A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-02-13 / 7. szám

France Clidat Két nagysikerű bratislavai hangverseny után baráti körben talál­koztunk a neves francia zongoraművésznővel. Neve nem Ismeretlen olvasóink előtt, mert 8 év óta csaknem minden esztendőben elláto­gatott hazánkba. Szívesen lép fel nálunk, szereti közönségünket, s mint mondotta, lélekben már régi bratislavainak érzi magát. A művésznő egyszerű közvetlensége, sajátos francia „charme“-ja kfjnnyen átsegített a beszélgetés kezdeti nehézségein. Kérdéseinkre elmondotta, hogy ötéves korában kezdetit zongorázni, nem készült művészi pályára, orvos szeretett volna lenni. Zenei tehetségére azonban felfigyeltek s ez meghatározta sorsát. Hamarosan egyik siker a másikat követté. Díjat nyert a párizsi konzervatóriumon, majd 1956-ban Budapesten elnyerte a Liszt Ferenc zenei verseny első díját. Azóta rengeteg munka, hangverseny és siker van mögöt­te. Bejárta egész Európát, sőt Amerikát is. Párizsban él férjével és édesanyjával. A hangversenyidényben ke­veset tartózkodik otthon. Múlt év októberétől pl. minden negyedik napra esik egy-egy hangversenye, természetesen más és más orszá­gokban. A következő hangversenye Monte Carlóban lesz, azután Nizza, majd a Skandináv államok és Svájc következik. Repertoárjában huszonnégy hangverseny szerepel, ami szokatlanul magas szám. Ezt azzal magyarázza, hogy fárasztja és untatja, ha mindig ugyan­azokat a müveket ismétli. Megkérdezzük, téved-e a művész előadás közben. Erre a követke­ző történettel válaszol: Egy olasz énekes, aki Leoncavallo Bajazzók című operájában Canto szerepét énekelte, a „Kacagj Bajazzó“ áriá­nál annyira beleélte magát szerepébe, hogy zokogásra fakadt. A könnyek torkába folytak s nem tudta szerepét folytatni. A kar­mester előadás után magához hivatta és megjegyezte: ön nem jó énekes, a művésznek a közönségre hatást kell kifejtenie, ugyanakkor meg kell őriznie önuralmát. Magánéletéről kérdezzük, mivel foglalkozik szabad idejében, mi a kedvenc szórakozása? Ha Párizsban vagyok, tanítványaimmal foglalkozom, több igen tehetséges van közöttük — jegyzi meg. Sokat tanul, új hangver­senyekre készül, négy-öt órát gyakorol naponta. Mosolyogva mond­ja, hogy minél többet tud, annál jobban látja, mennyi mindent kell még megtanulnia. Célkitűzése, hogy minél jobban urává váljék hangszerének. Szabad idejében sokat olvas, színházba jár. A spor­tolás terén nagy lehetőségei nincsenek, s szinte az úszás az egyet­len, amely nem veszélyezteti kezei épségét, ellentétben a tenisszel vagy a lovaglással, ahol ez a lehetőség mindig fennáll. Kedvenc szórakozása a színes fényképezés. Utazásai akalmával nagyon sok színes fényképet és diapozitfvet készít. Nagyon szereti a cseh kristályt, minden útjáról visz haza egy-egy darabot, már egész gyűjteménye van otthon. France Clidat kedves, szellemes és jó társalgó, s észre sem vesz­­szük, hogy eljárt az idő, búcsúznunk kell. A művésznő előtt még hosszú utazás áll. Búcsűzásul megígéri, hogy jövőre ismét eljön Bratlslavába, ahová most már mint régi ismerősünket, szeretettel várjuk. SOMOGYI MÁRIA József Attila-est Búcson Ez a pár száz lakosú község be­bizonyította, hogy igenis, ha akar, közelebb tud Jutni a városhoz, a városi kultúrához. Azt is bebizo­nyította, hogy sem a rádió, sem a televízió nem kerékkötője a kul­túra szekerének, mert a község-Czuczor-est Andódon ben többnek van rádiója, televí ziója és ennek dacára fan. 2-án, 300 néző előtt, a szép kultúrház­­ban, jól sikerült József Attila-kul­­túrestet rendezett. Papp jános Nagy szülöttjükre emlékeztek az andódiak. Szép és hasznos kezde­ményezés volt a Csemadok helyi szervezete részéről a Czuczor Ger­gely születésének 65. évfordulója alkalmából rendezett emlékest. Húsz évig nélkülöztük a hasonló akciót. Időközben Czuczor szülő­házát is lebontották, s így csak a helyén épült lakóház homlokza­tára helyezett emléktáblát koszo­­rúzhatták me,g a hálás utódok. Az ünnepi estet a helyt iskolában tartották, mivel a községnek egye­lőre más, nagyobb befogadó ké­pességű terme nincs. Nagy Zoltán­nak, a Csemadok helyt szervezete elnökének megnyitó szavai után Badin Győző, az érsekújvári hon­ismereti kör előadója emlékezett meg Czuczor életéről és munkás­ságáról. Az előadás keretében a költő verseit népviseletbe öltözött ftataiok szavalták. Az estet az em­léktábla megkoszorúzása tette tel­jessé. A rendezvényt a következő évek­ben is meg akarják ismételni An­dódon. Az ideinél több figyelmet, nagyobb propagálást érdemelne meg, főleg az Írószövetség Ma­gyar Szekciója részéről. Mácza Mihály Éled a Csemadok Szirénfalván Az elmúlt évben — amint ezt a novemberi évzáró gyűlésen is megállapították — a helyi Csema­­dok-szervezet nem végzett kielé­gítő munkát. Igaz, sor került egy-két értékes kulturális megmozdulásra, mint pl. a körzeti dal- és táncünnepélyre, két színtelőadásra, Petöft-estre — a CS1SZ szervezettel karöltve, de mégsem lehetünk elégedettek. Az évzáró taggyűlésen határozatot hoztak a Csemadok szervezet te­vékenységének fellendítéséről. A régi vezetőség munkához látott. Megalakult a tánccsoport, s hoz­zákezdett egy szép tánc betanulá­sához, Tóth Erzsébet vezetésével. A színjátszó csoport nagy sikerrel mutatta be Dunai: ,A nadrág" c. komédiáját, melyben nagy siker­rel szerepeltek. Bodnár Irén, Pász­tor Árpád, Pásztor Erzsébet, Matyi Ilona, Szűcs Bernát és mások, aki­ket sok tapssal jutalmazott a há­lás közönség. Az 1966-os évben három színdarab betanulását tervezik. Többet akar­nák foglalkozni az idősebb Csema­­dok-tagokkál is, mivel eddig leg­inkább a fiatalokra fordítottak fi­gyelmet. -Az új kultúrház egyik helyiségét klubhelyiségnek rendez­ték át, ahová esténként a fiatalok és az idősek társasjátékokkal, te­levízió-nézéssel és más értékes szórakozással töltik szabad ide jüket. Ha a Csemadok helyi szervezete, karöltve a többi tömegszervezettel, folytatni tudja megkezdett munká­ját, az 1966-os év végén megelé­gedéssel számolhatunk majd be az elért eredményekről. Pásztor István GUT

Next

/
Thumbnails
Contents