azoknak a gyermekeknek a hely­zete, akiket az otthoni, rossz légkör, a per­patvarok megzavarnak. A családi békétlenség, az egymásnak ellentmondó parancsok annyi­ra megrontják a belső összhangot, hogy haj­­líthatatlanná, gerinctelenné, konokká válhat. Egyszerre ne kívánjunk sokat a gyermek­től. Világosan, röviden, határozott formában adjuk tudtára, amit teljesítenie kell, ebben azonban legyünk következetesek. Állandóan tartsuk kézben a gyermeket, de úgy, hogy ez őt ne fárassza, ne zavarja, csupán fe­gyelmezze. Magáért az engedelmességért ne Jutalmaz­zunk, de ba jó eredményt mutat fel, akkor helyénvaló a dicséret, néha a jutalom is, mert ez tovább serkenti, jóra ösztönzi. Fe­nyegetéssel, ijesztgetéssel, kevésbé lehet en­gedelmességre szoktatni. Erejét felülmúló dol­gokat ne kívánjunk már csak azért sem, mert mint a fiatalkori nehéz testi munka bajt okozhat, bajt okozhat zsenge korban a szel­lemi, erkölcsi túlterhelés is. Ha nehéz fel­adatokkal birkóznak, legyünk segítségükre, teljesítményeiket ne becsüljük le, ne kevesel­­jük, ezzel csak hátráltatnánk előrehaladásu­kat. Szigorú ítélkezéssel ne idegenltsük el magunktól a gyermeket. Tehetségteleneknél inkább az igyekvést méltányoljuk. A félénk gyermeket biztassuk, reménységét élesszük és figyelmeztessük, hogy kitartó szorgalom­mal elérheti az előtte járókat is.-nj­£ti így cóinátom Meglepő receptet kaptunk egyik kedves olvasónktól, s habár a tűzhely mellett nem­igen veszik hasznát, mégis leközöljük. Átad­juk hát a szót Schoeller Zsuzsának: Volt nekem egy dédmamám és ez a dédma­­ma ismert egy kitűnő receptet. Leírom hát, hadd okuljanak belőle a mai lányok és asz­­szonyok is. Vegyél egy kiló jó meleg szeretetet, szitáld át a türelem szitáján, nehogy pletykamag kerüljön bele. Adj hozzá egy liter bátorsá­got, 3 deci szorgalmat, egy deci jóságot, gyúrd össze egy tojásnyl kedvességgel Jó ke­ményre és takard le tiszta jó kedvvel. Ha meg­kelt, süsd meg a kitartás tüzénél, szórd meg asszonyt kacagással és tegyél rá pár csepp nyugodt megfontolást. Vágd föl annyi darab­ra, hogy eggyel mindig több legyen, hiszen műidig akad valaki, aki még rászorul. Hát nem volt édes, okos asszony az én néhai dédmamám? Schoeller Zsuzsa Finom grízgaluska Egy egész tojást két klskanálnyi olajjal jól elkeverünk, sózzuk, borsozzuk, egy evő­kanálnyi vizet és annyi grízt adunk hozzá, hogy ne legyen túl kemény. Befőzzük a for­rásban levő levesbe, gyönyörűen megdagad, nem ázik el és a belseje sem marad ke­mény. Tessék kipróbálni! Tojásos marhaszelet (négy személyre) 40 dkg marhahúst szeletekre vágunk, meg­mossuk, besózzuk, majd prézlibe jól bele­nyomkodjuk és húsdeszkán a prézllt bele is verjük a húsba. Egy lábasban két tojásnyi zsírt forrósltunk. A kivert szeleteket habosra kevert tojásban megforgatjuk mindkét olda­lán és Így csöpögésen a forró zsírba rakjuk, de csak annyit, amennyi a lábas alján elfér. Mind a két oldalén addig sütjük, amíg a to­jás megsül és a hús szép piros bundát kap. Kiszedjük, és hasonlóan megsütjük a többi szeletet. Ha már valamennyi kisült, vissza­rakjuk a lábasba és pici vízzel, fedő alatt ad­dig pároljuk, míg a hús megpuhul. Mindig legyen alatta víz, hogy le ne égjen és a vé­gén annyi vizet hagyunk rajta, hogy finom sűrű levet kapjunk. Az Így elkészített hús­nak megvan még az az előnye is, hogy bár- Jmllyen öreg, egy óra alatt vajpuha lesz. Ha nem hiszik, próbálják ki. Mellé rizst adunk ős céklát. Málik Lajosná

Next

/
Thumbnails
Contents