A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-30 / 5. szám
Fejexetek a cseh-magyar és a csehszovák-magyar sportkapcsolatok történetéből Bauvr Rexsd dlsxkosxvetü olimpiai bajnok (1900) Janda eleinte még lorgáa nélkül így dobolt dlsxkoaxt lit mér lorgéssal dob, leijei mértékben klhaixnélva ax akkori dobéteret, a négyxxüget — Átlóién moxogva benne. Képek: prágai Testnevelést és Sportmúzeum és archív Két vllégrekorder egy versenyen. Bal' ról: FAthy Nándor AAC, Lnntxar György PTE (Poxsonyl Torna Egyesületi, Halmos Károly MAC, Lésxlö GAxa MTK és Janda Frantiiek Sparta. * őtérQtsa'i Bauder és Janda ... ■ ■ m m mm A dlszkoszvetés a modern sportéletben a görögök erőteljes kezdeményezése ellenére Is nehezen népszerűsödött. Mikor aztén felkarolták, két közép-európai állam dobóatlétál ugrottak az élre. Magyarország és Csehország dobói, no meg Amerika súlyatlétái. Később azután az étvonalat az északiak, elsősorban a finnek foglalták el. ■ Repül a tányér Iszer Károlyt, a „Tatát" joggal Illeti meg a magyar sport vlrágbaszökkenésének első számú kertésze cím. A magyar sportnak a századforduló körüli időkben vezére volt. Szavain csüngött az egész — kisded — magyar sportgárda, amely nap mint nap délutánonként ott lebzselt az első magyar „stadlonUjbar., a Csömöri úti (ma Thököly úti] Millenáris sporttelepen,, a „Mlll“-n. Különösen akkor, amikor a Tata hazajött Athénból, az első olimpiáról és arról regélt miliközben elővette táskájából azt a tányérforma sportszert, amelyet diszkosznak neveztek. Mindenki megcsodálta. S most, az olimpia után az Iszer hazahozottját — (elkapták. Felkapták és messzire hajlgálták. A most már szabályos, vasperemü fatányért a földről (tehát a görögök által űzött technikához használt „dobogó" nélkül) először a Zomborl SE 1896 júniusi versenyén próbálták ki. A mindenhez értő, mindennel megpróbálkozó Glllemot Ferencnek sikerült legmesszebbre elhajítania. A következő versenyen azonban már lefőzte őt egy 17 éves Ifjú, Bauer Rezső. ■ Egy korabeli magyar bajnok Bauer Rezső is, mint a magyar (és általában az egész európai) sport-hőskor legtöbb jelese, minden sportággal megpróbálkozott. A hatalmas alakú, már akkor 80 kilós ifjúnak a dlszkoszvetés tetszett meg legjobban. Mikor 1897-ben klubja, a BTC kiírta az első magyar diszkoszvető bajnokságot, ezt már ő nyerte. Meg a következő évit Is. Ekkor úgy dobtak, hogy egy kijelölt, 2 és fél méteres oldalú, ötcentis peremmel ellátott négyszögletű területről haj'gálták, tetszés szerinti mozdulattal. Mifelénk (Prágában is, Pesten Is, Pozsonyban és Bécsben is) egy-két lépést nekifutottak, mint a kuglidobók, s azután hajították el a diszkoszt, széles karkörzés közepette. Így kezdett dobni Bauer Is, Így nyert bajnokságot — s azután Magyaróvárra került, a gazdasági akadémiára Iratkozott be. Két évre szinte eltűnt, s a diszkoszvető versenyeken váltakozó sikerrel mérkőztek a pestiek (Bernáth János, Coray, Crettler) a prágaiakkal (Svoboda, Vyskoőll). Csak Amerika felől érkeztek eredményeikhez méltó dobások hírei. ■ Mit mond Bauer Bauer közben Magyaróváron sokat sportolt. Különösen sokat dobálgatta a diszkoszt. Megállapította, hogy a szabályok minden mozgást megengednek a kidobó téren belül, s visszaemlékezve egykori füleslabdéző múltjára — megpróbálkozott egy fordulat megtételével szerzett lendület segítségével elhajítani a diszkoszt. Közeledett az 1900. évi párizsi olimpia ideje. A magyar atlétikai szövetség próbaversenyeket Irt ki. Ezen megjelent Bauer Is, aki előzőleg már egy vidéki versenyen Is kipróbálta erejét és új stílusát. A diszkoszvető próbaversenyt 22,21 m-es dobásával megnyerte, alaposan túlszárnyalva a kötelező eredményt. Bekerült a magyarok párizsi csapatába, ■ Az Eurúpa-rekorder FrantlSek Janda körülbelül ugyanakkor kezdett sportolni Prágában, mint Bauer Budapesten. Janda, az AC Praha (később Sparta) Ifjú tagja is megpróbálkozott a sport számos ágával és nem Is sikertelenül. Először gyorsfutásban aratott babérokat. Aztán történt valami. Az athéni olimpia tapasztalatairól Prágában Is beszámoltak. J. Guth-Jarkovsky dr. a cseh olimpiai bizottság elnöke többek között elmondta, milyen is az a „modern“ dlszkoszvetés. Az Ifjú Jandát nagyon megragadták az elmondottak és nekiállt ő Is diszkoszt hajlgálnl. ű maga azt Írja, hogy már 1897-ben rájött arra, hogy sem a görögök, sem Gerrett technikája nem elég hatékony. Nagyobb nekifutásra a viszonylag kis eldobó hely nem nyújtott lehetőséget. — Ml lenne, ha fordulással pótolnám a hiányzó lendületet? — gondolta. Mepróbálta. — És Íme, feltaláltam a rotációs technikát — írta és hangoztatta. — Elsőnek dobtam így a vllágonl Nagyszerűen! 35 méter 65 centis dobását akkor Joggal Európa-rekordnak lehetett volna nevezni, csak még ez a kifejezés nem divatozott. Ennél nagyobbat csak egyetlenegy ember, az Is csak egyetlenegyszer dobott eddig, az amerikai Hennemann, Amerika 1897. évi bajnokságén 36,19-et. Nagy eredményei alapján Joggal lett Janda a háromtagú cseh atléta-küldöttség egyik tagja Párizsban, 1900-ban. ■ Magyar győzelem Párizsban A párizsi 1900-as olimpiát az akkori világkiállítás rendezői csak amolyan tarkító müsorszámnak, tölteléknek tekintették. Pedig a dlszkoszvetés tekintetében korszakos Jelentőségű voltl Bauer így beszélt róla (évekkel később): — Párizsba érkezve azonnal edzésbe fogtam. Remekül ment a dobási 38 méteren felülieket hajlgáltam. Minél inkább közeledett azonban a verseny napja, annál Idegesebb lettem, elfogott a rajtláz, s dobásaim napról napra klsebbedtek. A selejtezőn még Így Is méterekkel nagyobbat dobtam mindenkinél. 38,04 m-re repült a diszkoszom. Ojfajta dobásomat, az eddig soha sem látott forgásos dobást, amit magyaróvári tanulőévelm alatt kiagyaltam, megcsodálták épp úgy, m'nt alakomat, karerőmet, a karom tekintélyes hosszúságét. Sőt a selejtező után az amerikai Sheldon odajött hozzám, hogy mutassam be neki dobásom technikáját egy kicsit lassabb mozdulattal, hogy Jobban megfigyelhesse. Mindjárt próbálkozott is vele. Másnap a döntőben már nem tudtam Javítani eredményemen. Janda is, Sheldon Is — most mér forgásos dobással — Javított ugyan, de túldobni egyikük sem tudott. így lettem első, Janda második, Sheldon harmadik. ■ Melyik a kettő közül? KI találta fel hát a forgásos dobást? Bauer azt mondta — ő, 1898—99-ben... Janda azt mondja, ő mér 1898 végén rájött, sőt szerinte Párizsban csak ő dobott igazi forgással, rotációs technikával. Ellesték egymástól? Nem hihető. Bár Janda sokszor járt Magyarországon, Bauerral nemigen találkozott. Bauer 1898/99-ben, ha nem tartózkodott a magyaróvári főiskolán, akkor szülei vidéki kúriáján élt. Párizs után pedig többé diszkoszvető versenyen nem Is Indult, mert Budapestre kerülve átpártolt az evezéshez és a Pannonja nyolcaséban versenyzett, no meg, vidéken, vadász szenvedélyének élt egészen 1932-ben bekövetkezett haláláig. Janda viszont azt mondta, hogy amikor az olimpia utáni, évben Budapesten versenyzett, Itt még filmfelvételeket Is csináltak fordulásos dobásáról, nyilván, mert nem Ismerték és valószínűleg oktatási céllal. ■ Az első cseh világrekorder A két szomszéd ország diszkoszvetőinek vetélkedése mindenképpen haszonnal járt. E hasznok közé tartozik, hogy Janda — világrekordot dobottl ö lett a cseh sport első világrekordere. 1901-ben elért 39 m 42 cm-es dobásával Javította meg az addigi világcsúcsot. Igaz, hogy a nemzetközi szövetséget akkor még nem alakították meg és így nem volt felsőbb fórum, amely a világrekordot hitelesítette volna. A magyarok Is fokozták Igyekezetüket és 1902 szeptemberében — egyébként Bécsbenl — Fóthy Nándor 41 m 97-es dobásával szintén feliratkozott a diszkoszvető vllágrekorderek díszes listájára. ■ A nagy kapcsolatok ével A cseh és magyar atlétika közötti szoros kapcsolat alatt a magyar atléták félszáz cseh bajnokságot nyertek. A csehek is nagy sikerrel versenyeztek Pesten, bár csak négy bajnokságot sikerült nyerniük, viszont hosszú távon szinte verhetetlennek bizonyultak. Különösen azután, hogy megjelent a színen Antonín Dvofák és sorba nyerte a magyar hosszútávfutó versenyeket, köztük háromszori védelmével a Pannónia vándordíját. 1910-ben, illetve 1911-ben következett be a kényszerű szakítás. Az osztrák atlétikai szövetség a cseh szövetség beleolvadását követelte. A meg nem alkuvás élharcosa, a Slávla azonnal szembehelyezkedett vele. A Sparta még egy évig próbált egyezkedni és — most mér osztrák égisz alatt — még, megrendezte az 1910. évi cseh bajnokságokat. Ezen a Slávla és a mellette álló egyesületek tagjai már nem vettek részt — és a felutazott magyarok 9 (1) cseh bajnokságot nyertek. Ha ezt a kilencet nem számítjuk, akkor Is 41 a magyarok által nyert cseh. bajnokságok száma. 20
