A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-30 / 5. szám

Ismeri saját gyermekeit? „Felfoghatatlan számomra, ami Klrjusával történik. Ha férjemmel együtt egy szót szólunk neki, ő tízzel válaszol. S olyan Ingerülten, olyan méreggel szakit félbe bennünket, hogy egyszerűen zavarba jövünk, habár már har­madik gyermekünket neveljük. A két nagyobb gyerekünk egészen más.“ így panaszkodott a fiára egy édesanya a nő­vérének. Az pedig nem tudta, mit Is vála­szoljon. Mit lehet mondani egy anyának, aikl rájött, hogy tizenhárom éves fia jellemében elszomorító vonások is vannak? Bizony, a ka­maszkorban nem oly egyszerű és könnyű meg­változtatni egy gyermek természetét. Segítenünk kell azonban neki Is, meg a sok ezer, ugyanilyen helyzetbe került szülőnek Is. De hogyan? Mit tanácsoljunk nekik? A kamaszba már nagyon nehéz belenevelnl azt, amit elmulasztottunk a kisfiúnál; például, hogy legyen udvarias az idősebbekkel, vagy hogy Időben fegyelmezze magát, tudjon paran­csolni magának. Három-négyéves korban a gyermeknek nem esik nehezére, hogy enge­delmeskedjék az idősebbeknek, de tizennégy éves korában már ellenkezik, mert máshoz szokott. S ezért válaszol Így a szülőknek: „Ma­gam Is tudom, hogy mit tegyek, nem vagyok már kisgyerek.“ Bár ez gorombán hangzik, de abban Igaza van, hogy már nem kisgyerek, és megjegyzésünket nagy késéssel tettük meg. Ha fiúnktól vagy leányunktól szemtelen választ hallunk, magunk Is Ingerültté válunk, a családban Idegessé válik a hangulat, ami egyáltalán nem segíti elő a nevelőmunkát. Az általános családi elégedetlenség néha rejtett, de gyakran nyílt ellenségeskedésbe is átcsap. És milyen nevelő közösség az, ahol alig kez­dődik el a nap, máris mindenki Ingerült? Ha Klrill édesanyja Igyekezett volna alapo­san „tanulmányozni“ gyermekét, már annak el­ső tudatos évei óta, akkor nem kellett volna Ily keserű hangon panaszkodnia nővéréhez Irt levelében. Mit kell tudni gyermekünkről ahhoz, hogy neveljük, kiegészítsük a nevelését, sőt átne­veljük? Melyek azok a kérdések, amelyek leg­inkább kell, hogy érdekeljenek bennünket? Kezdjük a gyermek testi állapotával. Itt nemcsak azt kell tudnunk, tornászik-e regge­lente, hanem, hogy milyen a testtartása, ml az orvos véleménye az általános fizikai álla­potáról. Azután elemezni kell a tanuláshoz való viszonyát, Iskolai előmenetelét, de nem­csak az osztályzatai alapjáh, hanem azt is vizsgáljuk meg, hogy milyen tantárgyat szeret különösképpen. Meg kell figyelni érdeklődési körét és megállapítani, hogy ez az érdeklődés mennyire komoly és állandó, milyen tevékeny­ségi területhez vonzódik leginkább: a techni­kához, művészethez, sporthoz, valaminek a gyűjtéséhez, és hogy vajon ez a vonzódás meg­felel-e képességeinek? Van-e szerkesztő vagy alkotó képessége? Annak megállapítására, hogy milyenek a gyermekeknek az emberekhez fűződő kapcso­latai, meg kell tudnunk a tanítójától, milyen a magatartása az iskolai közösségben, tud-e engedelmeskedni és utasítani, megteszi-«, amit kívánnak tőle, és megköveteli-e ezt a többiek­től. Amikor gyermekünk rendszeretetőt és fegyel­mezettségét tanulmányozzuk, meg kell állapí­tanunk, hogy fegyelmezettsége milyen termé­szetű: a rend megszokott betartása-e ez, vagy pedig már kifejlődött benne — Makarenko szavaival — „a nehézségek leküzdésének fe­gyelme“? Amikor arra keresünk választ, hogy meg­van-e a gyermekben az, amit ml „a kulturált viselkedés készségének“ nevezünk, azt kell megállapítanunk, úgy viselkedik-e mindenütt, ahogyan kell, megtanult-e pontos, kötelesség­­tudó lenni. Amikor gondolkodásmódját Jellemezzük, na­gyon fontos olyan kérdésekre válaszolnunk: meg tud-e a gyermek fontolni valamit, be tudja-e bizonyítani az állításait, tud-e érvelni, van-e önálló véleménye, jó felfogású, találó­­kony-e? Esztétikai ízlését vizsgálva figyeljük meg, tud-e gyönyörködni a természet szépsé­geden, a művészi alkotásokban, az emberek nemes tetteiben? Érzésvilágában azt kell meg­állapítanunk, hogy milyen érzelmek vannak benne túlsúlyban: öröm vagy csüggedés, Jóin­dulat vagy Ingerültség, elégedett-e önmagával és környezetével, tud-e uralkodni az érzésein? Akaraterejét jellemezve állapítsuk meg; van-e kezdeményezőkészsége, közlékeny, fegyelme­­zett-e, szerény-e, kőpes-e koncentrálni, hatá­rozott vagy bátortalan? Nem könnyű munka ám a papucsot felhúzni! FavlaCka felv. Tegyük fel, hogy mindezekre a kérdésekre, vagy azok egy részére válaszoltak a szülők. Vajon ml lesz az eredmény? Az hogy nem­csak egy-egy részét látják gyermekük ter­mészetének, hanem kialakul előttük egyéni­ségének teljes képe. Mindenképpen Igyekezzünk gyermekünkben kifejleszteni a felelősségérzetet társai csele­kedeteiért és azt a készséget, hogy ne csak a saját viselkedését bírálja, hanem a környe­zetőét is. Kifejleszteni benne a „nehézségek leküzdésének fegyelmét“. Meg kell erősíteni a saját erejébe vetett hitét. Az ASSZONYOK nyomán Hímzésminták fin már Agy megnoktam az alátéteket, hogy szinte el sem tudom nélkülük képzelni e háztar­tásomat. Nagyon praktikus, mert nem kell egy csésze teáért vagy kávéért nagy abroszt fölterlte­­nl. Előnye, hogy olcsó és magunk Is elkészíthet­jük. Lehet tübb készlet Is beléle, hogy amíg az egyiket mossuk, a másik használatban lehessen, fin laza szövésű panamát használok erre a célra. Színes fonállal himzem ki. Hat darabot készítek egy-egy sorozatból és mindegyiket más színűre blmzem, azonos mintával. De van olyan Is, amely­nek minden darabja más mintával és színnel ké­szült. Itt közlöm két nagyon egyszerű minta rajzét. Készíthetjük keresztöltéssel vagy tömör hímzéssel. A sarok megoldása mind a két mintán nagyon egyszerű, a kislányok is könnyen megcsinálhatják. BENDA K. *xx x X X X X X*X 5 5 X X x X X X X X X X X *Xx xxx XXX X XX XX XX xxX XXX Xxx XXX X X X X X X * í X X 5 x X X * s X X X X X X X X X XXX x xxx XXX x xxx x xxx Én így csinálom Egy különleges és nagyon finom gömörl ételreceptet küldök Önöknek, valamint egy divatos hímzett alátét mintáját. Gömörl húsos gömböc Aki még nem Jáh Gömörben, az bizonyéra nem Ismeri ezt a finom, Ízletes és tápláló ételt. Különösen télen aktuális, mert nagy ka­lóriaértéke van. Melegen ajánlom asszonytár­saimnak, próbálják ki egyszer, bizonyára ízle­ni fog az egész családnak. A családtagok számának megfelelő mennyi­ségű nyers burgonyát (8—12 db) meghámo­zunk, s addig hideg vízben állni hagyjuk, amíg a megfőtt füstölt húst (kb 25—30 dkg) és egy kevés füstölt szalonnát húsdarálón megdarálunk. Utána, ugyancsak a húsdarálón ledaráljuk a nyers burgonyát Is. Majd egy egészen kis fej vöröshagymát és 1—2 nagyobb gerezd fokhagymát apróra fölvagdalunk, s be­lekeverjük a húsba, és krumpliba. Megsózzuk, megborsozzuk és egy kevés majoránnát teszünk hozzá. Az összekevert masszához annyi dara­­lisztet adunk, hogy közepes lágy tésztát kap­junk. Szllvásgombós nagyságú gombócokat for­málunk belőle, és a füstölthús levében kifőz­zük. Melegen, pirított töpörtyüvel tálaljuk. A füstölt hús levét, amelyben a gombócot kifőztük, felhasználhatjuk levesnek, amelyet a következőképpen készítünk el; Tejfölből, vagy savóból egy kevés liszttel habarást készítünk, s behabarjuk vele a levest, melybe előzőleg egy kevés majoránnát és egy babérlevelet tet­tünk. Modern lakás-tarok, a televízió ötletes el he lyesés£vel nm\ 21

Next

/
Thumbnails
Contents